Lesz-e repülőtere Veszprémnek 2023-ra, az Európa Kulturális Fővárosa évére?

  • Varga Domokos Péter
  • 2019. március 16.

Kis-Magyarország

Több mint egy évtizede húzódik egy értelmes ötlet megvalósítása. Nagyon magyar történet Veszprém megyéből.

2007. május 26-án a Veszprém melletti volt katonai repülőtéren 150 utassal a fedélzeten leszállt egy Boeing 737-es típusú utasszállító repülőgép. Az eseményre a repülőteret akkor működtető BudaWest Airport Holding Zrt. szervezésében került sor, a repülőnapot „dobták fel” ily módon. A Boeing Budapest Ferihegyről szállt fel, a 150 utast a BudaWest által meghívott protokollszemélyiségek, újságírók tették ki. A cégtulajdonosok, a városvezetés, és néhány reménykedő átlagpolgár ekkor érezhették utoljára, hogy a dédelgetett terv, Veszprém és a Balaton keleti részének repülőtere megvalósítható.

A kezdeti álmok azonban pár év alatt szertefoszlottak.

Sima indulás

Pedig a bemutatóig vezető út zökkenőmentes volt. A Veszprém városhoz és Szentkirályszabadja községhez tartozó közös területen katonai repülőtér működött, amely a 87. Bakony Harcihelikopter Ezrednek adott otthont. A katonai vezetés 2004-ben szüntette meg az ezredet, a mobilizálható technikai eszközöket Kecskemétre, illetve Pápára szállították.

A katonaival közös polgári, vagy a tisztán polgári hasznosítás gondolata addigra már felmerült a repülőtérnek részben otthont adó Veszprém vezetésében. Előbb egy szélesebb körű, a megyei önkormányzatot és a környékbeli településeket is magába foglaló gazdasági társaságot akartak létrehozni, amelyhez az alaptőkét a lakosságszám arányában adták volna össze. Erről a veszprémi önkormányzat 2004 áprilisában hozott is egy határozatot, amelyben többek között a kormánytól „a megüresedő repülőtér területének és a rajta elhelyezkedő ingatlanoknak önkormányzati tulajdonba adását” kérték.

A gazdasági társaság végül nem jött létre – erről és a repülőtér létesítésével kapcsolatos előkészítési folyamatról Hartmann Ferenc, Veszprém akkori alpolgármestere tájékoztatta a Narancsot ( jelenleg is tagja a képviselő-testületnek az MSZP-DK-PM frakcióvezetőjeként). Hartmann szerint hamar kiderült, hogy az érintett önkormányzatoknak nincs elég pénzük sem a repülőtér létrehozására, sem a működtetésre. Azt is megtudták, hogy erre az Európai Uniótól sem lehet forráshoz jutni, mert repülőtér létrehozására nincs pályázat. Ekkor döntött úgy a két érintett önkormányzat – Veszprém mellett Szentkirályszabadja –, hogy amennyiben tulajdonba kapják a területet, szakmai befektetőnek értékesítik. Arról is megállapodtak, hogy a vételárat 900 millió forintig 50–50 százalékban, a fölött 55–45 százalékban Veszprém javára osztják meg. A repülőtér területe ugyan hozzávetőleg kétharmad részben Szentkirályszabadja, egyharmad részben Veszprém közigazgatási határán belül helyezkedik el, de a rajta lévő ingatlanok – irányítótorony, hangárok, műhelyek – a veszprémi részen kaptak helyet.

Az olaszok nyertek, de nem fizettek

2005. december 29-én a két önkormányzat a kormánytól, illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól ingyen megkapta a repteret. A kormányhatározat előírta azt is, hogy a terület milyen célokra hasznosítható: repülőtér kialakítása, ipari-, logisztikai-, tudományos park létesítése, kommunális létesítmények kialakítása. A versenytárgyalással végződő pályázati eljárásról a két önkormányzat 2006. június 8-án megtartott együttes ülésen hozott döntést: a 450 hektáros terület vételárát a rajta lévő ingatlanokkal együtt minimum 1 milliárd forintban határozták meg. Két érvényes pályázat érkezett, a legmagasabb ajánlatot az Italia Progetti S.R.L. tette 1,3 millárd forint, plusz áfa értékben, a Budawest Airport Holding Vagyonkezelő Zrt. 1 milliárd plusz áfát ajánlott. Nyertesnek ennek alapján az Italia Progettit nyilvánították, ám az olasz cég a megadott határidőre nem fizetett. Ekkor értesítették a BudaWestet, hogy az ajánlott összegért övék lehet a repülőtér. Az új tulajdonos 2006. szeptember 26-án fizetett, elfogadva a kiírásban szereplő feltételeket is, amelyek értelmében a vevőnek ICAO I. kategóriájú szabvány szerinti nyilvános, kereskedelmi repülőteret kell felépíteni a települések új szabályozási tervének elfogadását követő két éven belül. (ICAO: International Civil Aviation Organization, magyarul Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet.) Az új szabályozási tervre azért volt szükség, hogy az országos előírásokat beillesszék a helyiek közé.

Zárt kapuk

Zárt kapuk

 

A szabályozási tervet 2008. szeptember 11-én fogadta el a veszprémi és a szentkirályszabadjai képviselő-testület, részteljesítési határidőként 2009. szeptember 11-ét jelölték meg, a beruházást pedig egy évvel ezt követően kellett volna befejezni. Az eladási szerződésben azt is kikötötték, ha a részteljesítés nem készül el, az önkormányzatok 300–300 millió forint kötbért érvényesíthetnek. A reptérépítés ekkor megvalósítható elképzelésnek tűnt, a BudaWest elkezdte a kivitelezést. Felújították az irányítótorony épületét, olyan szintű műszerezettséggel látták el, amellyel lehetővé tették a kisgépek forgalmát. A kényszerleszállások biztosítására létrehoztak egy tartalék sávot. Az eladási szerződésben lefektetett beruházások azonban a részteljesítési határidőre nem készültek el, ezért a két önkormányzat 2010-ben bírósághoz fordult. Részben a kötbérigényüket akarták érvényesíteni, de ezen túl – nem teljesítésre hivatkozva – a szerződéstől is el kívántak állni. Mindezekről e cikk szerzőjének 2010 áprilisában nyilatkozott Veszprém város jogi képviselője, valamint a BudaWest ingatlanfejlesztési vezetője a Veszprém megyei lapban, a Naplóban, illetve annak hírportálján. A BudaWest képviselője elmondta, a fejlesztésekkel azért álltak le, mert nincs létesítési engedélyük. Ezt viszont hiába igényelték a légügyi igazgatóságától, mert az eljárást környezetvédelmi engedély hiánya miatt felfüggesztették.

Egy évtizedre volt szükség

Ez az érvelés a bírákat nem győzte meg, mert a Veszprémi Törvényszék már 2010-ben ítéletet is hozott arról, hogy repülőtéri ingatlannak ismét vissza kell kerülnie a tulajdonos önkormányzatokhoz. Ez messze nem jelentett birtokba vételt, mert a bíróságnak dönteni kellett arról is, hogy a felek mennyivel tartoznak egymásnak. Ez egy évtizedet emésztett fel, azaz a repülőtéri projekt ekkortól tetszhalott állapotba került.

Az azóta történtekről, illetve a jelenlegi állapotról írásban kértünk és kaptunk tájékoztatást a két érintett település polgármesterétől. Szentkirályszabadja polgármestere, Gyarmati Katalin arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat 2017. március 20-án aláírta a birtokbaadási megállapodást a BudaWest Airport Holding Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, ezt követően
686 millió forintot utaltak át a BudaWestnek. Az államtól 675 millió forint visszatérítendő támogatást kaptak, hogy minél előbb birtokba vehessék az ingatlant, mert a kamatok napi szinten emelkedtek. Az önkormányzat önerőből ekkora összeget nem tudott volna kifizetni, még a fennmaradó 11millió forint kifizetése is nehézséget okozott. 2017. március 20. óta az önkormányzat saját tulajdonában vannak az érintett ingatlanok, e területek karbantartásáról azóta Szentkirályszabadja gondoskodik. A polgármester utalt az ingyenes tulajdonba adásról szóló 2005-ös kormányhatározatra, melynek alapján a terület polgári repülőtér kialakítására használható. Tudomása szerint ez a megkötés azóta sem változott. A terület fejlesztésével viszont meg kell várniuk a veszprémiek tényleges tulajdonhoz jutását, hiszen a fejlesztést célszerű együtt meghatározni, mivel egyben kezelendő a reptér.

Veszprém polgármestere, Porga Gyula tényszerűen vázolta az előzmények jogi vonatkozásait. Leírta, hogy az említett 2010-es ítélet után az ingatlanok tulajdonba helyezéséről további két döntés született (Győri Ítélőtábla, 2015; Kúria, 2015). Ezt követően „az ellenérték megfizetése tárgyában végrehajtási eljárás folyt, amely teljesítéssel lezárult egyrészt beszedési megbízások, másrészt az elmaradt adókövetelés beszámítása nyomán”. A tulajdonjog visszajegyzésére 2018 szeptemberében került sor, Veszprém város önkormányzata ekkor kezdeményezte a birtokbavételi eljárás megkezdését a BudaWest Zrt.-vel szemben. A BudaWest azonban vitatja a végrehajtási eljárásban született és az azt lezáró díjjegyzék kimutatásának a jogszerűségét, megtagadta a létesítmények önkormányzati birtokba való átadást. Ezen túlmenően megfellebbezte az önkormányzati tulajdonba történő földhivatali visszajegyzést is. A BudaWest Zrt. tájékoztatása alapján a repülőtér területét a HIDROPLAN-NORD Kft. 2020 áprilisáig hatályos bérleti szerződés alapján bérli. A polgármester által leírtak szerint az önkormányzat kénytelen lesz a birtokba kerülés és a tényleges használat megkezdése érdekében jogi eszközöket igénybe venni, és ezért lépnie kell a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján. A végrehajtási eljárás várhatóan idén lezárul, vagyis a létesítmények használata elől minden akadály elhárulhat. Ehhez Veszprém nem kíván külső gazdasági társaságot bevonni, egyedül a repülési funkciókhoz kapcsolódó feladatokban gondolkodnak külső vállalkozó közreműködésében. A területen belüli funkciók megváltoztatása és a területhasználati elrendezés megváltoztatása nem cél, és nem is lehet cél, mivel a területen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által monitorozott védett faj él (jelentős létszámú ürgepopuláció). A meglevő gazdasági területeken azonban a hatékonyabb működtetés érdekében az épületek és az infrastruktúra fejlesztését tervezik.

Bizonytalan landolás

Mivel kérdéseinkre sem a BudaWest Zrt.-től, sem a repülőteret jelenleg bérlőként használó HIDROPLAN-NORD Kft.-től nem kaptunk választ, utánanéztünk, milyen adatok találhatók róluk az Igazságügyi Minisztérium céginformációs nyilvántartásában. A BudaWest Airport Holding Zrt.-t a fővárosi Andrássy útra jegyezték be, a cég jegyzett tőkéje 240 millió forint. Mindhárom vezető tisztségviselő, illetve képviseletre jogosult személy nagy-britanniai címmel rendelkezik. A cég fióktelepeként szerepel a Szentkirályszabadja, külterület 023/5. hrsz. terület – ez a repülőtéren található. A céginfóból kiderül még, hogy a BudaWest ellen kétszer rendeltek el végrehajtást, először 2012. január 25-én APEH Pest Megyei Adóigazgatósága Hátralékkezelési Osztálya, majd 2018. december 11-én a Veszprémi Törvényszék, ezt Veszprém Város Önkormányzata kérte. Érdemi információ még a részvényes megjelölése: Neville Atlantic Corporation. A szavazati jog mértéke meghaladja az 50 százalékot. Ez esetben a nyilvántartási hatóság: Seychelles International Business Authority. Azaz a fő részvényes egy adóparadicsomként ismert országban bejegyzett cég.

A repülőteret bérlő és azt őrző cég, a HIDROPLAN-NORD Kft. hajmáskéri székhellyel rendelkezik, fő tevékenységük a légi személyszállítás. A társaságnak két tulajdonosa van, 2013-tól 2017-ig folyamatosan adtak le pénzügyi beszámolót.

Hartmann Ferenc, a repülőtér ügyének régi támogatója a Narancsnak elmondta: most, hogy a Veszprém elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, különösen jó szolgálatot tehetne a térségnek egy repülőtér. Még abban az esetben is, ha az szerény körülmények között működik, de alkalmas személyszállítás lebonyolítására. Ezt ellenzéki képviselőként a város közgyűlésén is fel kívánja vetni.

Az eredeti terv felélesztését és frissítését egyik érintett polgármester sem zárja ki. Persze, a szándéktól a megvalósulásig hosszú az út – ahogyan ezt a repülőtér eddigi története is példázza.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.