Esztergomban még december végén vette át az állam a 26 milliárd forinttal eladósodott város több intézményénél a fenntartói szerepet. Ez a változás az alapfokú oktatási intézményeket, a gimnáziumokat, a szakközépiskolákat, a helyi múzeumot, a szociális központot, illetve a zeneiskolát érintette, és ennek következményeként az ingatlanvagyon az államra szállt. További változás, hogy információink szerint a vezetők kinevezését ezt követően Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hagyja jóvá, az intézményeket érintő ügyekben pedig a kormánymegbízott és a megyei központ vezetője dönt.
A fizetésképtelenné vált Esztergomban tavaly több alkalommal veszélybe került az intézmények, így az általános iskolák működése is. (A pedagógusok bérét csak hónapról hónapra, nagy nehézségek árán gazdálkodta ki a fenntartó önkormányzat.) Épp ezért az esztergomiak először segítségnyújtásnak tekintették a parlament önkormányzati bizottságának javaslatát, mely alapján 12 esztergomi önkormányzati fenntartású intézmény állami kézbe került az év elejétől.
Hideg zuhany
Ám ezután jött a meglepetés: az államkincstár januárban és februárban közel 130 millió forintot inkasszóval leemelt a város folyószámlájáról, ami váratlanul érte mind a városvezetőket, mind a lakosságot. Ráadásul múlt pénteken, az idei költségvetésről szóló törvény módosításához zárószavazás előtt a kormány nevében benyújtott módosító javaslatában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Esztergom önkormányzatát április 15-ig még további 200 millió, szeptember 30-ig még 400 millió forint, december 20-ig pedig az egész évre előirányzott 1,118 milliárdból fennmaradó összeg befizetésére kötelezné. A miniszter indoklásként leírta, hogy „korrekciója e kötelezettségek és az önkormányzathoz befolyó bevételek üteme közötti összhang megteremtésére tesz javaslatot”. A javaslatot hétfőn a parlamenti többség meg is szavazta.
Tétényi Éva
Fotó: MTI
A narancs.hu információi szerint az állami költségvetésbe utólag bekerült 1,118 milliárd forint éppen azon állami kézbe adott esztergomi intézmények finanszírozási összegének 100 százaléka, amelyeknek nem egy esetben milliárdos épületei már nem Esztergom önkormányzatának vagyonát, hanem az államét gyarapítják. „Elvihetik az épületeket és az iskolák felügyeleti jogát, az önkormányzatnak nincs beleszólása többé az intézményvezetők kinevezésébe, miközben az üzemeltetési költséget mostantól teljes egészében Esztergom várossal fizettetik meg. És ez nem csak erre az évre vonatkozik, jövőre ugyanúgy ki kell fizetnünk az 1,2 milliárd forintot” – magyarázza Nyíri Attila szocialista képviselő, aki az államhoz került épületek visszaperlését fontolgatja.
Az e havi inkasszót Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízott javaslatára a képviselő-testület határozata akadályozta meg. A költségvetési törvény szerint azonban, ha a kincstár beszedési megbízását az önkormányzat 60 napon belül nem teljesíti, a kincstár adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezi, melyben az állam képviseletében teljes jogkörrel jár el.
Ez csak a kezdet?
Tétényi Éva szerint mindez állami einstand. A polgármesterrel a lépésről senki nem egyeztetett, az inkasszót az első pillanatban tévedésnek vélte. A Matolcsy György által benyújtott költségvetési módosító javaslatot pedig Tétényi úgy értelmezi, hogy a város megkérdezése nélkül az állam akkora összeget szedhet be inkasszóval, amekkorát jónak lát, sőt, akár csődeljárást is indíthat Esztergom ellen, ha ezeket a befizetéseket a város nem tudja teljesíteni.
Esztergom esetében az adósságrendezés miatt a 2 milliárdnyi megítélt hitelezői igényen túli állami inkasszó az itt élők mindennapi életét veszélyezteti, azaz ismét a kötelező feladatellátás – közvilágítás, útkátyúzás, közétkeztetés – kerül veszélybe. „Ha Esztergom mintavárosa a kormánynak, akkor ez azt jelenti, hogy a többi önkormányzatra is ez a sors vár. Többmilliárdos önkormányzati ingatlanvagyon kerülhet át az államhoz úgy, hogy az abban működő intézményeket továbbra is az önkormányzatoknak kell finanszírozni” – magyarázta a polgármester.
