Már a Fidesz sem ígéri, hogy újranyit a szülészet

Kis-Magyarország

Szentesen tüntettek is a kórháznál, de látszik: a politika helyett az orvoshiány szabja át az egészségügyi intézményrendszert Magyarországon.

Szülőkádat, kétágyas szobát, vadonatúj eszközöket látott a szentesi Dr. Bugyi István Kórházban egy csongrádi beteg, aki egynapos nőgyógyászati beavatkozáson járt ott. A Narancs.hu-nak azt mondta, érdeklődött, mikor fogják ezeket a berendezéseket használni. Azt a választ kapta, hogy nem lehet tudni, mert nincs elég orvos.

A szentesi intézményben 2023. január elsejétől függesztették fel a szülészeti és nőgyógyászati osztály működését. A kismamákat Szegedre, Hódmezővásárhelyre, Kecskemétre irányították át.

Megkérdeztük a kórházat fenntartó Szegedi Tudományegyetemet, lát-e lehetőséget arra, hogy valamikor ismét szülhessenek az anyák Szentesen, ehhez milyen feltételeknek kell teljesülniük, és tényleg csak az orvoshiány miatt áll-e fenn ez a mostani állapot. Az egyetem vezetése néhány napos tűnődés után úgy döntött, nem nyilatkozik.

Két éve, a szülészet működésének felfüggesztésekor jó okkal gondolhatták azt az érintettek, hogy ez átmeneti állapot: egy úgynevezett „súlyponti kórházat”, amelynek ellátási körzetéhez mintegy százezer ember tartozik, nem lehet elképzelni szülészet nélkül. És valóban, a város és a választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője, Farkas Sándor még abban az évben azt nyilatkozta, zajlanak az előkészületek, „szeptember elsején meg fog nyílni a szülészet Szentesen, pont”.

Az ígéretet nem csak a határozott hangvétel miatt lehetett komolyan venni, hanem a közéleti hagyomány miatt is.

A kórházak a legtöbb városban helyi kezdeményezésre jöttek létre a 19. és a 20. században, a helybeliek ezért hagyományosan a magukénak érezték ezeket az intézményeket. Ez a rendszerváltás után is így volt. A Horn-kormány (MSZP–SZDSZ, 1994–1998) tervbe vette, hogy korszerűsíti az ellátórendszert, a terv kiszivárgott, és az első információk szerint a makói és a szentesi kórházat is érintette volna a leépítés. Mindkét Csongrád megyei városnak szocialista párti polgármestere volt, de mindketten élére álltak a kórház fennmaradásáért szervezett tüntetésnek,

tétovázás nélkül szembefordultak ebben az ügyben saját kormányukkal.

A 2002-ben hivatalba lépett második baloldali kormány ismét hozzáfogott az egészségügy átszervezéséhez. Az akkori tervek a hódmezővásárhelyi kórházat érintették hátrányosan – akkor Hódmezővásárhelyen tüntettek.

A helyi országgyűlési képviselők, polgármesterek, bármilyen pártiak voltak, azt a stratégiát követték, hogy a kórházat fejleszteni kell, akár erőn felül is, latba vetve kapcsolatokat, lobbierőt, mert egy modernizált intézményhez úgysem akar majd hozzányúlni az állam, csak azokhoz, amelyek elavulnak. Minél többet szerezni a kórháznak – ez egyfajta verseny is volt a városok polgármesterei, képviselői között. Így, Csongrád megyénél maradva, Makó és a környező települések önkormányzatai együtt kompjutertomográfot vettek a kórháznak, Szentes önkormányzata pedig elérte többek közt, hogy a dél-alföldi mentőhelikopter-bázis a város mellé kerüljön.

A kórház ügyének fontosságát példázza, hogy amikor 2012-ben, már a második Orbán-kormány idején Lázár János, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője azt javasolta a kormánynak, vonja a vásárhelyi és a makói kórházat közös irányítás alá, a makói polgármester, Buzás Péter (MSZP) – akivel oldalági unokatestvérek, és addig korrektül együttműködtek – nyíltan szembefordult vele, a városa kórházának szánt alárendelt szerep miatt. A javaslatot végrehajtották, a két kórházat összevonták, Buzás pedig háborút kapott a nyakába a következő önkormányzati választásig. 2014-ben veszített, nyilván nem csak emiatt, húsz év után.

Ezeken a viszonyokon változtatott a Fidesz–KDNP-kormány azzal, hogy államosította a kórházakat. Így az önkormányzatoknak közvetlenül már nincs beleszólásuk a működésbe. A helyi politikának azért van szerepe, és az országgyűlési képviselőnek is lehet hatása arra, hogy ami elromlott, annak megjavítására hamarabb jusson pénz, és demonstrálja is, odafigyel arra, mi történik.

Az orvos- és ápolóhiány azonban a jelek szerint sokkal nagyobb hatással van a rendszerre, mint a politikusok lobbiereje és kapcsolati hálója.

2023 július elsején az Országos Kórházi Főigazgatóság átadta a szentesi kórház működtetésének feladatát a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának – amelynek nem volt más választása, mint az átvétel.

Szeptemberben – Farkas határozott ígéretével szemben – nem nyílt újra a szülészet, és azóta sem.

Mi több, a fül-orr-gégészeti ellátást is szűkítették. És azóta már ígéret sincs.

Varga Ferenc DK-s országgyűlési képviselő 2023 ősze óta többször is próbált eljárni a kórház ügyében. Írásbeli kérdéssel fordult a Belügyminisztériumhoz, emlegetve Farkas utolsó, szeptemberi nyitással kapcsolatos ígéretét. Rétvári Bence államtitkártól azt a választ kapta, hogy a szentesi kismamák ellátása biztosított. Ez igaz – mondta Varga –, de nem Szentesen, hanem több tíz kilométerre a várostól. Pintér Sándor 2023 novemberi miniszteri meghallgatásán is szóba hozta Varga, hogy nem kap egyértelmű választ, és legalább mondják azt, hogy igen, szándékukban áll megnyitni a szülészetet valamikor. Nem mondták.

Varga Ferenc Komáromi Zoltán országgyűlési képviselővel (DK), egészségügyi szakpolitikussal együtt elment tárgyalni Szegedre, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központba. Azt a felvilágosítást kapták, hogy a központ lerobbant állapotban vette át a szentesi kórházat. Egyetlen folyamatban lévő beruházás sem volt, csak a műtőtömb terve, amelynek engedélye nem sokkal később lejárt, és több mint száz szakorvos hiányzott. A szegedi klinika látja a szentesi problémákat, és igyekszik is megoldani ezeket, 200 millió forintba került „a lyukak betömése”, így a helikopterleszálló megjavítása és a konyha felújítása. Az átvételkor rendszám nélküli, lejárt műszakijú járművel vitték a betegeket a kórházon belül, ezen a helyzeten is változtott a klinika. Az intézmény termálfűtése pedig elvileg korszerű lenne, de Szentesen a termálkutakat a kertészetek is használják, és amikor ott „rászívnak”, nem biztos, hogy a kórháznak  jut elég meleg víz. A klinika új ellátási formákat vezetett be a Szegedről kivezényelt orvosokkal, megígérte azt is, aktualizálni fogja a kórház honlapját. A szülészet újraindítását azonban nem ígérik meg, mert ehhez 9 szakember kellene, és nincs.

Ez nem csak Szentesen probléma, a szakemberhiány – és Komáromi szerint a jogi szabályozás – miatt más intézményekben sem működik szülészet. A DK-sok megfogadták, az Országgyűlés népegészségügyi bizottságában kérni fogják, országszerte legyen vizsgálat ebben az ügyben, mert ez olyan probléma, amely nem fér össze a népesedéspolitikával.

Varga 2024. október 18-án tüntetést tartott a kórház leépítése ellen, több száz résztvevővel. Ott szóba került az a félelem is, hogy a kormánynak talán az a terve, magánintézménnyé alakítja a kórházat.

Novemberben ismét az Országgyűlésben hozta szóba a kórházat, a szülészet és a fül-orr-gégészet ügye mellett azt is, hogy a gyermekosztályon örökbefogadásra váró egészséges kisbabák is vannak. Varga a kormányoldal kommunikációját a hülyítés kifejezéssel minősítette.

A vitából az derült ki, hogy a politika nyelvi eszközeivel egy ilyen problémáról már nem lehet érdemben beszélni.

A hülyítés kifejezéssel ugyanis Varga szemlátomást berágatta Rétvári Bencét, aki emelt hangon magyarázta a DK-s képviselőnek, hogy pártjának szakpolitikusa, László Imre azt mondta korábban, a hazai kórházak 45 százalékát be kellene zárni, egy másik DK-s szerint még többet. Vargának akkor is tiltakoznia kellett volna, amikor Gyurcsány Ferenc az ő kormányzása idején tervbe vett vizitdíjról beszélt pozitív értelemben. Citálta az államtitkár Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet is, aki a két évvel ezelőtti kampányban arról beszélt, el kell fogadni, hogy nem kell minden vidéki városba szülészeti ellátás, és jobb a privatizált, mint az állami egészségügy. Rétvári szerint Vargának akkor kellett volna tiltakoznia az ellen, amit saját elvbarátai mondtak. Az államtitkár további mondandóját papírból olvasta, arról, hogy mi minden működik a szentesi kórházban, hogy 400 millió forint értékű karbantartási munka zajlott ott, és „nőgyógyászati profilbővítés” is történt. Varga hangvétele mellett azt is kifogásolta, hogy az otthagyott babák ilyen módon kerültek szóba. A kormány ugyanis, az örökbefogadások felgyorsítása érdekében törvényjavaslatot készített, amit azonban az ellenzék nem szavazott meg, Varga sem, tehát – így Rétvári – nincs erkölcsi alapja vádaskodni.

Vargának a szabályok szerint egy perce volt a viszontválaszra, amelybe nagyjából annyi fért bele, hogy nem szép tizenöt év kormányzás után hátrafelé mutogatni. Ha pedig úgy is lenne, ahogyan László Imre mondta, Szentes kórházának – elhelyezkedése miatt – akkor is meg kellene maradnia, és tökéletesen kellene működnie.

A képviselő utóbb kifejtette, hogy ha nem is zár be kórházakat ez a kormány, meg kell nézni, hogy országszerte hány kórházi osztály szűnt meg vagy vált működésképtelenné. A vizitdíj ellen annak idején ő nem tiltakozott, mert tizenéves volt, amikor szóba került. De most is inkább kifizetne 300 forintot, mint több ezret egy magánrendelésen. A gyerekek örökbe fogadását felgyorsító javaslatot tényleg nem szavazta meg, mert a kormány ezt is egy salátatörvénnyel hozta be: több javaslattal közösen, amelyek nagy része az ellenzék számára elfogadhatatlan volt. Szavazni viszont egyszerre lehetett az egészről.

Varga a Narancs.hu kérdésére arról beszélt, hogy számára az eddig említett eszközök adottak arra, hogy eredményt érjen el. A szentesi szülészeten született az első és második kisfiuk, tudja, hogy milyen az a részleg, és hogy jól működött. Nem lát bele, mi az akadálya annak, hogy ha helyiekkel nem, akkor szegedi szakemberekkel biztosítsa a klinika a működés feltételeit. Azt laikusként nem lehet megítélni, hogy ez megoldható lenne-e, csak akarni kellene, vagy tényleg ennyire kevés az orvos és az ápoló.

„Amikor elvágtam a kezem, és jártam kötözésre, akkor is Szegedről vezényelt orvos látott el a szentesi kórházban  – mondja –, és most az látszik, hogy a kórház egyfajta multidiszciplináris centrummá válik, ahol a szakellátásokat elvégzik, a műtétekre meg majd bemennek a betegek a szegedi klinikára, esetenként 50-60 kilométert utazva. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy ez túl nagy távolság, olykor tragédia is történt. Az a folyamat, ami most zajlik, azért nem igazságos, mert például Szeged mellett Hódmezővásárhelyen is működik szülészet, pedig az a két város viszonylag közel van egymáshoz.”

(Címlapképünkön: a szentesi Dr. Bugyi István Kórház. Forrás: Wikipédia)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.