Még nincs bejegyezve az alapítvány, amelyiknek átjátszották a Mezőhegyesi Ménesbirtokot

Mikor áll fel az alapítványi tulajdonba került a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság kuratóriuma, hány fős lesz a testület, kik kapnak benne helyet és milyen szakmai szempontok alapján választják ki őket? – kérdeztük Lázár Jánost, a Ménesbirtok kormánybiztosát. A kormánypárti politikus két hete nem válaszol kérdéseinkre, közben érdekes dolgok derültek ki az alapítványról.

A hazai egyetemek nagy többségével párhuzamosan a parlamenti többség április 27-i döntésével a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak adta a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Kft.-t. Az erről szóló törvényt Áder János köztársasági elnök április 30-án írta alá, amely május 1-jén lépett hatályba.

Mindezt megelőzte, írtuk április elején, hogy beadták az ezzel kapcsolatos előterjesztést. Semjén Zsolt (Fidesz-KDNP) miniszterelnök-helyettes a parlamenti irományok szerint március 31-én, szerdán 23 óra 40 perckor adta be a T. Háznak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot. Majd 14 perccel később, 23 óra 54 perckor azt, amelyik a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vagyonát az újonnan létrehozandó Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak adná. Nem másról, mint az ország egyik legértékesebb agráripari komplexumáról van szó, amely kiváló minőségű földeken termel. 

Épül az árnyékállam?

„A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepének, magánjogi szereplőként a mindenkori kormányzattól való függetlenségének, valamint az általuk ellátott közfeladat és megvalósított célok Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt jelentőségének elismerése és biztosítása érdekében, hangsúlyozva, hogy a társadalmi értékteremtő szerep hatékony megvalósítása e szervezetek jogbiztonság elvén alapuló hosszú távú jogi stabilitását igényli, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja” – állt a törvényjavaslatban. „A mindenkori kormányzattól való függetlenséget” többen úgy értelmezték, hogy a Fidesz-KDNP felkészül a 2022 tavaszi parlamenti választási vereségre, egyben tovább építi saját „árnyékállamát.”

Az alapítvány kuratóriumába valószínűleg kormányzati és a jelenlegi kormányhoz több mit közel álló emberek kerülhetnek majd be. Méghozzá úgy, hogy jól fizető kuratóriumi tagságuk életük végéig szól, visszahívni nem lehet őket. Leleplező, hogy ezt a hatalmas vagyoni értéket az alapítvány ingyenesen kapja meg az államtól. A törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít az államnak, hogy elővásárlási jogával élve visszavásárolja a tulajdont – szigorúan piaci áron. Ez a húzás aligha értékelhető a nemzeti vagyonnal való felelős sáfárkodásként. Mezőhegyes polgármestere, Papp István Tibor, aki korábban a Ménesbirtok első számú vezetője volt, s akiből Lázár csinált városvezetőt, semmilyen veszélyt nem lát ebben a vagyonátjátszásban, míg több helybéli munkahelyek megszűnésétől és attól tart, hogy visszatár a cselédvilág a dél-békési kisvárosba. A parlament vitában a szocialisták frakcióvezető-helyettese, Gurmai Zita közönséges lopásnak nevezte az ügyletet. Erre Lázárt meghívta Gurmait egy mezőhegyesi látogatásra. 

A Fidesz-kormány Mezőhegyes-politikája minimum ellentmondásosnak nevezhető. Öt évvel ezelőtt, 2016-ban éppen a kormány államosította a Ménesbirtokot, így akadályozva meg, hogy Simonka és strómanjai megszerezzék azt. Ezt követően Lázár János lett a Ménesbirtok kormánybiztosa. Lázár eddigi mezőhegyesi ténykedése viszont ellentmondásos: néhány évvel ezelőtt azt vállalta, hogy Európa legjobb agrárcége lesz a Ménesbirtok, ennek jegyében több tízmilliárd érkezett a céghez, de ez az eredményeken ez még nem látszik.

Termőföld a jövő nemzedéknek

A mezőhegyesi Ménesbirtok ingyenes alapítványi tulajdonba adását, valójában saját embereinek való átjátszását „szépen” megindokolta a Fidesz-KDNP-kormány. A törvényben erről ekképp szólnak: „Minden magyart, de különösen az  államot terhelő kötelezettségének eleget téve és attól a céltól vezérelve a kormány, hogy hazánk legértékesebb természeti kincseit, különösen a termőföldet, az erdőket és az édesvízkészletet a jövő nemzedékek számára megőrizze. Továbbá annak érdekében, hogy – a magyar termőföld a magas színvonalú agrár- és élettudományi képzés szolgálatába állhasson, a  hazai középfokú mezőgazdasági oktatás pedig a világ élvonalába kerüljön, így az ott megszerzett tudás ne csupán az alkalmazott mezőgazdasági tevékenységhez, de a versenyképes felsőfokú agrár- és élettudományi képzéshez is alapot teremtsen – a  termőföld és az erdők kiemelt védelméhez, a hazánkban – elsősorban Mezőhegyesen – kialakult, védett őshonos magyar lófajták génvagyonának megőrzéséhez és gyarapításához, valamint a magas színvonalú agrárképzést folytató oktatók, kutatók, tanárok, a képzésben részt vevők erkölcsi és anyagi megbecsüléséhez ne csupán a ma élő és alkotó, hanem a jövő nemzedékek kezébe is hatékony jogi eszközt adjon, a következő törvényt alkotja.”

 

Lázár János, a Ménesbirtok ura

Forrás: Lázár János Facebook

Ennek értelmében döntött a parlamenti többség a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány létrehozásáról és arról, hogy a törvény értelmében az alapítvány tulajdonába adja az állami tulajdonú vagyonelemeket, azaz a részvényeket, valamint vagyonkezelésébe az állami tulajdonban lévő és összesen 776 (!) pontban részletezett állami ingatanokat. 

El sem indult a bejegyzési eljárás

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság alapítványa és kuratóriuma körül nagy a csend, a más esetekben igen aktívnak mutatkozó Lázár Jánosnak nem volt ezzel összefüggésben semmilyen bejelentése. Ezért kerestük meg kérdéseinkkel levélben két héttel ezelőtt. A Messenger-üzenetből látjuk, hogy a Narancs.hu neki elküldött levelét Lázár János vagy az oldal kezelője látta és olvasta, ám válasz azóta sem érkezett.

Kiderült viszont, ennek a magyarázata az lehet, hogy Lázár Jánosnak van miről hallgatnia mezőhegyesi Ménesbirtok-ügyben. Az ezzel kapcsolatos adatbázisokat átnézve kiderült:

a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány még nincs bejegyezve.

Kiderült az is, hogy az alapítvány bejegyzési protokollja még nem kezdődött el. Sőt, az ezt megelőző ún. névegyeztetési eljárás sem zajlott még le. (Ez azért szükséges, nehogy a bíróságok olyan nevű alapítványt jegyezzenek be, ami már létezik. Erre példa, hogy a gyors törvényalkotási folyamatban a kormány-előterjesztés nyomán a törvényhozás olyan nevű alapítványnak adta oda a Szegedi Tudományegyetemet, amely más formában és más feladattal már hosszú évek óta működik. 

Mezőhegyesen úgy tudják, ha majd feláll a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriuma, összeállításában Lázár János fideszes országgyűlési képviselőnek, mezőhegyesi kormánybiztosnak lesz főszerepe. Aligha kérdés, hogy Lázár lesz a kuratórium elnöke, helyet kap benne a fideszes politikus emberének számító Papp István Tibor, valamint az eddigi igazgatóságban és felügyelőbizottságban ülők közül többen. Így Rákay Philip, aki aligha nevezhető agrárszakembernek. Mezőhegyesen tudni vélik, hogy a kuratóriumban helyet kaphat Orbán veje, Tiborcz István és strómanja, az egyre több Békés megyei érdekeltséggel rendelkező, egyben leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc. Korábban megírtuk, hogy a helyiek elmondása szerint előfordult, az igazgatósági ülésekre egyesek helikopterrel érkeztek.