Balatonboglár – a hatezres Balaton-parti kisváros – sokat fejlődött négy év alatt. Főterét térkő díszíti, adóssága immár az államé, s mintha egy cég is megtelepedne a környéken. A helyi média a hatalmon levők kezében van, így általános elégedetlenség végképp nincs. Ám azon semmi sem segíthet, hogy nehéz a munkához jutás, így a fiatalok elhagyják a települést, csökken a születések száma, kevesebb a gyerek az óvodában és az iskolában. A rövid nyári szezont eddig nem sikerült kitolni, hiányoznak a minőségi turizmus feltételei (az oly divatos wellness messze elkerülte Boglárt: nemhogy ilyen típusú szálloda, de átlagos hotel sincs a városban).
A mintegy 5000 szavazó, illetve a 40-45 százaléknyi aktív választó évtized óta jobboldali kötődésű testületet és polgármestert választ. A testület 8 tagú, kilencedikként automatikusan a polgármester is tagja. A szavazás kislistás, azaz nincsenek egyéni képviselői körzetek, a honpolgár érvényesen a neki tetsző 8 képviselőre, illetve egy másik lapon a polgármesterre tud szavazni.
A civilek szerveződnek
Boglárt pártként a Fidesz uralja, 2010 óta ő adja a polgármestert, Mészáros Miklóst, s a képviselő-testület felét. Módszereik a jelek szerint nem sokban különböznek a bevett országos fideszes technikáktól: az információs központok elfoglalása, anyagi háttér biztosítása, alárendeltségi rendszer kialakítása. A polgármester felesége lett az új anyakönyvvezető (a helyi Tourinform vezetése mellett). Jól működő civil szervezetek körül teremtettek olyan feltételeket, hogy azok önszántukból kiköltöztek a művelődési házból, helyet adva olyan szervezeteknek, amelyek a jelenlegi polgármestert támogatják. Megszüntették a képviselő-testület azon szakmai bizottságait, amelyek vezetői nem feltétel nélkül hű képviselők voltak.
| ||
Mindebből lett elege néhány helyi civilnek (többségük ugyancsak jobboldali érzelmű), amikor a Balatonboglári Városvédő Egyesület (BVE) nevében elkezdték komolyan venni magukat. Boglár nem magánügy – áll a szórólapjaikon. Velük van a volt művelődésiház-igazgató, az evangélikus lelkész, helyi vállalkozók, borászok, népművelők. Polgármesternek a helyi némettanárt, Keserű Zoltánt kérték fel. Segítenek nekik egyetemisták, grafikusok, webmesterek, jogászok. Szórólapoztak, plakátoztak, webeztek, facebookoztak, ahogyan az ilyenkor szokás. Naivitásukban nemes küzdelmet ígértek és vártak.
A NAV jön, a lelkész megy
Hogy, hogy nem, a korábban szokásos képviselői bemutatkozásokra a polgármester-közeli helyi újság az idei választások előtt nem kívánt módot adni – a lapba a kézbesítéskor azért mégiscsak bekerült valahogy a fideszes szóróanyag. Az október 23-i emlékmű avatását előrehozták szeptember 27-ére, hogy az eseményre az önkormányzati választás előtt kerülhessen sor – végül is mit számít egy hónap ide vagy oda egy forradalomnál.
A jelölés időszaka szeptember közepén járt le. Alig került az átvett ívekre a hivatali pecsét, a polgármester a területi választási bizottságnál kopogtatott: sérelmezte, hogy polgármesterjelölt ellenfele képviselőként nem a BVE színeiben, hanem független jelöltként indul. A bizottság elutasította a panaszt. A döntést a város első embereként bemutatkozó polgármester a Pécsi Ítélőtáblán támadta meg, ahol ugyancsak vesztett.
Nyilván csak véletlen időbeli egybeesés, hogy ezt követően a civil kampány grafikus-webdesignerénél próbavásárlásos adóellenőrzés kezdődött, másnap pedig az új polgármesterjelölt nem egészen egyéves, az otthonába bejegyzett cégénél ugyancsak kopogtatott a hatóság, s többek között ellenőrizte, hogy a kapun a cégfelirat megfelelő-e.
| ||
A civil színekben induló evangélikus lelkész, Czöndör István – felesége a negyedik gyerekkel várandós – jelöltsége ellen a világi vezető levélben lépett föl, kérve a presbitériumtól a lelkész felmentését. Czöndör azonban úgy érvelt, hogy pártokkal eddig sem kokettált, de a gyülekezeti tevékenység egyébként is maga a közélet.
„Persze eredménytelenül”
Mindez nem hatotta meg a világi vezetőt, aki a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspökéig ment. Szemerei János püspök szeptember 25-i keltezésű levelében október 1-jei hatállyal Veszprém megyébe helyezte Czöndör Istvánt. A lelkész mellett a presbiteri ülésen spontán tüntetés kezdődött: az esperes szerint a szentelés óta nem voltak még ennyien a templomban. A demonstráció közben a presbiteri tagok egy része a világi vezető felmentését indítványozta, aki a templomban spontán lehülyézett egy a lelkész mellett kiálló öregembert. Majd ezt írta a Facebookon: „Időnként összefut az ember jellemtelen humán hulladékokkal, akik nem elég, hogy gerinctelen alakok, de rendkívül alacsony intelligenciájukat és mérhetetlen tudatlanságukat elképesztően sötét megnyilatkozásokkal akarják leplezni. Persze eredménytelenül.”
Czöndör október 1-jével lemondott a jelöltségről. A Somogy Tv október 6-i riportja szerint viszont semmi alapja nincs annak, hogy Czöndört politikai okokból távolították volna el Boglárról. Sőt Szemerei püspök úgy fogalmazott, hogy a lelkész már hónapokkal ezelőtt tudott az áthelyezéséről. [A gyülekezet honlapján olvasható hír szerint egyébként „2014. október 5-én a 11 órai istentiszteleten balatonboglári templomunkban Szemerei János püspök úr, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke szolgál”, pontosabban szolgált.]
Néhány nap van még a kampányból. Egyetemisták mérései szerint a civil lista épphogy hibahatáron belül, de vezet.
