Röpködő pofonok, jelentések, kettészakadt falu: újabb botrány a villámkezű pap körül

  • Varga Domokos Péter
  • 2019. március 22.

Kis-Magyarország

A somlóvásárhelyi plébános állítólag megütött egy pedagógusnőt, helyben pedig azt suttogják, nem ez volta az első eset. Ezt a pap cáfolja, a másik érintett nem nyilatkozik. A helyszínen jártunk, hogy többet megtudjunk a nem mindennapi történetről.

Somlóvásárhely a Somló lábánál fekszik, fő nevezetessége a hegyen termelt szőlő és a finom bor. De a település mégsem emiatt kerül be az utóbbi években a hírekbe, hanem a plébánosuk, Kocsis Tamás körüli botrányok miatt.

A plébános 2016-ban pofon vágott egy hittanos fiút, mert az tiszteletlenül beszélt vele. Egy másik alkalommal viszont őt ütötte meg egy helyi férfi, mert az édesanyja halála után nem volt hajlandó harangoztatni. Mindkét ügy bírósági ítélettel zárult, első alkalommal a plébánost marasztalták el, másodszor az őt megütő személyt.

Vita, kiabálás

A mostani hír – amelyet a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Blikk közölt szerdán –  is a hittanórákhoz kötődik. A napilap szerint a plébánosnak ismét eljárt a keze, most egy tanárnővel különbözött össze. A hír hallatán ellátogattunk az ezerfős kis településre, hogy utána járjunk, mi is zajlik Somlóvásárhelyen.

A színhely

A színhely

 

 

A plébános a tanáriban vitatkozott az egyik pedagógussal, mert a hittanórán egy olyan füzet került a kezébe, amely szerinte róla szóló „jelentéseket” tartalmaz. A vita kiabálássá fajult, mikor az iskola vezetője közbelépett, és az irodájába hívta a feleket. A plébános állítólag itt ütötte meg a pedagógust.

Próbáltunk minden érintettet elérni, de konkrétumokat az üggyel kapcsolatban csak plébános nyilatkozott. A plébános szerint a tanárnő elesett: Kocsis Tamás lapunknak tagadta, hogy megütötte volna a pedagógusnőt, szerinte az üggyel az ő személyét akarják támadni. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a pedagógus „arra utasította a hittanos gyerekeket, hogy jelentéseket írjanak az órán történtekről”.

Röpködő jelentések

Az igazgatói irodai konfliktusról azt mondta, a tanárnő a beszélgetés közben a kezében lobogtatott egy, a gyerekek által írt, hittanóráról szóló jelentést. Ezt az „irományt” a plébános kivette a pedagógus kezéből, hogy megnézhesse, mit tartalmaz. A tanárnő „erőszak árán is vissza akarta szerezni az iratot”, a plébános szerint lökdöste őt, de eközben egyensúlyát elvesztve elesett.

Kocsis Tamás, a plébános

Kocsis Tamás, a plébános

 

 

Ekkor az intézmény vezetőjével együtt felsegítették a hölgyet a földről – állítja Kocsis. A plébános fontosnak tartotta hangsúlyozni, szerinte a feljegyzés készíttetése az ötvenes éveket idézi. A történtekről panaszt írt, melyet az illetékes pápai tankerület igazgatójának elküldött. Várja a hivatalos választ, hogy tanár felhasználhatja-e a gyerekeket ilyen célra.

A véletlen szerepe

Arról, hogy most miért nem ő tartja a hittanórákat, Kocsis Tamás plébános azt mondta, az "érsek úrral megbeszélték az ügyet", és „abban egyeztek meg, a vizsgálat lezárultáig maradjon így”. Ezt természetesen elfogadja, sőt, ő maga is így tartja helyesnek.

A plébánossal kétszer is beszélgettünk, először telefonon, aztán a helyszínen is találkoztunk – véletlenül. Ennek ellenére a nyilatkozat végleges szövegét többszöri e-mailváltás után sikerült véglegesítenünk, mert ő többször is átírta a mondatait. Egyébként a véletlen is beszédes, ahogy összefutottunk.

Miután késő délután lefotóztam az iskolát, a kocsma felé vettem az irányt, hogy találjak valakit, aki mondana valamit a falut felforgató ügyről. A bejáratnál egy kerékpáros férfival találkoztam, akit mindjárt meg is kérdeztem, hallott-e a nevezetes történetről. És láss csudát: a „civilben” lévő helyi plébánossal hozott össze a sors, akit ezek után először csak arra kértem, készítsünk egy fotót. Ő ehhez megfelelőbb hátteret ajánlott, a közelben lévő templomot. A kocsmai előtti találkozásról az egyik helybéli többet is elmondott, de erről majd később.

Minden más érintett szűkszavúan nyilatkozott a történtekről, így a Széchenyi István Általános Iskola intézményvezetője. Mészáros Csilla a részletekről semmit nem árult el, mindössze annyit mondott, „az ügyben megtette a megfelelő intézkedéseket”. Marton Zsolt polgármester telefonon szintén elzárkózott a nyilatkozattól, de amikor a faluban találkoztunk, elmondta, az érintett pedagógustól azt hallotta, a plébános ököllel ütötte őt meg, amitől a földre került. Az iskola vezetője ezt követően kihívta a rendőrséget.

Majd a bíróság...

Mindhármójukat kihallgatták, a sérült pedagógusról látleletet vetettek. A történet másik főszereplőjét, a sértett pedagógust telefonon sem sikerült utolérnem, viszont az egyik ismerőse a jelenlétemben hívta fel. Jól hallhatóan zaklatott hangon mondta, senkinek semmit nem nyilatkozik, majd a bíróság döntést hoz az ügyben.

De mégis, hogyan történhetett meg mindez? Milyen konfliktusok vannak a háttérben? Miért ilyen rossz a híre a plébánosnak?

A legbeszédesebb részleteket a helybeliektől hallottam, akiknek többsége csakis névtelenül volt hajlandó nyilatkozni. Abban mindhárom megszólaló egybehangzóan beszélt, hogy a falut ellentétek feszítik, a választóvonalat a plébános elfogadása, illetve elutasítása jelenti. Egy hölgy arról beszélt, képtelen elhinni, hogy a plébános ilyet tett volna, nyilvánvalóan az ellenségei próbálják lejáratni.

Brunner Ferenc

Brunner Ferenc: a helyiek alig járnak templomba

 

 

Brunner Ferenc viszont viccnek tartja, hogy az egyébként is alacsony termetű tanárnő megtámadta volna a különlegesen magas, közel kétméteres plébánost. Ám mivel az iskolaigazgató tanúja volt a történteknek, ő majd a megfelelő helyen – a bíróságon –, elmondja, mi is történt pontosan. Az sem lehet véletlen szerinte, hogy a helyiek közül alig járnak templomba, többen más településre mennek misére. Még Kocsis Tamás ideérkezése előtt ő is segített felépíteni a plébániát, de mióta a mostani plébános dolgozik itt, nem járt az épületben.

Gerjesztett konfliktusok

Hasonlóan látja a dolgokat Sebestyén János is. Húsz éve él Somlóvásárhelyen, azóta gondolja úgy, a plébános gerjeszti a konfliktusokat a faluban. Minden misén szid valakit, hol a polgárőröket, hol a polgármestert, hol a vállalkozókat. A mostani esetről ő is hallott, sőt, azzal is beszélt, akit a plébános állítólag arcon ütött. Kihívták a rendőrséget, ennek nyilván oka volt.

Sebestyén János: minden misén szid valakit

Sebestyén János: minden misén szid valakit

 

 

Ha tehát valóban így történt, azt felháborítónak tartja, egy férfi semmilyen körülmények között nem tehet ilyet egy nővel. Azt sem tartja véletlennek, hogy a kocsma előtt találkoztam a plébánossal, gyakori vendég ő ott – állítja Sebestyén. De még ezt sem tartaná problémának, de azt annál inkább, hogy az egyház embere békétlenséget szít a lakók között.

Búcsúzóul a lelkemre köti: mindenképpen írjam le, az egyházzal nekik semmi bajuk nincs, csak a plébánossal, hiszen eljárnak ők misére is, igaz, másik faluba.

Könnyű testi sértés

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata kérésünkre az alábbi tájékoztatást adta: "az üggyel kapcsolatban feljelentés érkezett könnyű testi sértés és rágalmazás elkövetésének gyanúja miatt az Ajkai Rendőrkapitányságra, melyet a nyomozóhatóság továbbított az illetékes ügyészségnek a magánvádas eljárás lefolytatása céljából".

(A fotók a szerző felvételei)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.