Luxembourgig érő, milliókat elnyelő Fidesz-közeli pénzszivattyúra bukkantunk

  • Zsidai Péter
  • 2019.05.06 07:05

Kis-Magyarország

Eltűnő, vissza nem fizetett hitelek, köddé váló cégek, óriási veszteség, rendőrségi feljelentés. Államilag támogatott, fideszes hátterű pénznyelő Heves megyében.

Mára szinte megszokottá vált, hogy a közvagyon elképesztő sebességgel, hihetetlen összegekben válik magánvagyonná.

Azt, hogy a NER politikai elitje milyen viharos gyorsasággal gazdagodik, s ennek az ország felzárkóztatására szolgáló állami és uniós fejlesztési pénzek a forrásai, nap mint nap tapasztaljuk, amikor szembe jönnek a hírekben a Mészáros Lőrinc cégeinek juttatott milliárdos megrendelések, a stadionépítések vagy a politikusok családtagjainak gazdagodása.

Ám az alábbi sztori több ponton is arra utal, hogy nemcsak a központilag, a Fidesz vezetése által felügyelt beruházások zajlanak ilyen formában.

A példa ragadós, a végeken is nagy erőkkel mozdulnak rá egyes körök a fejlesztési pénzekre és válogatott eszközökkel mozgatnak jelentős összegeket a saját hasznukat keresve.

Állami pénzkeringő

Adott a hazai beruházások felpörgetésére létrejött, a magyar állam tulajdonában álló Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amelynek elsődleges feladata, hogy refinanszírozási szerződésekkel, alacsony kamatozású hitelekkel segítse a magyar vállalkozásokat.

A történetünk másik szereplője a Heves Megyei Vállalkozás és Területfejlesztési Alapítvány (HMVTA), amelynek célja, hogy segítse a helyi vállalkozások beindítását, növekedését, felkarolja a jó ötleteket a megyében. A HMVTA-t az állami Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a megyei, illetve az egri és a hatvani városi önkormányzat alapította.

Az alapítvány székhelye

Az alapítvány székhelye Egerben

 

És adott egy cég, Creditime Pénzügyi Szolgáltató Zrt., amely többek között az Új Széchenyi Hitelprogram keretében közvetítette ki az államilag támogatott kölcsönöket a mikro- és kisvállalkozóknak. Sőt, azt ígérte, hogy szakértői és üzleti tanácsokkal látja el a hozzá fordulókat: csak hozzák be az üzleti ötletüket, a Creditime majd megtalálja számukra a legjobb megoldást a fejlődéshez.

E három szervezet kapcsolatára építette egy,  a Fideszhez szorosan kapcsolódó kör azokat a jól jövedelmező üzleteket, amelyekben egyszerre voltak

  • döntéshozók,
  • pénzosztók
  • haszonélvezők.

Végül az egésznek az adófizetők, a segítséget nem kapó valódi vállalkozók és nemes célra létrehozott alapítvány issza meg a levét. Ugyanis a Narancs.hu birtokába került dokumentumok szerint a HMVTA és a Creditime nagyon furcsa üzleteket bonyolított részben az MFB segítségével, miközben az alapítvány és a részvénytársaság szorosan összefonódott, az előbbinek 9 százalékos részesedése van az utóbbiban. És olyan üzleteket kötöttek, amelyeknek haszonélvezői mára eltűntek, bottal ütheti a nyomukat.

Luxembourgig érnek a szálak

Az egész Heves megyei kapcsolati háló központi figurája Farkas Zoltán Tibor volt, aki egy ideig az alapítvány élén állt, majd 2018 márciusától felügyelő-bizottsági elnökként is tevékenykedik a hitelközvetítő cégben. És Farkas nem akárki, egészen jó politikai kapcsolatokat ápolt. Egykor részt vett az első Fidelitas-csoport megszervezésében együttműködésben a szintén egri Nyitrai Zsolt, fideszes országgyűlési képviselővel, korábbi fidelitaszos alelnökkel. Nyitrai a térség országgyűlési képviselője, korábban informatikai államtitkár volt.

Nyitrai Zsolt

Nyitrai Zsolt

Fotó: MTI

Farkast 2010-ben a Heves megyei közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottságába delegálta a Fidesz, 2011-ben pedig a megyei vezetés által létrehozott Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöki székébe került. (Ténykedéséről – amely végül még a Fidesz hátországában is kiverte a biztosítékot – korábban ebben és ebben a cikkben számoltunk be, számos zavaros ügy kötődik a nevéhez.)

Az a sztori, amire most bukkantunk 2015 júniusában kezdődik. Farkas az alapítvány elnökeként a Creditime-mal kötendő kölcsönszerződésre hivatkozva egy luxembourgi alapkezelőhöz, a Primatum FCP Sif Fundhoz fordult azt kérve: adjanak neki egy igazolást 4 példányban arról, hogy 70 millió forint értékű befektetési jeggyel rendelkeznek az alapkezelőnél.

Farkas 2015-ös kérésétől a Primatum nem zárkózott el, de felhívta a figyelmét az elnöknek arra, hogy alapszabályuk szerint a befektetési jegyek nem terhelhetők meg, se jelzálog ügyletben, se hitelfedezetként nem alkalmazhatók. Két évvel később a Creditime-nál egy levelezésben ismét szóba kerültek a Primatum-féle papírok: cég két igazgatója a luxembourgi alapkezelővel azt közölte, hogy a HMVTA 4 kölcsönszerződési ügyében, 3 cég és egy szövetkezet számára egyenként 70 millió forint értékű Primatum-befektetési jegyet számít be a cégek hitelfedezetként.

Magyarán olyan értékként tekintettek a befektetési jegyekre, amelyek kiválthatják a közvetített hitelt, ha a kölcsönvevő bedőlne, nem fizetne. Azt kérték a Primatumtól, nevezze meg befektetési jegyeik nettó eszközértékét, vagyis hogy mennyit érnek ezek a papírok.

Csakhogy az alapkezelőt megdöbbentette a megkeresés, mert válaszában közölte, egyik társaság nevét se ismerik, részükre soha semmilyen igazolást nem bocsátottak ki. Kérdés, hogyan kerültek az alapítványtól a hitelközvetítő magáncéghez a befektetési papírok? Az sem világos, hogy ugyanazokról a befektetési jegyekről van-e szó, de a számok és a nevek egybehangzóak: 4 példány, 70 millió forint, Primatum, HMVTA, Creditime. (Persze, a NER-ben lassan említésre sem méltó, hogy az ügy szereplőit megkerestük ugyan, de sehonnan sem kaptunk választ.)

A kör bezárul

Márpedig a befektetési jegyek jelentős szerepet játszottak a négy szervezet történetében, amelyek mára köddé váltak. A Primatum-igazolás alapján módosították a Kömlői Vasudvar Kft. hitelszerződését, amely szerkesztőségünk birtokába került. Rajta kívül a Creditime a Gyermekek Élelmezéséért Szociális Szövetkezetet, a Kaiser Flight Kft.- t, valamint a Smart Unikornis Szövetkezetet nevezte meg olyan társaságként, amelyek hitelszerződésénél az igazolást érvényesnek tekintették. Magyarán úgy kaphattak kölcsön, hogy ezeket a befektetési jegyeket tekintették garanciának.

E négy cég közös vonása, hogy egyiknek sem áll már módjában leróni tartozásait. A Kömlői Vasudvar Kft. működéséről már semmit se tudni, 2017-es mérlegét le sem adta, ahogy Kaiser Flight 2017-es mérlegét is hiába kerestük a cégbíróságon, a Gyermekek Élelmezéséért Szövetkezet pedig kényszertörlés alatt áll. A Smart Unikornis Szövetkezet felszámolása 2016. novemberben kezdődött. Ennek a cégnek az ügyvezetője ugyanaz a Farkas Zoltán volt, aki a HMTVA-t elnökölte. A Kaiser Flight pedig Király Károlynak az érdekeltségébe tartozott, akinek közvetve részesedése volt a Creditime-ban.

Határok nélkül

2018 elején a Primatum Fund menedzsmentjében konfliktus robbant ki. Információink szerint ez összefüggésben volt a magyar hitelezési ügylettel. A luxemburgi cégfelügyelet 2018. július 4-én törölte a Primatumot a befektetési alapok listájáról. A törlés hátteréről megkérdeztük az ország pénzügyi felügyeleti szervét, de a törlés megerősítésén túl egyéb információkat nem közöltek.

A Primatummal 2013-ban már foglalkozott a Magyar Narancs, amikor utánajártunk a fideszes milliárdos, Vitézy Tamás üzleti vállalkozásainak. Az alap 2010-ben tulajdonosként tűnt fel az egyik érdekeltségében. A társaság Vitézy adriai vállalkozásaiban is feltűnt szponzorként. A cég egyik alapító tulajdonosa Szalay-Bobrovnicky Kristóf, századvéges üzletember, ma Magyarország londoni nagykövete.

A helyzet pikantériája, hogy a Primatum egyik társtulajdonos ügyvezetője, Nemes Csaba Pál feltűnik igazgatósági tagként a Creditime-ban is a 2016-os cégpapírokon. Tehát miközben a Primatum ledöbbent azon, hogy mire használják a papírjait, minimum egy tagjuknak lehetett információja arról, hova is vándorolnak ezek a befektetési jegyek.

Egy biztos, a HMVTA már megütötte a bokáját a Primatum-papírokkal, s nemcsak azért, mert ezzel a négy kis céggel üzletelt. Az alapítvány ugyanis már évekkel ezelőtt bevásárolt 600 millió forint értékben a befektetési jegyekből a fideszes hátterű alapkezelőtől, ám a 2017-es beszámolójából kiderül, óriási értékvesztése volt az alapítványnak ezeken a jegyeken, úgy fest tehát: a befektetés nem térült meg, a Primatum nem tudott ezek szerint névértéken sem fizetni.

 

 

Pénzszivattyúk?

Mint arról korábban beszámoltunk, mind az alapítvány, mind a hitelközvetítő ma már komoly gondokkal küszködik, az alapítványnál 1 milliárd körüli a mínusz. Minden jel szerint ennek oka a felelőtlen gazdálkodás, a zavaros, átláthatatlan ügyek sokasága.

Időközben Farkast elcsapták az alapítvány éléről, helyére Skultéti Vilmos, a Nemzeti Kereskedőházak Zrt. korábbi vezérigazgatója került. Az Egriügyek.hu beszámolója szerint a HMVTA új vezetése feljelentést tett, Skultéti tavaly szeptemberben a Heves Megyei Önkormányzat egyik bizottsági ülésén úgy nyilatkozott Farkasról, mint aki saját üzleteként vezette az alapot.

false

 

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a Narancs.hu-t arról tájékoztatta, sikkasztás bűntett megalapozott gyanújával folytatnak nyomozást. Az Egriügyek.hu októberben idézett az alapítvány könnyvizsgálói jelentéséből is, amely szerint a nagy veszteség egyik fő oka „a korábban kihelyezett pénzeszközök értékvesztése”, „ezek megtérülése kétséges, mert az érintett társaságok jelentős része felszámolás alatt van”.

A Creditime 2017-es beszámolójában 1,85 milliárd adósságot tüntetett fel, ami majdnem megegyezik az MFB felé tartozásként fennálló 1,93 milliárdos összeggel. A jellemzően hitelkamatokból származó bevételei egy év során felére estek, 127 millióról 58 millióra. A cég beszámolóiban elismerte, jelentősen romlott ügyfeleik, vagyis a bedőlő Heves megyei cégek fizetési hajlandósága. Szabálytalan működése miatt az MNB kénytelen rendszeresen foglalkozni a hitelközvetítővel, legutóbb decemberben 1,5 millió forint bírsággal sújtotta.

Neked ajánljuk