Kockázatok és mellékhatások: hogy lesz termelés a nyékpusztai gázmezőn?

Kis-Magyarország

Stratégiainak és lehetséges kitörési pontnak nevezik a térség fideszes országgyűlési képviselői azokat az észak-békési gázmezőket, ahonnan nagyon mélyről, nehezen és drágán, esetleg egészségügyi kockázatokkal termelhető ki a földgáz. 

Még augusztus első felében jelent meg a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet, amely az úgynevezett Corvinus projektet kiemelten közérdekű beruházássá, a megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A Corvinus projekt célja a földgázvagyon és a kondenzátum (könnyűolaj) kutatása, termelésbe állítása a 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő nyékpusztai földgázmezőn. Célterülete Békés megye egyik elmaradott térsége, amely Dévaványa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösladány, Méhkerék, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Vésztő külterületeit érinti. A projekt az önálló településként nem létező Nyékpusztát említi, s azt, hogy a jövő év elején már földgázt termelhetnek itt.

Mindezért a főispáni címre roppant büszke egykori katasztrófavédelmi vezető, Takács Árpád a felelős. Ám a küldetés nem feltétlenül veszélytelen. Az adminisztrációs és engedélyeztetési gyorsítás és a kormányzati rásegítés ugyanis még nem oldja meg azokat a bonyolult technológiai problémákat, amelyeket az igen nagy mélységben található földgáz, de pontosabb, ha palagáz mondunk, felszínre hozatala jelent.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. Emellett a közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével, illetve ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg – tizenöt nap. A közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg – nyolc nap. 

A beruházás azonban technológiailag kérdések sorát veti fel, nem szólva arról, hogy hasonló paraméterek mellett jó néhány évvel ezelőtt a szakemberek bicskája beletört a Makó környéki gázmező kiaknázásába. Nyékpusztán is próbáltak már gázt termelni. Jó húsz évvel ezelőtt azonban nem jártak sikerrel; többen tudni vélik, hogy a nem elégséges gáznyomás hiúsította meg a beruházást. Azóta viszont a kitermelés technológiája sokat fejlődött. A gondot az jelenti, hogy itt 4 ezer méteres mélységben találhatók jókora gázmezők, de – ahogy a hvg.hu írta – a magyar geológiai sajátosságok miatt 100 méterenként akár öt fokot is nőhet a hőmérséklet. Így mire a fúrófejek leérnek a kellő mélységbe, akkor 300 fokos melegben kell dolgozni a földgázért. Ugyancsak a hírportál cikke teszi hozzá, hogy ilyen mélységű gázmezők esetén a fúrások találati aránya rossz. Adott esetben 10 próbálkozásból 8 is lyukra futhat.

Mindez olyan repesztéses földgázkitermelési technológiát igényel, ami roppant költségigényes, magyarán a felszínre hozott földgáz rendkívül drága.

Arról nem beszélve, hogy sok esetben nem sikerül megrepeszteni a kőzetrétegeket, vagy ha ez sikerül, akkor a földgázt olyan kéntartalommal sikerül csak felhozni, aminek kivonása technológiailag bonyolult, és mindennek nevezhető, de olcsónak nem. Ha ehhez még hozzávesszük a 24.hu egy korábbi cikkét, amely szerint nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a palagázkutak környékén kimutathatóan több a leukémiás beteg gyerek, akkor nehezen érteni a környékbeli polgármesterek és térségi parlamenti képviselők lelkesedését.

Közéjük tartozik Sarkadkeresztúr polgármestere, Bakucz Péter, aki a választókerületi fideszes országgyűlési képviselő, Kovács József vazallusa. A polgármester nem kevesebbet, mint akár a térség felvirágoztatását és munkahelyek sokaságát reméli a minimum kétesélyes projekttől. Azonban sikeres földgázkitermelés esetén is kérdéses, hogy az 1500 lakost számláló, elöregedő, folyamatosan fogyó községben, ahol kevés és többségében képzetlen a munkaerő, érdemben mit profitálhat a Corvinus-projektből. (Bakucz nem éppen demokratikus meggyőződéséről híres. Egy korabeli Facebook-bejegyzésben a 2019-es októberi önkormányzati választás másnapjára helyezte kilátásba azoknak a kitelepítését a községből, akik szerinte vele szemben állnak.

Hasonlóan optimista hangot ütött meg még augusztus közepén Kovács József. Azt írta közösségi oldalán? „A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, valamint kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a Békés megyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező további kutatását, fejlesztését célzó Corvinus projektet. Választókerületem hat települését érinti ez a hatalmas beruházás. Okány, Vésztő, Méhkerék, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom és a környező térség életében komoly gazdasági, infrastrukturális fejlődést hoz a gázmezők megnyitása. Több száz munkahelyet teremt, helyi vállalkozóknak újabb munkát. Az első kutak már jövő év elején megkezdhetik a kitermelést.” De hasonlóan optimistán nyilatkozott Herczeg Tamás békéscsabai országgyűlési képviselő, a Fidesz Békés megyei választmányának elnöke. A kormánypárt korábbi és mai politikusai egyébként az elmúlt közel másfél évtizedben egyetlen egyszer sem említették a ma „stratégiainak” mondott észak-békési gázmezőt, és nem beszéltek az ezzel összefüggő energiapolitikai lehetőségekről.

A magyar kormány óvatos duhaj a kitermelés kérdésében. A projektre létrejött Corvinus Energy Kft.-ben a denveri központú, így amerikai tulajdonban lévő Horizont General mellett a MVM CEEnergy Zrt. található. A hvg.hu értesülése szerint a cég saját tőkéjének nagyobb részét a Colarado államban székelő cég adja. Szakemberek pedig technológiai nehézségekhez kapcsolódó jelentős költségekre hívják fel a figyelmet. Egy-egy, több ezer méter mélyen lévő palagáz rétegrepesztéssel való hozzáférésére és felszínre hozatalához szükséges komplett kút kiépítése akár 5 milliárd forintba is kerülhet. Ahhoz pedig, hogy a jelenlegi másfélről 2 millió köbméterre növeljék a honi termelést, legalább 12-16 ilyen kutat kellene kiépíteni.

Bár az amerikai-magyar közös cég már tíz évvel ezelőtt szerzett koncessziót, sőt már legalább másfél-két éve dolgozik az észak-békési terepen, mégis erőltetettnek tűnik, hogy Nyékpusztán néhány hónap múlva, akár a jövő év elején már termelés folyjon.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk