Jogi káosz Dombóváron

Furi muri

  • Stemler Miklós
  • 2012. április 3.

Kis-Magyarország

Jogi szakértő cáfolja a kormányhivatal állásfoglalását, amely Szabó Loránd dombóvári polgármester távozását sürgetné.

A dombóvári önkormányzat mindennapjai lassacskán felérnek egy közepes bohózattal is: a baloldali támogatottságú Szabó Loránd és a többségben lévő Fidesz-frakció durva ellentétéről február elején már beszámoltunk, s azóta a helyzet mit sem javult. Sőt: például míg március 21-én a fideszes Kerényi Zsolt alpolgármester arról beszélt, hogy Szabó Loránd polgármester azért szabotálta el az aznapi testületi ülést, hogy megússza az összeférhetetlenségét vizsgáló bizottság felállítását, két nappal később már a bizottság felállításának napirendre vételét sem szavazták meg a Fidesz képviselői, hiába szorgalmazta ezt maga a polgármester.

Az említett bizottságot az a tény hívta életre, hogy Szabót a Kúria januárban sikkasztás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, ám egyben előzetes mentesítésben részesítette, ennek értelmében pedig nem kellett lemondania a polgármesteri címről. A bizottság azt vizsgálta volna, hogy az ítélet összeférhet-e a polgármesteri címmel. Dombóváron az ítélet ugyanis heves jogértelmezési vitákat váltott ki, a Fidesz szerint a felfüggesztett szabadságvesztésnek az önkormányzati törvénnyel összhangban Szabó távozásával kell járnia.

Cáfolják a kormányhivatalt

A Tolna Megyei Kormányhivatal pár héttel ezelőtti állásfoglalásában a Fidesz–KDNP véleményét osztotta az összeférhetetlenség kérdésében (azaz, hogy Szabónak le kellene mondania tisztségéről – a szerk.), ám megkeresésünkre dr. Hornyák Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem Általános Jogtudományi Karának adjunktusa erősen árnyalta a képet. A terület szakértője szerint a kormányhivatal az önkormányzati törvényre hivatkozik, ami viszont ezen a ponton nem lett összehangolva a büntető törvénykönyvvel, ugyanis a Fidesz-frakció által is emlegetett önkormányzati törvény nem veszi figyelembe az előzetes mentesítés lehetőségét, amelynek birtokában az elítélt nem köteles számot adni elítéléséről. Az egyetemi adjunktus meglátása szerint az önkormányzati törvény rendelkezéseit nem lehet önállóan értelmezni, csakis a Btk. szabályaival összhangban, az ítélet ilyen formában történő meghozásának pedig csak az lehetett az értelme, hogy Szabó megőrizhesse székét.

Könnyen lehet, hogy a zavaros jogi helyzet miatt a jobboldali képviselők inkább a kormányhivatalra lőcsölnék a döntés ódiumát, bár hivatalos álláspontjuk szerint az összeférhetetlenséget vizsgáló, majd azt esetlegesen kimondó bizottság felállítása Szabó szabotőri hajlamai miatt maradt el – a történések rekonstruálása ezt mindenesetre nem igazán támasztja alá.

A dombóvári városháza


A dombóvári városháza

Fotó: MTI

„Nem volt lopás”

A bizottság felállítása először március 21-én került a képviselő-testület elé, amely azonban már a napirend elfogadásáig sem jutott el, miután Szabó zokon vette, hogy az önkormányzat rendezvénynaptáráról szóló napirendi pontot egy fideszes képviselő az ő korábbi előterjesztését „ellopva” terjesztette elő. Kérdésünkre Nagy Roland, a Fidesz–KDNP helyi frakciójának szóvivője tagadta, hogy bármiféle lopás lett volna. Mint elmondta, bár a két előterjesztés valóban nagymértékben hasonló volt, az általuk jegyzettben több eltérő elem is szerepelt. A polgármester mindenesetre megtagadta a szerinte lopott napirend felvételét, ami a Fidesz–KDNP szerint ellentétes volt az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatával, így tiltakozásul elhagyták az üléstermet, és a polgármester kérése ellenére a bizottságról szóló napirendi pont külön megtárgyalására sem került sor. Bár a helyzetet Nagy szerint a polgármester direkt idézte elő a bizottság felállításának megakadályozása érdekében, hasonló esetek nagy számban fordultak elő már az elmúlt két évben.

Kerényi Zsolt fideszes alpolgármester a március 21-ei ülés után nyilatkozta, hogy Szabó szabotálta a bizottság létrehozását. Szabó viszont két nappal későbbre újabb testületit hívott össze a bizottság megalakítása érdekében. Erre az ülésre azonban Kerényi már elő sem terjesztette a bizottság felállítását, Szabó hasonló tartalmú napirendi pontját pedig fel sem vették a napirendre. Ennek indoka Nagy Roland szerint az volt, hogy megítélésük szerint Szabó az időhúzásra játszott, ők március 22-én a kormányhivatalhoz fordultak, megkérve a kérdés elbírálására. Azt azonban nem szerették volna, ha az összeférhetetlenség vizsgálata egyszerre két helyen folyik.

Mindez mindenképpen meghosszabbítja a patthelyzetet, a kormányhivatalnak ugyanis 30 napja van a döntés meghozására, majd ezután, ha jogosnak ítéli, a bíróságon kezdeményezheti a polgármesteri tisztség megszüntetését. Az itt született döntés ellen azonban a polgármester fellebbezést nyújthat be, azaz a tavaszt még mindenképpen együtt kell töltenie Szabónak és a jobboldali többségnek a minimális együttműködés esélye nélkül. Dombóvárnak a jelenlegi felállás azonban aligha érdeke.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.