Kizárás az LMP-ben: képtelenek Schifferék eldönteni, mi legyen a felfüggesztett csongrádiakkal

  • Szlavkovits Rita
  • 2015. november 19.

Kis-Magyarország

Szeptemberben szólt be a csongrádi LMP Schiffer nyomkövető ötletére, mire a párt kizárást helyezett kilátásba. Két hónap telt el: kizárás nincs, ahogy bocsánat se. Tökölnek még.

„A mi értékrendünkkel teljesen ellentétes, így számunkra elfogadhatatlan pontot is tartalmaz a Schiffer András parlamenti képviselő által bemutatott 24 pontos javaslatcsomag” – ezt közölte szeptember közepén – pár nappal Schiffer András menekültügyi javaslatcsomagja után – az LMP Csongrád megyei szervezete nevében a helyi elnökség. Mint az ismert, Schiffer arról beszélt, hogy bizonyos feltételek mellett elképzelhetőnek tartja a karperecek menekülteken történő elhelyezését.

A párt társelnökének ellentmondó közlemény megfogalmazóit hamarosan felfüggesztették, a csongrádi szervezet élére pedig ideiglenes vezetőt helyeztek. (Vele kapcsolatban úgy tudjuk: egyszer már megjelent Szegeden, akkor átnézte a helyi papírokat, azóta viszont nem látták a csongrádi pártirodában.) Vida Attila, az LMP Országos Elnökségének titkára az Indexnek akkor azt mondta: „elfogadhatatlan, hogy egy párt tagjai vagy testületei szembemennek a demokratikusan, és teljesen legitim módon született döntésekkel.”

Szél Bernadett és Schiffer András közt Vida Attila

Szél Bernadett és Schiffer András közt Vida Attila

Fotó: MTI

Mi most arra voltunk kíváncsiak, hogy két hónappal az eset után született-e végső döntés a szegediekről az LMP-ben. Hogy például kizárják-e őket vagy mi lesz: egyelőre azonban úgy tűnik, hogy semmi sem lesz velük. A döntés helyett jelenleg – hogy kizárják-e vagy enyhébb fokozattal büntetik az ellenvéleményt megfogalmazó szegedieket – inkább alapszabályt módosít a párt, és tovább „vizsgálódik”.

Csak semmi rohanás!

„Mindnyájan a fegyelmi bizottság kezében vagyunk” – hárította el most a magyarnarancs.hu érdeklődését az LMP Országos Elnökségének titkára. Vida Attila pár hónappal ezelőtt még szigorúan nyilatkozott az Indexnek arról, hogy álláspontja szerint az elfogadhatatlan, hogy egy párt tagjai vagy testületei szembemennek a demokratikusan, és teljesen legitim módon megszületett döntésekkel.

A Schiffert kritizáló közlemény kiadását a szegedi csoport azzal indokolta, hogy a térségben a menekülthullámot közvetlen közelből megtapasztaló szimpatizánsok több alkalommal elmondták aggályaikat, de az LMP helyi szervezetének tagjai is hasonlóan gondolkodnak az LMP csomagjának kifogásolt pontjáról. Azt, hogy véleményüket megfogalmazták az országos elnökség álláspontjával ellentétesen, azzal indokolták, hogy a párt alapszabálya biztosítja számukra a különvélemény megfogalmazását, amely ez esetben – legalábbis a szegediek szerint – sokkal inkább illeszkedik a párt alapeszméjéhez, mint a „nyomkövető javaslata”. Ugyanis az ’Alapító nyilatkozat’ első sorai is azt nyilvánítják ki, hogy aláírói mindent megtesznek az egyéni és közösségi jogok védelméért és kiterjesztésért, valamint meg kívánják szüntetni a hátrányos megkülönböztetés minden formáját.

Az országos elnökség nemcsak hogy nem fogadta higgadtan a kritikát, de azonnal kezdeményezték a renitensek megbüntetését, amellyel most valahogy mégsem akarnak előrukkolni.

Két hónap alatt semmi

Pedig a fegyelmi bizottság már október 10-én meghallgatta az érintetteket, miután a közlemény kiadása után szinte azonnali hatállyal felfüggesztették az érintetteket. A felfüggesztés a párt alapszabályában foglaltak szerint november 18-án, azaz épp szerdán lejárt, de a fegyelmi meghallgatás óta is eltelt másfél hónap.

Akkor azt tudatták a renitens szegediekkel, hogy napokon belül döntés születik: vagy kizárják az elnökséget és a közleményt a sajtóhoz eljuttató Szentistványi Istvánt, vagy megrovásban részesülnek.

Ám az ügyben azóta nem történt lényegében semmi érdemleges. Az elmúlt hetekben többször érdeklődtünk a pártnál, először – betartva a hivatalos utat – a párt sajtófőnökénél, ám ott azt a tanácsot kaptuk, hogy keressük a párt elnökségének titkárát, mivel Wéber Ferenc a frakció, illetve a párt politikai ügyeivel foglalkozik, s a szóban forgó ügy nem tartozik az ilyen kérdések sorába. A párt ügyeit intéző Vida Attilánál eleinte kétnaponta, később, amikor már úgy tűnt, egyhamar nem fog döntés születni, ritkábban érdeklődtünk.

Eközben két hónapja a Csongrád megyei párttagok s a felfüggesztés miatt megcsorbított jogokkal rendelkező szegedi elnökség „kint is, bent is” dolgoznak. Ráadásul ez utóbbi tagjait éppen szeptemberben újították meg, miután fiatal és lelkes párttagok kerültek a vezetésbe, akiknek rögtön a demokratikus döntés meghozatalával, illetve az azzal szemben megfogalmazott véleményük miatt kell most bűnhődniük. A szegedi álláspont szerint pont a „vérfrissítés” miatt kerültek ebbe a lehetetlen helyzetbe, mivel az újoncok még nem kapták meg a mandátumaikat, hogy teljes jogú tagokként részt vehessenek azon ülésen, amelyen az országos politikai tanács a „menekültcsomagot” tárgyalta. Persze mandátum nélkül is elmehettek volna, ám ez esetben 24 órával az ülés előtt látniuk kellett volna az anyagot, de ez nem történt meg. Így jött létre az a helyzet, amikor is a legjobban érintett térség politikusai nem mondhatták el véleményüket a nyomkövető viselésével kapcsolatban sem. A döntés távollétükben is megszületett, demokratikus és legitim módon.

Módosítást okozott az ügy

Bár a közleményt a szegedi elnökség írta alá hivatalosan, azt a megyei tagság is támogatta, ezt le is írták a közleményben, így talán nem csoda, ha nehezen hozza meg döntését az anonim fegyelmi bizottság. Ha kizárnák őket, talán újra kellene építeni az LMP-t Csongrádban, jól lehet, Szegeden képviselőjük is ül a városi testületben, így őt is elvesztenék. A hezitálás így akár érthető is, az viszont a pártvezetésében meglévő véleménykülönbségre utalhat, hogy lassan két hónap után sem tudnak dűlőre jutni a karperec ügyében.

Vida Attila, az elnökség titkára annyit mondott most még a magyarnarancs.hu-nak, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak nevét nem árulhatja el, ez ugyanis belső ügy. (Csak annyi tudható, hogy a párt alapszabálya szerint az etikai és ellenőrző testületek függetlenek, így azok munkájába nincs beleszólása még az elnökség tagjainak sem.) A titkár azt is tudatta velünk, hogy a felfüggesztést újra elindították, tehát hiába telt el 60 nap, ez a szegediek szempontjából lehetetlen helyzet továbbra is fennáll. Azt is megtudtuk Vidától, hogy az alapszabályt, amely jelenleg rendelkezik az eljárások határidejéről, módosítani kívánják, mégpedig úgy, hogy a felfüggesztés adott esetben ne határozott idejű legyen, hanem a fegyelmi bizottság döntéséig. Magyarul, akár hónapokon keresztül is jogosítványok nélkül maradhat egy területi szervezet, amennyiben szembemegy a központi akarattal.

Kerestük a szegedi LMP-t is, de ők nem akartak az ügyben nyilatkozni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.