„Lajos a piramis csúcsa, s mindenhova elér” – Debreceniek a Kósa-korszak 16 évéről

  • Cservenyák Katalin
  • 2014.10.11 06:10

Kis-Magyarország

Kósa Lajos jó másfél évtizedig vezette a cívisvárost, ám vasárnap lezárul a nevével fémjelzett korszak. De milyennek ítélik meg az időszakot a helyiek? Kinek mi marad meg belőle? Ezt próbáltuk helyben kideríteni.

Debrecenben a megkérdezett járókelők többsége úgy véli: vasárnap újra nyer a Fidesz a városban. És ez nem is kérdés szerintük. „Hogy miért? Mert ez egy fideszes város!” – vágja rá egyikük, amikor az okokról érdeklődünk. Többen hozzáteszik: a mostani kormánypárti jelölttel, az 1972-es születésű ügyvéd Papp Lászlóval elégedettek (az eddigi alpolgármester, a Loki-satdionért felelős politikus még szeptember végén beszélt terveiről), különben pedig arra számítanak, hogy Kósa Lajos a parlamentből úgyis segíti majd a „friss erő” munkáját.

Papp nézi, ahogy Kósa beszél

Papp nézi, ahogy Kósa beszél

Fotó: MTI

Kósa Lajos 16 év után távozik a polgármesteri székből, miután a Fidesz még az előző ciklusban összeférhetetlenné tette a polgármesteri és a parlamenti munkát. Az 1998 óta tartó Kósa-korszak most tehát lezárul, bár beszélgetőpartnereink közül többen jelezték: szerintünk Kósa irányítja majd a várost ezután is, legalábbis óriási befolyása lesz rá. De mennyire elégedettek a helyiek az eddigi másfél évtizeddel? – kérdeztük mi. És úgy tapasztaltuk, ebben már sokkal jobban megoszlanak a vélemények, mint a szavazás végeredményét illetően.

Pró és kontra

„Nézze, nekem folyamatosan volt munkám, ez jó. A feleségemnek is van munkája, ez is jó. De az anyagi helyzetünk nem változott. Felnőtt a lányom, gimnazista, és remélem, járhat majd egyetemre. Autót 16 év alatt egyszer cseréltünk. Egy szobával nagyobbra cseréltük a lakást – hitelből. Felvettünk húsz évre 3,5 milliót, ezt 6 éve fizetjük. Akkor 24 ezer volt a havi részlet, ez most 48. Már nem számolom, mennyivel tartozunk még, mert csak felidegesítem magam. Üdülni 3-4 évente jutunk el belföldre, a külföld vágyálom marad. A polgármestert látásból ismerem. Az első ciklusban még farmeros, kockás inges fiatalember volt. Azóta ez kicsit megváltozott” – mondja egy középkorú férfi, aki a mérleget leginkább saját életének alakulása nyomán vonta meg.

Egy magát jobbikosnak valló férfi szerint nem nagy beruházásokra kellett volna költeni a pénzt. „Ekkora stadionokat építeni ilyen botlábú focistáknak? Pazarlás! Inkább bicikliutakra lenne szükség a külső városrészeken. Hogy milyen várossá tette Kósa Debrecent? Olyanná, amilyenné ő szerette volna” – mondja. Amikor ennek bővebb kifejtésére kérjük, így folytatja: „Azt ígérte, jól fogunk élni. Persze nem gondoltuk, hogy egyik napról a másikra változik minden, de azért 16 év alatt jobbra fordulhatott volna az életünk.”

A tét: Kósa íróasztala

A tét: Kósa íróasztala

Fotó: MTI

Egy, a hatvanas évei elején járó férfi szerint vérlázító, amit a Munkácsy-trilógiával (erről bővebben lásd a keretes írásunkat) műveltek. „Azon kevés dolgok közé tartozott, amelyekre büszke lehetne a város, de a trilógia ügye fasorban sincs amellett, ahogy a Loki bukdácsol. A Nagyerdőn az alacsony talajvízszint miatt veszélybe került a kocsányos tölgyes. Ahelyett, hogy a vizet pótolnák, csicsára, ködszínházra költik a pénzt. Hagyták tönkremenni a szabadtérit, most, hogy felújították, bekerítették a Nagyerdőt, hogy távol tartsák a vandálokat. Hajdúszoboszló nem volt nagyobb gyógyfürdő a debreceninél – véli a férfi –, de ide Aquaticum kellett. Pedig a külföldi a gyógyvizet keresi.”

Egy fiatal debreceni lány szerint azonban Kósa kihozta magából a maximumot. „A főtér, a Nagyerdő, a Békás tó, a stadion csodás – fantasztikus fejlődést ért el a város. Kósa mindenben naprakész, nem volt olyan kérdés, amelyre ne tudott volna azonnal válaszolni.” Azt is mondja, nem baj, hogy Papp László személyében most egy fiatalabb polgármestere lesz a városnak. Egy másik lány kedvence a ködszínház, legszívesebben ott tölti a szabadidejét. 22 éves – úgy nőtt fel, hogy Debrecenben Kósa Lajos a polgármester. És elégedett vele, ha még lehetne, rá szavazna.

Kósa rátapint a lényegre

Debrecent a rendszerváltás utáni első két ciklusban SZDSZ–MDF-koalíció irányította, aztán Kósa Lajos 1998-ban győzött először Debrecenben. Utána megállíthatatlan lett: 2002-ben a szavazatok

Kósa a kettes villamoson

Kósa a kettes villamoson

Fotó: MTI

több mint 60 százalékát söpörte be, 2006-ban már 73 százalékot, míg 2010-ben 67 százalékot szerzett. Valójában nem tudta megszorongatni senki. „Lajos tudta, mi kell Debrecenben. Tudja, mit akarnak érezni a debreceniek. Nagyok akarnak lenni, és ő ezt az illúziót próbálta kiszolgálni, és sikerült is neki. A szavazatokon legalábbis ez látszik.”

Kósa ugyanis a „sikeres látszatberuházásokkal el tudta hitetni, hogy Debrecen egy fejlődő város” – mondja egy neve elhallgatását kérő városi forrásunk. Szerinte Kósa népszerűségének kulcsa, hogy az emberek úgy érzik, visszaadta az önbecsülésüket. „Itt igaz a mondás: az én hátamon szántani is lehet, csak nemzetiszínű legyen az eke.”

„Debrecennek mindig volt egy csomó frusztrációja” – mondja már egy másik beszélgetőpartnerünk. Ő szintén úgy gondolja, hogy Kósa megérezte, erre az érzésre kell rájátszania, és akkor sikeres is lesz. „Úgy mondom, nekünk mindig volt egy bezzegvárosunk. A második világháború után az iparosodó Miskolc, a hetvenes évektől – bármilyen meglepő – ez Nyíregyháza volt. Mert bezzeg Nyíregyházán már akkor volt Kelet és Nyírfa Áruház, amikor Debrecenben még mindig csak egy vacak Centrum Áruház! Ilyen kis dolgokon is múlhatnak dolgok.”

Aztán a kilencvenes évek végén jött Kósa, aki jól látta, hogy az emberek vágynak egy olyan feltöltődésre, amely a várost kiemeli, és már nem Nyíregyháza lesz a viszonyítási pont, hanem Nyíregyházának kell Debrecenhez igazodnia! És kezdődtek is a látványberuházások: a Kossuth tér (a Főtér), a Főnix Csarnok, a Kölcsey Központ a Modemmel és a Líciummal.

Csakhogy – mondják Kósa kritikusai – amíg a felszínen folyt az építkezés, a felszín alatt rombolás történt: lefojtódott a helyi közélet, a nyilvánosság szűkült, a sajtó pedig egyre egyoldalúbb lett. „Mi azon már rég nem csodálkozunk, hogy a sajtóban nem jelenik meg az ellenzék. Aki gondolkodik, az vagy nem jut szerephez, vagy nem tud áttörni a sajtón” – mondja egy ellenzéki forrásunk. „Nincs kizenélés, aki kiszól, az repül” – mondta a neve elhallgatását kérő informátorunk a helyi Fideszről. A módszert jól szimbolizálja az az utolsó ciklusban elhíresült interjú, amelyben az anyatejátvétel szüneteltetésének okairól érdeklődött tőle az RTL Klub riportere. Ekkor Kósa Lajos válasz helyett ellépett az újságíró mikrofonjától, de azért jól hallható volt, ahogy megkérdezte: „Nem tudna egy olyan kérdést feltenni, amire pozitívan lehet válaszolni?”

Ellenzéki hangok: ez egy piramis

Többek közt ennek – ám elsősorban mégiscsak magának – köszönhetően gyenge az ellenzék a városban. Debrecenben már 1998-ban elkezdődött az, amit most látni országos szinten: a baloldal lassú erodálódása. „Ennek több oka van. Mert igenis, itt van félelem. Itt ugyanis az ember hatszor meggondolja, ki merjen-e állni egy ügy mellett, vagy sem, mert könnyen meglehet, hogy az egzisztenciális léte kerül veszélybe. A közalkalmazotti szféra Fidesz-függő. Nagyon szűk a piaci szféra, és annak jó része is becsatornázott a Fideszbe. Bárhol, bárkinek utána tudnak nyúlni” – mondja egyik forrásunk. „Aki a Fidesz környékén van, boldogul. Barátok, ismerősök kapnak állást állítólag Lajos jóváhagyásával. Ez egy piramis – tetején Kósával, aki azonban az alsóbb részekig elér. És lehat, ha kell.”

Gondola Zsolt ügyvéd, a helyi Civil Fórum elnöke, 12 éve önkormányzati képviselő. Most is indul a választáson, és azt mondja, kell majd egy időbeli távlat ahhoz, hogy az emberek reálisan megítélhessék Kósa Lajos tevékenységét. „Van, aki alkotónak tekinti, más szerint eladósította a várost, mert a gigaberuházásokat fenn is kell tartani, az intézményeket működtetni kell, és idővel ki fog derülni, hogy erre nincs pénz. Az teszi igazán mérlegre Kósa Lajos teljesítményét, hogy a létesítmények évek múltán is működnek-e, vagy sem” – vélekedik. „Szerintem nem helyes, hogy kialakult az a gazdasági érdekszféra, is, amelyik minden beruházásnál feltűnik” – mondja Gondola Zsolt, aki szerint mindig is nyílt titok volt, ki kapja az egyes beruházásokat Debrecenben.

Projektek/problémák

Latinovits Színház

A tervek szerint 2008-ban nyitott volna a bruttó 4 milliárdból felépített színház, de a mai napig üresen áll a belvárosi épület, mert a berendezésre, színpadtechnikára nincs pénz. Korábban azzal magyarázták, hogy azért nincs pénz, mert a szocialista kormányzat büntetésből nem ad, viszont azóta kormányváltás is volt, eltelt négy év, és nem történt semmi. A megkérdezettek között volt, aki inkább a Csokonai Színház felújítására költötte volna ezt a pénzt, mások fölöslegesnek tartják még egy színház megnyitását, amikor a Csokonaiban sem tudják megtölteni a nézőteret.

Munkácsy-trilógia

A nyáron visszaszállították Kanadába a Munkácsy-trilógia harmadik darabját, mert lejárt a bérleti szerződés. Nagy volt a csalódottság, mert szertefoszlott a remény, hogy a Krisztus Pilátus előtt című festmény Debrecenben, a trilógia egyben, a Déri Múzeumban marad. Az Ecce Homo a magyar állam, a Golgota Pákh Imre amerikai-magyar üzletember tulajdona, míg a Krisztus Pilátus előtt a kanadai Hamilton Művészeti Galériáé. Bár politikai ígéretek voltak arra, hogy a képet a kanadaiaktól megvásárolják, gyakorlatilag semmi nem történt az ügyben, arra való hivatkozással, hogy meg kell teremteni a jogszabályi hátteret – ami azért nehezen érthető az ellenzék számára, mert a Fidesz képes nagyon gyorsan törvényeket módosítani.

Kettes villamos

A kettes villamos körüli botrány a Fidesznél is kiverte a biztosítékot, bizottságot hívott össze az építés kivizsgálására. A sikertörténetnek indult beruházást sorozatos botrányok övezték. 2012-re kellett volna átadni, végül 2014. február végén sikerült befejezni. Addigra kiderült: a kivitelezést elnyerő konzorcium alulvállalta magát, hogy a tendert elnyerje. S bár a munkaterületen való bukdácsolás a debreceniek toleranciaküszöbét is átlépte, a szalag átvágásával, a villamosok elindításával mindez feledésbe merült – az emberek 8 hónap távlatából már csak a szépre emlékeznek. A villamos megy.

Kölcsey – Modem – Lícium

Többek szerint érthetetlen, miért kellett lebontani a régi Kölcsey Központot. Alig tudták szétszedni a stabil betonépületet. A Kölcsey Központ helyén épült új üvegpalotából sugárzik a jólét, csak éppen a debreceniek vannak kirekesztve belőle, nagy részük még nem is járt benne, mert nem tudja kifizetni a belépő árát. A Kölcsey Központ Magyarország második legnagyobb konferenciaközpontja, hozzá kapcsolódik a Modem és a Lícium. Utóbbi négycsillagos szálloda.

Ha mérlegre tesszük a nagy beruházásokat, felemás végeredmény születik. A 2-es villamos megépült ugyan, de a Latinovits Színház építése máig nincs befejezve. A Modem átadásakor elhangzott: az a cél, hogy 3-4 éven belül önfenntartóvá váljon. Csakhogy a zászlóshajóból teherszállító lett, nemrég pedig döntés született a Modem Modern Debreceni Nonprofit Kft. megszüntetéséről, illetve beolvasztásáról, a Déri Múzeum tagintézményévé válásáról. (A problémákról részletesen keretes írásunkban olvashat.)

Úgy tűnik, ez mégsem zavarja a debrecenieket abban, hogy változatlanul népszerű legyen a most leköszönő polgármester. „Mert az emberek a látványt szeretik. Ha azzal állnék ki, hogy nincsenek meg a szabadságjogok, nem értenék. A közgyűlésben három percben maximálták a képviselők felszólalási lehetőségét, míg a polgármester korlátlan időtartamban beszélhet. Csakhogy a demokrácia nem erről szól” – magyarázza Gondola.

„Az ellenzéknek jó évtizede nincs felülete, ahol megjelenhet vagy megszólalhat. A városi televíziónak egy hétre előre kell jelezni, mikor tartunk sajtótájékoztatót – árulta el. – Az elmúlt négy évben, ha mondtunk valamit, mindig megkontrázták, jött rá egy közlemény. Ebből nagyon nehéz kinőni az ellenzéknek.”

Varga Zoltán korábbi önkormányzati képviselő most a DK színeiben indul a polgármesteri székért. Úgy véli: a külső szemlélő, a kevésbé tájékozott debreceni azt látja, hogy hatalmas fejlődés történt a városban. „De jól is néznénk ki, ha 16 év nyomtalanul múlt volna el!” – teszi hozzá. Az a véleménye, hogy a városfejlesztési koncepció és a városvezetés beteg irányba tart. Még nem érzékelik a debreceniek, de nyilvánvaló lesz nemsokára. „Egy feudális közeg, hűbérúri rendszer épül ki a városban. Egy emberen, illetve egy szűk közösségen múlik a város boldogulása” – állítja.

A „Merjünk nagyot álmodni” Debrecenben annyit jelent: „nagyot álmodott Lajos”. Varga szerint a megalománia része az is, hogy 12,5 milliárdért felépült a Nagyerdőn a 20 ezres stadion, amelyben pár ezer néző lézeng. Miközben a külső városrészen, Halápon és Nagycserén még mindig nincs vezetékes ivóvíz. „Ez 2-3 ezer embert érint.”

Lehengerlő is tud ám lenni

A vasárnapi választás előtt kijelenthető: sehogy se áll a baloldal, mert tovább tart a válsága. A fideszes Papp Lászlóval szemben hat polgármesterjelölt (2 civil, továbbá a Jobbik, a Munkáspárt, a DK és az MSZP jelöltje) indul, még a baloldalnak sem sikerült összefognia. Debrecenben 16 év alatt egyetlen körzetben sem tudott ellenzéki jelölt nyerni, csak listán jutnak be a képviselői.

Varga állítása szerint hallják a kritikát a buszon, a piacon az emberektől, a szavazatok azonban nem ezt igazolják vissza. A fordulat pedig nem látszik.

 

Az új stadiont átadja: Orbán Viktor és Kósa Lajos

Az új stadiont átadja: Orbán Viktor és Kósa Lajos

 

Az utca emberét kérdezve megoszlik a vélemény Kósa modoráról. Egyesek szerint udvariatlan, hiányzik belőle az elegancia és az empátia, a politikai teljesítménykényszer elnyomja benne az emberi érzelmeket. „Nem ismer féket, se határt.” Azt azonban még az ellenfelei is elismerik, hogy lehengerlő is tud lenni: elég volt pár szót váltania a debreceni kofákkal, és máris megjuhászodtak – „pedig előzőleg legszívesebben széttépték volna Lajost a vásárcsarnok miatt”.

Sínen van a város, kérem!

Az Arany Bika teraszán üldögélő férfi szinte lelkendezve mondja: Kósa alatt csak fejlődött a város. „Mindegy, ki lesz ezután a polgármester, mert a város sínen van.” Ő – mondja tovább – járt már több nagyvárosban, de össze sem lehet velük hasonlítani Debrecent. Kósa gyönyörűen rendbe tette a Kossuth teret, a legjobb buszok itt járnak, felépült a sportcsarnok, a Főnix, a Modem, a Lícium, a Nagyerdőn a stadion, a szabadtéri színpad, a Békás tó pedig a világ nyolcadik csodája – ezeket innen már nem lehet eltolni. „Kósa rendbe tette az egyetemet, jövőre indul a pilótaképzés, meglátja, világszínvonalú lesz! A városban több nyugati cég telepedett le. Kósa alapvető varázsa, hogy fideszes, és jóban van Orbán Viktorral. Ez a kulcskérdés” – mondja a férfi.

Végül hozzáteszi: a városnak biztosan jobb lett volna, ha marad, de az 1998 óta politizáló „Papp Laci egy úriember, és ott volt mellette végig. Az is lehet, hogy Budapestről jobban is tudja majd segíteni Kósa Debrecent. Nincs itt erős ellenzék, de hát nem hülyék az emberek” – állítja. A végén egy kicsit mégis elszomorodik. „Jó, a foci most nem megy olyan jól a fiúknak, de hétszeres magyar bajnokok vagyunk! Az utóbbi 25 évben nem volt ilyen itt, kérem!”

Neked ajánljuk