Lesz-e repülőtere Veszprémnek 2023-ra, az Európa Kulturális Fővárosa évére?

  • Varga Domokos Péter
  • 2019. március 16.

Kis-Magyarország

Több mint egy évtizede húzódik egy értelmes ötlet megvalósítása. Nagyon magyar történet Veszprém megyéből.

2007. május 26-án a Veszprém melletti volt katonai repülőtéren 150 utassal a fedélzeten leszállt egy Boeing 737-es típusú utasszállító repülőgép. Az eseményre a repülőteret akkor működtető BudaWest Airport Holding Zrt. szervezésében került sor, a repülőnapot „dobták fel” ily módon. A Boeing Budapest Ferihegyről szállt fel, a 150 utast a BudaWest által meghívott protokollszemélyiségek, újságírók tették ki. A cégtulajdonosok, a városvezetés, és néhány reménykedő átlagpolgár ekkor érezhették utoljára, hogy a dédelgetett terv, Veszprém és a Balaton keleti részének repülőtere megvalósítható.

A kezdeti álmok azonban pár év alatt szertefoszlottak.

Sima indulás

Pedig a bemutatóig vezető út zökkenőmentes volt. A Veszprém városhoz és Szentkirályszabadja községhez tartozó közös területen katonai repülőtér működött, amely a 87. Bakony Harcihelikopter Ezrednek adott otthont. A katonai vezetés 2004-ben szüntette meg az ezredet, a mobilizálható technikai eszközöket Kecskemétre, illetve Pápára szállították.

A katonaival közös polgári, vagy a tisztán polgári hasznosítás gondolata addigra már felmerült a repülőtérnek részben otthont adó Veszprém vezetésében. Előbb egy szélesebb körű, a megyei önkormányzatot és a környékbeli településeket is magába foglaló gazdasági társaságot akartak létrehozni, amelyhez az alaptőkét a lakosságszám arányában adták volna össze. Erről a veszprémi önkormányzat 2004 áprilisában hozott is egy határozatot, amelyben többek között a kormánytól „a megüresedő repülőtér területének és a rajta elhelyezkedő ingatlanoknak önkormányzati tulajdonba adását” kérték.

A gazdasági társaság végül nem jött létre – erről és a repülőtér létesítésével kapcsolatos előkészítési folyamatról Hartmann Ferenc, Veszprém akkori alpolgármestere tájékoztatta a Narancsot ( jelenleg is tagja a képviselő-testületnek az MSZP-DK-PM frakcióvezetőjeként). Hartmann szerint hamar kiderült, hogy az érintett önkormányzatoknak nincs elég pénzük sem a repülőtér létrehozására, sem a működtetésre. Azt is megtudták, hogy erre az Európai Uniótól sem lehet forráshoz jutni, mert repülőtér létrehozására nincs pályázat. Ekkor döntött úgy a két érintett önkormányzat – Veszprém mellett Szentkirályszabadja –, hogy amennyiben tulajdonba kapják a területet, szakmai befektetőnek értékesítik. Arról is megállapodtak, hogy a vételárat 900 millió forintig 50–50 százalékban, a fölött 55–45 százalékban Veszprém javára osztják meg. A repülőtér területe ugyan hozzávetőleg kétharmad részben Szentkirályszabadja, egyharmad részben Veszprém közigazgatási határán belül helyezkedik el, de a rajta lévő ingatlanok – irányítótorony, hangárok, műhelyek – a veszprémi részen kaptak helyet.

Az olaszok nyertek, de nem fizettek

2005. december 29-én a két önkormányzat a kormánytól, illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól ingyen megkapta a repteret. A kormányhatározat előírta azt is, hogy a terület milyen célokra hasznosítható: repülőtér kialakítása, ipari-, logisztikai-, tudományos park létesítése, kommunális létesítmények kialakítása. A versenytárgyalással végződő pályázati eljárásról a két önkormányzat 2006. június 8-án megtartott együttes ülésen hozott döntést: a 450 hektáros terület vételárát a rajta lévő ingatlanokkal együtt minimum 1 milliárd forintban határozták meg. Két érvényes pályázat érkezett, a legmagasabb ajánlatot az Italia Progetti S.R.L. tette 1,3 millárd forint, plusz áfa értékben, a Budawest Airport Holding Vagyonkezelő Zrt. 1 milliárd plusz áfát ajánlott. Nyertesnek ennek alapján az Italia Progettit nyilvánították, ám az olasz cég a megadott határidőre nem fizetett. Ekkor értesítették a BudaWestet, hogy az ajánlott összegért övék lehet a repülőtér. Az új tulajdonos 2006. szeptember 26-án fizetett, elfogadva a kiírásban szereplő feltételeket is, amelyek értelmében a vevőnek ICAO I. kategóriájú szabvány szerinti nyilvános, kereskedelmi repülőteret kell felépíteni a települések új szabályozási tervének elfogadását követő két éven belül. (ICAO: International Civil Aviation Organization, magyarul Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet.) Az új szabályozási tervre azért volt szükség, hogy az országos előírásokat beillesszék a helyiek közé.

Zárt kapuk

Zárt kapuk

 

A szabályozási tervet 2008. szeptember 11-én fogadta el a veszprémi és a szentkirályszabadjai képviselő-testület, részteljesítési határidőként 2009. szeptember 11-ét jelölték meg, a beruházást pedig egy évvel ezt követően kellett volna befejezni. Az eladási szerződésben azt is kikötötték, ha a részteljesítés nem készül el, az önkormányzatok 300–300 millió forint kötbért érvényesíthetnek. A reptérépítés ekkor megvalósítható elképzelésnek tűnt, a BudaWest elkezdte a kivitelezést. Felújították az irányítótorony épületét, olyan szintű műszerezettséggel látták el, amellyel lehetővé tették a kisgépek forgalmát. A kényszerleszállások biztosítására létrehoztak egy tartalék sávot. Az eladási szerződésben lefektetett beruházások azonban a részteljesítési határidőre nem készültek el, ezért a két önkormányzat 2010-ben bírósághoz fordult. Részben a kötbérigényüket akarták érvényesíteni, de ezen túl – nem teljesítésre hivatkozva – a szerződéstől is el kívántak állni. Mindezekről e cikk szerzőjének 2010 áprilisában nyilatkozott Veszprém város jogi képviselője, valamint a BudaWest ingatlanfejlesztési vezetője a Veszprém megyei lapban, a Naplóban, illetve annak hírportálján. A BudaWest képviselője elmondta, a fejlesztésekkel azért álltak le, mert nincs létesítési engedélyük. Ezt viszont hiába igényelték a légügyi igazgatóságától, mert az eljárást környezetvédelmi engedély hiánya miatt felfüggesztették.

Egy évtizedre volt szükség

Ez az érvelés a bírákat nem győzte meg, mert a Veszprémi Törvényszék már 2010-ben ítéletet is hozott arról, hogy repülőtéri ingatlannak ismét vissza kell kerülnie a tulajdonos önkormányzatokhoz. Ez messze nem jelentett birtokba vételt, mert a bíróságnak dönteni kellett arról is, hogy a felek mennyivel tartoznak egymásnak. Ez egy évtizedet emésztett fel, azaz a repülőtéri projekt ekkortól tetszhalott állapotba került.

Az azóta történtekről, illetve a jelenlegi állapotról írásban kértünk és kaptunk tájékoztatást a két érintett település polgármesterétől. Szentkirályszabadja polgármestere, Gyarmati Katalin arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat 2017. március 20-án aláírta a birtokbaadási megállapodást a BudaWest Airport Holding Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, ezt követően
686 millió forintot utaltak át a BudaWestnek. Az államtól 675 millió forint visszatérítendő támogatást kaptak, hogy minél előbb birtokba vehessék az ingatlant, mert a kamatok napi szinten emelkedtek. Az önkormányzat önerőből ekkora összeget nem tudott volna kifizetni, még a fennmaradó 11millió forint kifizetése is nehézséget okozott. 2017. március 20. óta az önkormányzat saját tulajdonában vannak az érintett ingatlanok, e területek karbantartásáról azóta Szentkirályszabadja gondoskodik. A polgármester utalt az ingyenes tulajdonba adásról szóló 2005-ös kormányhatározatra, melynek alapján a terület polgári repülőtér kialakítására használható. Tudomása szerint ez a megkötés azóta sem változott. A terület fejlesztésével viszont meg kell várniuk a veszprémiek tényleges tulajdonhoz jutását, hiszen a fejlesztést célszerű együtt meghatározni, mivel egyben kezelendő a reptér.

Veszprém polgármestere, Porga Gyula tényszerűen vázolta az előzmények jogi vonatkozásait. Leírta, hogy az említett 2010-es ítélet után az ingatlanok tulajdonba helyezéséről további két döntés született (Győri Ítélőtábla, 2015; Kúria, 2015). Ezt követően „az ellenérték megfizetése tárgyában végrehajtási eljárás folyt, amely teljesítéssel lezárult egyrészt beszedési megbízások, másrészt az elmaradt adókövetelés beszámítása nyomán”. A tulajdonjog visszajegyzésére 2018 szeptemberében került sor, Veszprém város önkormányzata ekkor kezdeményezte a birtokbavételi eljárás megkezdését a BudaWest Zrt.-vel szemben. A BudaWest azonban vitatja a végrehajtási eljárásban született és az azt lezáró díjjegyzék kimutatásának a jogszerűségét, megtagadta a létesítmények önkormányzati birtokba való átadást. Ezen túlmenően megfellebbezte az önkormányzati tulajdonba történő földhivatali visszajegyzést is. A BudaWest Zrt. tájékoztatása alapján a repülőtér területét a HIDROPLAN-NORD Kft. 2020 áprilisáig hatályos bérleti szerződés alapján bérli. A polgármester által leírtak szerint az önkormányzat kénytelen lesz a birtokba kerülés és a tényleges használat megkezdése érdekében jogi eszközöket igénybe venni, és ezért lépnie kell a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján. A végrehajtási eljárás várhatóan idén lezárul, vagyis a létesítmények használata elől minden akadály elhárulhat. Ehhez Veszprém nem kíván külső gazdasági társaságot bevonni, egyedül a repülési funkciókhoz kapcsolódó feladatokban gondolkodnak külső vállalkozó közreműködésében. A területen belüli funkciók megváltoztatása és a területhasználati elrendezés megváltoztatása nem cél, és nem is lehet cél, mivel a területen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által monitorozott védett faj él (jelentős létszámú ürgepopuláció). A meglevő gazdasági területeken azonban a hatékonyabb működtetés érdekében az épületek és az infrastruktúra fejlesztését tervezik.

Bizonytalan landolás

Mivel kérdéseinkre sem a BudaWest Zrt.-től, sem a repülőteret jelenleg bérlőként használó HIDROPLAN-NORD Kft.-től nem kaptunk választ, utánanéztünk, milyen adatok találhatók róluk az Igazságügyi Minisztérium céginformációs nyilvántartásában. A BudaWest Airport Holding Zrt.-t a fővárosi Andrássy útra jegyezték be, a cég jegyzett tőkéje 240 millió forint. Mindhárom vezető tisztségviselő, illetve képviseletre jogosult személy nagy-britanniai címmel rendelkezik. A cég fióktelepeként szerepel a Szentkirályszabadja, külterület 023/5. hrsz. terület – ez a repülőtéren található. A céginfóból kiderül még, hogy a BudaWest ellen kétszer rendeltek el végrehajtást, először 2012. január 25-én APEH Pest Megyei Adóigazgatósága Hátralékkezelési Osztálya, majd 2018. december 11-én a Veszprémi Törvényszék, ezt Veszprém Város Önkormányzata kérte. Érdemi információ még a részvényes megjelölése: Neville Atlantic Corporation. A szavazati jog mértéke meghaladja az 50 százalékot. Ez esetben a nyilvántartási hatóság: Seychelles International Business Authority. Azaz a fő részvényes egy adóparadicsomként ismert országban bejegyzett cég.

A repülőteret bérlő és azt őrző cég, a HIDROPLAN-NORD Kft. hajmáskéri székhellyel rendelkezik, fő tevékenységük a légi személyszállítás. A társaságnak két tulajdonosa van, 2013-tól 2017-ig folyamatosan adtak le pénzügyi beszámolót.

Hartmann Ferenc, a repülőtér ügyének régi támogatója a Narancsnak elmondta: most, hogy a Veszprém elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, különösen jó szolgálatot tehetne a térségnek egy repülőtér. Még abban az esetben is, ha az szerény körülmények között működik, de alkalmas személyszállítás lebonyolítására. Ezt ellenzéki képviselőként a város közgyűlésén is fel kívánja vetni.

Az eredeti terv felélesztését és frissítését egyik érintett polgármester sem zárja ki. Persze, a szándéktól a megvalósulásig hosszú az út – ahogyan ezt a repülőtér eddigi története is példázza.

Neked ajánljuk