Lesz-e repülőtere Veszprémnek 2023-ra, az Európa Kulturális Fővárosa évére?

  • Varga Domokos Péter
  • 2019. március 16.

Kis-Magyarország

Több mint egy évtizede húzódik egy értelmes ötlet megvalósítása. Nagyon magyar történet Veszprém megyéből.

2007. május 26-án a Veszprém melletti volt katonai repülőtéren 150 utassal a fedélzeten leszállt egy Boeing 737-es típusú utasszállító repülőgép. Az eseményre a repülőteret akkor működtető BudaWest Airport Holding Zrt. szervezésében került sor, a repülőnapot „dobták fel” ily módon. A Boeing Budapest Ferihegyről szállt fel, a 150 utast a BudaWest által meghívott protokollszemélyiségek, újságírók tették ki. A cégtulajdonosok, a városvezetés, és néhány reménykedő átlagpolgár ekkor érezhették utoljára, hogy a dédelgetett terv, Veszprém és a Balaton keleti részének repülőtere megvalósítható.

A kezdeti álmok azonban pár év alatt szertefoszlottak.

Sima indulás

Pedig a bemutatóig vezető út zökkenőmentes volt. A Veszprém városhoz és Szentkirályszabadja községhez tartozó közös területen katonai repülőtér működött, amely a 87. Bakony Harcihelikopter Ezrednek adott otthont. A katonai vezetés 2004-ben szüntette meg az ezredet, a mobilizálható technikai eszközöket Kecskemétre, illetve Pápára szállították.

A katonaival közös polgári, vagy a tisztán polgári hasznosítás gondolata addigra már felmerült a repülőtérnek részben otthont adó Veszprém vezetésében. Előbb egy szélesebb körű, a megyei önkormányzatot és a környékbeli településeket is magába foglaló gazdasági társaságot akartak létrehozni, amelyhez az alaptőkét a lakosságszám arányában adták volna össze. Erről a veszprémi önkormányzat 2004 áprilisában hozott is egy határozatot, amelyben többek között a kormánytól „a megüresedő repülőtér területének és a rajta elhelyezkedő ingatlanoknak önkormányzati tulajdonba adását” kérték.

A gazdasági társaság végül nem jött létre – erről és a repülőtér létesítésével kapcsolatos előkészítési folyamatról Hartmann Ferenc, Veszprém akkori alpolgármestere tájékoztatta a Narancsot ( jelenleg is tagja a képviselő-testületnek az MSZP-DK-PM frakcióvezetőjeként). Hartmann szerint hamar kiderült, hogy az érintett önkormányzatoknak nincs elég pénzük sem a repülőtér létrehozására, sem a működtetésre. Azt is megtudták, hogy erre az Európai Uniótól sem lehet forráshoz jutni, mert repülőtér létrehozására nincs pályázat. Ekkor döntött úgy a két érintett önkormányzat – Veszprém mellett Szentkirályszabadja –, hogy amennyiben tulajdonba kapják a területet, szakmai befektetőnek értékesítik. Arról is megállapodtak, hogy a vételárat 900 millió forintig 50–50 százalékban, a fölött 55–45 százalékban Veszprém javára osztják meg. A repülőtér területe ugyan hozzávetőleg kétharmad részben Szentkirályszabadja, egyharmad részben Veszprém közigazgatási határán belül helyezkedik el, de a rajta lévő ingatlanok – irányítótorony, hangárok, műhelyek – a veszprémi részen kaptak helyet.

Az olaszok nyertek, de nem fizettek

2005. december 29-én a két önkormányzat a kormánytól, illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól ingyen megkapta a repteret. A kormányhatározat előírta azt is, hogy a terület milyen célokra hasznosítható: repülőtér kialakítása, ipari-, logisztikai-, tudományos park létesítése, kommunális létesítmények kialakítása. A versenytárgyalással végződő pályázati eljárásról a két önkormányzat 2006. június 8-án megtartott együttes ülésen hozott döntést: a 450 hektáros terület vételárát a rajta lévő ingatlanokkal együtt minimum 1 milliárd forintban határozták meg. Két érvényes pályázat érkezett, a legmagasabb ajánlatot az Italia Progetti S.R.L. tette 1,3 millárd forint, plusz áfa értékben, a Budawest Airport Holding Vagyonkezelő Zrt. 1 milliárd plusz áfát ajánlott. Nyertesnek ennek alapján az Italia Progettit nyilvánították, ám az olasz cég a megadott határidőre nem fizetett. Ekkor értesítették a BudaWestet, hogy az ajánlott összegért övék lehet a repülőtér. Az új tulajdonos 2006. szeptember 26-án fizetett, elfogadva a kiírásban szereplő feltételeket is, amelyek értelmében a vevőnek ICAO I. kategóriájú szabvány szerinti nyilvános, kereskedelmi repülőteret kell felépíteni a települések új szabályozási tervének elfogadását követő két éven belül. (ICAO: International Civil Aviation Organization, magyarul Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet.) Az új szabályozási tervre azért volt szükség, hogy az országos előírásokat beillesszék a helyiek közé.

Zárt kapuk

Zárt kapuk

 

A szabályozási tervet 2008. szeptember 11-én fogadta el a veszprémi és a szentkirályszabadjai képviselő-testület, részteljesítési határidőként 2009. szeptember 11-ét jelölték meg, a beruházást pedig egy évvel ezt követően kellett volna befejezni. Az eladási szerződésben azt is kikötötték, ha a részteljesítés nem készül el, az önkormányzatok 300–300 millió forint kötbért érvényesíthetnek. A reptérépítés ekkor megvalósítható elképzelésnek tűnt, a BudaWest elkezdte a kivitelezést. Felújították az irányítótorony épületét, olyan szintű műszerezettséggel látták el, amellyel lehetővé tették a kisgépek forgalmát. A kényszerleszállások biztosítására létrehoztak egy tartalék sávot. Az eladási szerződésben lefektetett beruházások azonban a részteljesítési határidőre nem készültek el, ezért a két önkormányzat 2010-ben bírósághoz fordult. Részben a kötbérigényüket akarták érvényesíteni, de ezen túl – nem teljesítésre hivatkozva – a szerződéstől is el kívántak állni. Mindezekről e cikk szerzőjének 2010 áprilisában nyilatkozott Veszprém város jogi képviselője, valamint a BudaWest ingatlanfejlesztési vezetője a Veszprém megyei lapban, a Naplóban, illetve annak hírportálján. A BudaWest képviselője elmondta, a fejlesztésekkel azért álltak le, mert nincs létesítési engedélyük. Ezt viszont hiába igényelték a légügyi igazgatóságától, mert az eljárást környezetvédelmi engedély hiánya miatt felfüggesztették.

Egy évtizedre volt szükség

Ez az érvelés a bírákat nem győzte meg, mert a Veszprémi Törvényszék már 2010-ben ítéletet is hozott arról, hogy repülőtéri ingatlannak ismét vissza kell kerülnie a tulajdonos önkormányzatokhoz. Ez messze nem jelentett birtokba vételt, mert a bíróságnak dönteni kellett arról is, hogy a felek mennyivel tartoznak egymásnak. Ez egy évtizedet emésztett fel, azaz a repülőtéri projekt ekkortól tetszhalott állapotba került.

Az azóta történtekről, illetve a jelenlegi állapotról írásban kértünk és kaptunk tájékoztatást a két érintett település polgármesterétől. Szentkirályszabadja polgármestere, Gyarmati Katalin arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat 2017. március 20-án aláírta a birtokbaadási megállapodást a BudaWest Airport Holding Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, ezt követően
686 millió forintot utaltak át a BudaWestnek. Az államtól 675 millió forint visszatérítendő támogatást kaptak, hogy minél előbb birtokba vehessék az ingatlant, mert a kamatok napi szinten emelkedtek. Az önkormányzat önerőből ekkora összeget nem tudott volna kifizetni, még a fennmaradó 11millió forint kifizetése is nehézséget okozott. 2017. március 20. óta az önkormányzat saját tulajdonában vannak az érintett ingatlanok, e területek karbantartásáról azóta Szentkirályszabadja gondoskodik. A polgármester utalt az ingyenes tulajdonba adásról szóló 2005-ös kormányhatározatra, melynek alapján a terület polgári repülőtér kialakítására használható. Tudomása szerint ez a megkötés azóta sem változott. A terület fejlesztésével viszont meg kell várniuk a veszprémiek tényleges tulajdonhoz jutását, hiszen a fejlesztést célszerű együtt meghatározni, mivel egyben kezelendő a reptér.

Veszprém polgármestere, Porga Gyula tényszerűen vázolta az előzmények jogi vonatkozásait. Leírta, hogy az említett 2010-es ítélet után az ingatlanok tulajdonba helyezéséről további két döntés született (Győri Ítélőtábla, 2015; Kúria, 2015). Ezt követően „az ellenérték megfizetése tárgyában végrehajtási eljárás folyt, amely teljesítéssel lezárult egyrészt beszedési megbízások, másrészt az elmaradt adókövetelés beszámítása nyomán”. A tulajdonjog visszajegyzésére 2018 szeptemberében került sor, Veszprém város önkormányzata ekkor kezdeményezte a birtokbavételi eljárás megkezdését a BudaWest Zrt.-vel szemben. A BudaWest azonban vitatja a végrehajtási eljárásban született és az azt lezáró díjjegyzék kimutatásának a jogszerűségét, megtagadta a létesítmények önkormányzati birtokba való átadást. Ezen túlmenően megfellebbezte az önkormányzati tulajdonba történő földhivatali visszajegyzést is. A BudaWest Zrt. tájékoztatása alapján a repülőtér területét a HIDROPLAN-NORD Kft. 2020 áprilisáig hatályos bérleti szerződés alapján bérli. A polgármester által leírtak szerint az önkormányzat kénytelen lesz a birtokba kerülés és a tényleges használat megkezdése érdekében jogi eszközöket igénybe venni, és ezért lépnie kell a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján. A végrehajtási eljárás várhatóan idén lezárul, vagyis a létesítmények használata elől minden akadály elhárulhat. Ehhez Veszprém nem kíván külső gazdasági társaságot bevonni, egyedül a repülési funkciókhoz kapcsolódó feladatokban gondolkodnak külső vállalkozó közreműködésében. A területen belüli funkciók megváltoztatása és a területhasználati elrendezés megváltoztatása nem cél, és nem is lehet cél, mivel a területen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által monitorozott védett faj él (jelentős létszámú ürgepopuláció). A meglevő gazdasági területeken azonban a hatékonyabb működtetés érdekében az épületek és az infrastruktúra fejlesztését tervezik.

Bizonytalan landolás

Mivel kérdéseinkre sem a BudaWest Zrt.-től, sem a repülőteret jelenleg bérlőként használó HIDROPLAN-NORD Kft.-től nem kaptunk választ, utánanéztünk, milyen adatok találhatók róluk az Igazságügyi Minisztérium céginformációs nyilvántartásában. A BudaWest Airport Holding Zrt.-t a fővárosi Andrássy útra jegyezték be, a cég jegyzett tőkéje 240 millió forint. Mindhárom vezető tisztségviselő, illetve képviseletre jogosult személy nagy-britanniai címmel rendelkezik. A cég fióktelepeként szerepel a Szentkirályszabadja, külterület 023/5. hrsz. terület – ez a repülőtéren található. A céginfóból kiderül még, hogy a BudaWest ellen kétszer rendeltek el végrehajtást, először 2012. január 25-én APEH Pest Megyei Adóigazgatósága Hátralékkezelési Osztálya, majd 2018. december 11-én a Veszprémi Törvényszék, ezt Veszprém Város Önkormányzata kérte. Érdemi információ még a részvényes megjelölése: Neville Atlantic Corporation. A szavazati jog mértéke meghaladja az 50 százalékot. Ez esetben a nyilvántartási hatóság: Seychelles International Business Authority. Azaz a fő részvényes egy adóparadicsomként ismert országban bejegyzett cég.

A repülőteret bérlő és azt őrző cég, a HIDROPLAN-NORD Kft. hajmáskéri székhellyel rendelkezik, fő tevékenységük a légi személyszállítás. A társaságnak két tulajdonosa van, 2013-tól 2017-ig folyamatosan adtak le pénzügyi beszámolót.

Hartmann Ferenc, a repülőtér ügyének régi támogatója a Narancsnak elmondta: most, hogy a Veszprém elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, különösen jó szolgálatot tehetne a térségnek egy repülőtér. Még abban az esetben is, ha az szerény körülmények között működik, de alkalmas személyszállítás lebonyolítására. Ezt ellenzéki képviselőként a város közgyűlésén is fel kívánja vetni.

Az eredeti terv felélesztését és frissítését egyik érintett polgármester sem zárja ki. Persze, a szándéktól a megvalósulásig hosszú az út – ahogyan ezt a repülőtér eddigi története is példázza.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.