Szülőkádat, kétágyas szobát, vadonatúj eszközöket látott a szentesi Dr. Bugyi István Kórházban egy csongrádi beteg, aki egynapos nőgyógyászati beavatkozáson járt ott. A Narancs.hu-nak azt mondta, érdeklődött, mikor fogják ezeket a berendezéseket használni. Azt a választ kapta, hogy nem lehet tudni, mert nincs elég orvos.
A szentesi intézményben 2023. január elsejétől függesztették fel a szülészeti és nőgyógyászati osztály működését. A kismamákat Szegedre, Hódmezővásárhelyre, Kecskemétre irányították át.
Megkérdeztük a kórházat fenntartó Szegedi Tudományegyetemet, lát-e lehetőséget arra, hogy valamikor ismét szülhessenek az anyák Szentesen, ehhez milyen feltételeknek kell teljesülniük, és tényleg csak az orvoshiány miatt áll-e fenn ez a mostani állapot. Az egyetem vezetése néhány napos tűnődés után úgy döntött, nem nyilatkozik.
Két éve, a szülészet működésének felfüggesztésekor jó okkal gondolhatták azt az érintettek, hogy ez átmeneti állapot: egy úgynevezett „súlyponti kórházat”, amelynek ellátási körzetéhez mintegy százezer ember tartozik, nem lehet elképzelni szülészet nélkül. És valóban, a város és a választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője, Farkas Sándor még abban az évben azt nyilatkozta, zajlanak az előkészületek, „szeptember elsején meg fog nyílni a szülészet Szentesen, pont”.
Az ígéretet nem csak a határozott hangvétel miatt lehetett komolyan venni, hanem a közéleti hagyomány miatt is.
A kórházak a legtöbb városban helyi kezdeményezésre jöttek létre a 19. és a 20. században, a helybeliek ezért hagyományosan a magukénak érezték ezeket az intézményeket. Ez a rendszerváltás után is így volt. A Horn-kormány (MSZP–SZDSZ, 1994–1998) tervbe vette, hogy korszerűsíti az ellátórendszert, a terv kiszivárgott, és az első információk szerint a makói és a szentesi kórházat is érintette volna a leépítés. Mindkét Csongrád megyei városnak szocialista párti polgármestere volt, de mindketten élére álltak a kórház fennmaradásáért szervezett tüntetésnek,
tétovázás nélkül szembefordultak ebben az ügyben saját kormányukkal.
A 2002-ben hivatalba lépett második baloldali kormány ismét hozzáfogott az egészségügy átszervezéséhez. Az akkori tervek a hódmezővásárhelyi kórházat érintették hátrányosan – akkor Hódmezővásárhelyen tüntettek.
A helyi országgyűlési képviselők, polgármesterek, bármilyen pártiak voltak, azt a stratégiát követték, hogy a kórházat fejleszteni kell, akár erőn felül is, latba vetve kapcsolatokat, lobbierőt, mert egy modernizált intézményhez úgysem akar majd hozzányúlni az állam, csak azokhoz, amelyek elavulnak. Minél többet szerezni a kórháznak – ez egyfajta verseny is volt a városok polgármesterei, képviselői között. Így, Csongrád megyénél maradva, Makó és a környező települések önkormányzatai együtt kompjutertomográfot vettek a kórháznak, Szentes önkormányzata pedig elérte többek közt, hogy a dél-alföldi mentőhelikopter-bázis a város mellé kerüljön.
A kórház ügyének fontosságát példázza, hogy amikor 2012-ben, már a második Orbán-kormány idején Lázár János, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője azt javasolta a kormánynak, vonja a vásárhelyi és a makói kórházat közös irányítás alá, a makói polgármester, Buzás Péter (MSZP) – akivel oldalági unokatestvérek, és addig korrektül együttműködtek – nyíltan szembefordult vele, a városa kórházának szánt alárendelt szerep miatt. A javaslatot végrehajtották, a két kórházat összevonták, Buzás pedig háborút kapott a nyakába a következő önkormányzati választásig. 2014-ben veszített, nyilván nem csak emiatt, húsz év után.
Ezeken a viszonyokon változtatott a Fidesz–KDNP-kormány azzal, hogy államosította a kórházakat. Így az önkormányzatoknak közvetlenül már nincs beleszólásuk a működésbe. A helyi politikának azért van szerepe, és az országgyűlési képviselőnek is lehet hatása arra, hogy ami elromlott, annak megjavítására hamarabb jusson pénz, és demonstrálja is, odafigyel arra, mi történik.
Az orvos- és ápolóhiány azonban a jelek szerint sokkal nagyobb hatással van a rendszerre, mint a politikusok lobbiereje és kapcsolati hálója.
2023 július elsején az Országos Kórházi Főigazgatóság átadta a szentesi kórház működtetésének feladatát a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának – amelynek nem volt más választása, mint az átvétel.
Szeptemberben – Farkas határozott ígéretével szemben – nem nyílt újra a szülészet, és azóta sem.
Mi több, a fül-orr-gégészeti ellátást is szűkítették. És azóta már ígéret sincs.
Varga Ferenc DK-s országgyűlési képviselő 2023 ősze óta többször is próbált eljárni a kórház ügyében. Írásbeli kérdéssel fordult a Belügyminisztériumhoz, emlegetve Farkas utolsó, szeptemberi nyitással kapcsolatos ígéretét. Rétvári Bence államtitkártól azt a választ kapta, hogy a szentesi kismamák ellátása biztosított. Ez igaz – mondta Varga –, de nem Szentesen, hanem több tíz kilométerre a várostól. Pintér Sándor 2023 novemberi miniszteri meghallgatásán is szóba hozta Varga, hogy nem kap egyértelmű választ, és legalább mondják azt, hogy igen, szándékukban áll megnyitni a szülészetet valamikor. Nem mondták.
Varga Ferenc Komáromi Zoltán országgyűlési képviselővel (DK), egészségügyi szakpolitikussal együtt elment tárgyalni Szegedre, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központba. Azt a felvilágosítást kapták, hogy a központ lerobbant állapotban vette át a szentesi kórházat. Egyetlen folyamatban lévő beruházás sem volt, csak a műtőtömb terve, amelynek engedélye nem sokkal később lejárt, és több mint száz szakorvos hiányzott. A szegedi klinika látja a szentesi problémákat, és igyekszik is megoldani ezeket, 200 millió forintba került „a lyukak betömése”, így a helikopterleszálló megjavítása és a konyha felújítása. Az átvételkor rendszám nélküli, lejárt műszakijú járművel vitték a betegeket a kórházon belül, ezen a helyzeten is változtott a klinika. Az intézmény termálfűtése pedig elvileg korszerű lenne, de Szentesen a termálkutakat a kertészetek is használják, és amikor ott „rászívnak”, nem biztos, hogy a kórháznak jut elég meleg víz. A klinika új ellátási formákat vezetett be a Szegedről kivezényelt orvosokkal, megígérte azt is, aktualizálni fogja a kórház honlapját. A szülészet újraindítását azonban nem ígérik meg, mert ehhez 9 szakember kellene, és nincs.
Ez nem csak Szentesen probléma, a szakemberhiány – és Komáromi szerint a jogi szabályozás – miatt más intézményekben sem működik szülészet. A DK-sok megfogadták, az Országgyűlés népegészségügyi bizottságában kérni fogják, országszerte legyen vizsgálat ebben az ügyben, mert ez olyan probléma, amely nem fér össze a népesedéspolitikával.
Varga 2024. október 18-án tüntetést tartott a kórház leépítése ellen, több száz résztvevővel. Ott szóba került az a félelem is, hogy a kormánynak talán az a terve, magánintézménnyé alakítja a kórházat.
Novemberben ismét az Országgyűlésben hozta szóba a kórházat, a szülészet és a fül-orr-gégészet ügye mellett azt is, hogy a gyermekosztályon örökbefogadásra váró kisbabák vannak az egészségesek között. Varga a kormányoldal kommunikációját a hülyítés kifejezéssel minősítette.
A vitából az derült ki, hogy a politika nyelvi eszközeivel egy ilyen problémáról már nem lehet érdemben beszélni.
A hülyítés kifejezéssel ugyanis Varga szemlátomást berágatta Rétvári Bencét, aki emelt hangon magyarázta a DK-s képviselőnek, hogy pártjának szakpolitikusa, László Imre azt mondta korábban, a hazai kórházak 45 százalékát be kellene zárni, egy másik DK-s szerint még többet. Vargának akkor is tiltakoznia kellett volna, amikor Gyurcsány Ferenc az ő kormányzása idején tervbe vett vizitdíjról beszélt pozitív értelemben. Citálta az államtitkár Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet is, aki a két évvel ezelőtti kampányban arról beszélt, el kell fogadni, hogy nem kell minden vidéki városba szülészeti ellátás, és jobb a privatizált, mint az állami egészségügy. Rétvári szerint Vargának akkor kellett volna tiltakoznia az ellen, amit saját elvbarátai mondtak. Az államtitkár további mondandóját papírból olvasta, arról, hogy mi minden működik a szentesi kórházban, hogy 400 millió forint értékű karbantartási munka zajlott ott, és „nőgyógyászati profilbővítés” is történt. Varga hangvétele mellett azt is kifogásolta, hogy az otthagyott babák ilyen módon kerültek szóba. A kormány ugyanis, az örökbefogadások felgyorsítása érdekében törvényjavaslatot készített, amit azonban az ellenzék nem szavazott meg, Varga sem, tehát – így Rétvári – nincs erkölcsi alapja vádaskodni.
Vargának a szabályok szerint egy perce volt a viszontválaszra, amelybe nagyjából annyi fért bele, hogy nem szép tizenöt év kormányzás után hátrafelé mutogatni. Ha pedig úgy is lenne, ahogyan László Imre mondta, Szentes kórházának – elhelyezkedése miatt – akkor is meg kellene maradnia, és tökéletesen kellene működnie.
A képviselő utóbb kifejtette, hogy ha nem is zár be kórházakat ez a kormány, meg kell nézni, hogy országszerte hány kórházi osztály szűnt meg vagy vált működésképtelenné. A vizitdíj ellen annak idején ő nem tiltakozott, mert tizenéves volt, amikor szóba került. De most is inkább kifizetne 300 forintot, mint több ezret egy magánrendelésen. A gyerekek örökbe fogadását felgyorsító javaslatot tényleg nem szavazta meg, mert a kormány ezt is egy salátatörvénnyel hozta be: több javaslattal közösen, amelyek nagy része az ellenzék számára elfogadhatatlan volt. Szavazni viszont egyszerre lehetett az egészről.
Varga a Narancs.hu kérdésére arról beszélt, hogy számára az eddig említett eszközök adottak arra, hogy eredményt érjen el. A szentesi szülészeten született az első és második kisfiuk, tudja, hogy milyen az a részleg, és hogy jól működött. Nem lát bele, mi az akadálya annak, hogy ha helyiekkel nem, akkor szegedi szakemberekkel biztosítsa a klinika a működés feltételeit. Azt laikusként nem lehet megítélni, hogy ez megoldható lenne-e, csak akarni kellene, vagy tényleg ennyire kevés az orvos és az ápoló.
„Amikor elvágtam a kezem, és jártam kötözésre, akkor is Szegedről vezényelt orvos látott el a szentesi kórházban – mondja –, és most az látszik, hogy a kórház egyfajta multidiszciplináris centrummá válik, ahol a szakellátásokat elvégzik, a műtétekre meg majd bemennek a betegek a szegedi klinikára, esetenként 50-60 kilométert utazva. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy ez túl nagy távolság, olykor tragédia is történt. Az a folyamat, ami most zajlik, azért nem igazságos, mert például Szeged mellett Hódmezővásárhelyen is működik szülészet, pedig az a két város viszonylag közel van egymáshoz.”
(Címlapképünkön: a szentesi Dr. Bugyi István Kórház. Forrás: Wikipédia)
