Mára szinte megszokottá vált, hogy a közvagyon elképesztő sebességgel, hihetetlen összegekben válik magánvagyonná.
Azt, hogy a NER politikai elitje milyen viharos gyorsasággal gazdagodik, s ennek az ország felzárkóztatására szolgáló állami és uniós fejlesztési pénzek a forrásai, nap mint nap tapasztaljuk, amikor szembe jönnek a hírekben a Mészáros Lőrinc cégeinek juttatott milliárdos megrendelések, a stadionépítések vagy a politikusok családtagjainak gazdagodása.
Ám az alábbi sztori több ponton is arra utal, hogy nemcsak a központilag, a Fidesz vezetése által felügyelt beruházások zajlanak ilyen formában.
A példa ragadós, a végeken is nagy erőkkel mozdulnak rá egyes körök a fejlesztési pénzekre és válogatott eszközökkel mozgatnak jelentős összegeket a saját hasznukat keresve.
Állami pénzkeringő
Adott a hazai beruházások felpörgetésére létrejött, a magyar állam tulajdonában álló Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amelynek elsődleges feladata, hogy refinanszírozási szerződésekkel, alacsony kamatozású hitelekkel segítse a magyar vállalkozásokat.
A történetünk másik szereplője a Heves Megyei Vállalkozás és Területfejlesztési Alapítvány (HMVTA), amelynek célja, hogy segítse a helyi vállalkozások beindítását, növekedését, felkarolja a jó ötleteket a megyében. A HMVTA-t az állami Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a megyei, illetve az egri és a hatvani városi önkormányzat alapította.
| ||
És adott egy cég, Creditime Pénzügyi Szolgáltató Zrt., amely többek között az Új Széchenyi Hitelprogram keretében közvetítette ki az államilag támogatott kölcsönöket a mikro- és kisvállalkozóknak. Sőt, azt ígérte, hogy szakértői és üzleti tanácsokkal látja el a hozzá fordulókat: csak hozzák be az üzleti ötletüket, a Creditime majd megtalálja számukra a legjobb megoldást a fejlődéshez.
E három szervezet kapcsolatára építette egy, a Fideszhez szorosan kapcsolódó kör azokat a jól jövedelmező üzleteket, amelyekben egyszerre voltak
- döntéshozók,
- pénzosztók
- haszonélvezők.
Végül az egésznek az adófizetők, a segítséget nem kapó valódi vállalkozók és nemes célra létrehozott alapítvány issza meg a levét. Ugyanis a Narancs.hu birtokába került dokumentumok szerint a HMVTA és a Creditime nagyon furcsa üzleteket bonyolított részben az MFB segítségével, miközben az alapítvány és a részvénytársaság szorosan összefonódott, az előbbinek 9 százalékos részesedése van az utóbbiban. És olyan üzleteket kötöttek, amelyeknek haszonélvezői mára eltűntek, bottal ütheti a nyomukat.
Luxembourgig érnek a szálak
Az egész Heves megyei kapcsolati háló központi figurája Farkas Zoltán Tibor volt, aki egy ideig az alapítvány élén állt, majd 2018 márciusától felügyelő-bizottsági elnökként is tevékenykedik a hitelközvetítő cégben. És Farkas nem akárki, egészen jó politikai kapcsolatokat ápolt. Egykor részt vett az első Fidelitas-csoport megszervezésében együttműködésben a szintén egri Nyitrai Zsolt, fideszes országgyűlési képviselővel, korábbi fidelitaszos alelnökkel. Nyitrai a térség országgyűlési képviselője, korábban informatikai államtitkár volt.
| ||
Farkast 2010-ben a Heves megyei közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottságába delegálta a Fidesz, 2011-ben pedig a megyei vezetés által létrehozott Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöki székébe került. (Ténykedéséről – amely végül még a Fidesz hátországában is kiverte a biztosítékot – korábban ebben és ebben a cikkben számoltunk be, számos zavaros ügy kötődik a nevéhez.)
Az a sztori, amire most bukkantunk 2015 júniusában kezdődik. Farkas az alapítvány elnökeként a Creditime-mal kötendő kölcsönszerződésre hivatkozva egy luxembourgi alapkezelőhöz, a Primatum FCP Sif Fundhoz fordult azt kérve: adjanak neki egy igazolást 4 példányban arról, hogy 70 millió forint értékű befektetési jeggyel rendelkeznek az alapkezelőnél.
Farkas 2015-ös kérésétől a Primatum nem zárkózott el, de felhívta a figyelmét az elnöknek arra, hogy alapszabályuk szerint a befektetési jegyek nem terhelhetők meg, se jelzálog ügyletben, se hitelfedezetként nem alkalmazhatók. Két évvel később a Creditime-nál egy levelezésben ismét szóba kerültek a Primatum-féle papírok: cég két igazgatója a luxembourgi alapkezelővel azt közölte, hogy a HMVTA 4 kölcsönszerződési ügyében, 3 cég és egy szövetkezet számára egyenként 70 millió forint értékű Primatum-befektetési jegyet számít be a cégek hitelfedezetként.
Magyarán olyan értékként tekintettek a befektetési jegyekre, amelyek kiválthatják a közvetített hitelt, ha a kölcsönvevő bedőlne, nem fizetne. Azt kérték a Primatumtól, nevezze meg befektetési jegyeik nettó eszközértékét, vagyis hogy mennyit érnek ezek a papírok.
Csakhogy az alapkezelőt megdöbbentette a megkeresés, mert válaszában közölte, egyik társaság nevét se ismerik, részükre soha semmilyen igazolást nem bocsátottak ki. Kérdés, hogyan kerültek az alapítványtól a hitelközvetítő magáncéghez a befektetési papírok? Az sem világos, hogy ugyanazokról a befektetési jegyekről van-e szó, de a számok és a nevek egybehangzóak: 4 példány, 70 millió forint, Primatum, HMVTA, Creditime. (Persze, a NER-ben lassan említésre sem méltó, hogy az ügy szereplőit megkerestük ugyan, de sehonnan sem kaptunk választ.)
A kör bezárul
Márpedig a befektetési jegyek jelentős szerepet játszottak a négy szervezet történetében, amelyek mára köddé váltak. A Primatum-igazolás alapján módosították a Kömlői Vasudvar Kft. hitelszerződését, amely szerkesztőségünk birtokába került. Rajta kívül a Creditime a Gyermekek Élelmezéséért Szociális Szövetkezetet, a Kaiser Flight Kft.- t, valamint a Smart Unikornis Szövetkezetet nevezte meg olyan társaságként, amelyek hitelszerződésénél az igazolást érvényesnek tekintették. Magyarán úgy kaphattak kölcsön, hogy ezeket a befektetési jegyeket tekintették garanciának.
E négy cég közös vonása, hogy egyiknek sem áll már módjában leróni tartozásait. A Kömlői Vasudvar Kft. működéséről már semmit se tudni, 2017-es mérlegét le sem adta, ahogy Kaiser Flight 2017-es mérlegét is hiába kerestük a cégbíróságon, a Gyermekek Élelmezéséért Szövetkezet pedig kényszertörlés alatt áll. A Smart Unikornis Szövetkezet felszámolása 2016. novemberben kezdődött. Ennek a cégnek az ügyvezetője ugyanaz a Farkas Zoltán volt, aki a HMTVA-t elnökölte. A Kaiser Flight pedig Király Károlynak az érdekeltségébe tartozott, akinek közvetve részesedése volt a Creditime-ban.
| Határok nélkül 2018 elején a Primatum Fund menedzsmentjében konfliktus robbant ki. Információink szerint ez összefüggésben volt a magyar hitelezési ügylettel. A luxemburgi cégfelügyelet 2018. július 4-én törölte a Primatumot a befektetési alapok listájáról. A törlés hátteréről megkérdeztük az ország pénzügyi felügyeleti szervét, de a törlés megerősítésén túl egyéb információkat nem közöltek. A Primatummal 2013-ban már foglalkozott a Magyar Narancs, amikor utánajártunk a fideszes milliárdos, Vitézy Tamás üzleti vállalkozásainak. Az alap 2010-ben tulajdonosként tűnt fel az egyik érdekeltségében. A társaság Vitézy adriai vállalkozásaiban is feltűnt szponzorként. A cég egyik alapító tulajdonosa Szalay-Bobrovnicky Kristóf, századvéges üzletember, ma Magyarország londoni nagykövete. A helyzet pikantériája, hogy a Primatum egyik társtulajdonos ügyvezetője, Nemes Csaba Pál feltűnik igazgatósági tagként a Creditime-ban is a 2016-os cégpapírokon. Tehát miközben a Primatum ledöbbent azon, hogy mire használják a papírjait, minimum egy tagjuknak lehetett információja arról, hova is vándorolnak ezek a befektetési jegyek. Egy biztos, a HMVTA már megütötte a bokáját a Primatum-papírokkal, s nemcsak azért, mert ezzel a négy kis céggel üzletelt. Az alapítvány ugyanis már évekkel ezelőtt bevásárolt 600 millió forint értékben a befektetési jegyekből a fideszes hátterű alapkezelőtől, ám a 2017-es beszámolójából kiderül, óriási értékvesztése volt az alapítványnak ezeken a jegyeken, úgy fest tehát: a befektetés nem térült meg, a Primatum nem tudott ezek szerint névértéken sem fizetni. |
Pénzszivattyúk?
Mint arról korábban beszámoltunk, mind az alapítvány, mind a hitelközvetítő ma már komoly gondokkal küszködik, az alapítványnál 1 milliárd körüli a mínusz. Minden jel szerint ennek oka a felelőtlen gazdálkodás, a zavaros, átláthatatlan ügyek sokasága.
Időközben Farkast elcsapták az alapítvány éléről, helyére Skultéti Vilmos, a Nemzeti Kereskedőházak Zrt. korábbi vezérigazgatója került. Az Egriügyek.hu beszámolója szerint a HMVTA új vezetése feljelentést tett, Skultéti tavaly szeptemberben a Heves Megyei Önkormányzat egyik bizottsági ülésén úgy nyilatkozott Farkasról, mint aki saját üzleteként vezette az alapot.
| ||
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a Narancs.hu-t arról tájékoztatta, sikkasztás bűntett megalapozott gyanújával folytatnak nyomozást. Az Egriügyek.hu októberben idézett az alapítvány könnyvizsgálói jelentéséből is, amely szerint a nagy veszteség egyik fő oka „a korábban kihelyezett pénzeszközök értékvesztése”, „ezek megtérülése kétséges, mert az érintett társaságok jelentős része felszámolás alatt van”.
A Creditime 2017-es beszámolójában 1,85 milliárd adósságot tüntetett fel, ami majdnem megegyezik az MFB felé tartozásként fennálló 1,93 milliárdos összeggel. A jellemzően hitelkamatokból származó bevételei egy év során felére estek, 127 millióról 58 millióra. A cég beszámolóiban elismerte, jelentősen romlott ügyfeleik, vagyis a bedőlő Heves megyei cégek fizetési hajlandósága. Szabálytalan működése miatt az MNB kénytelen rendszeresen foglalkozni a hitelközvetítővel, legutóbb decemberben 1,5 millió forint bírsággal sújtotta.
