Nyugtalanságot és bizonytalanságot keltett Mezőhegyesen, hogy egy, a kormány által támogatott törvényjavaslat alapján hamarosan kikerül az állami tulajdonból a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság és a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak juttatnák azt.
Az alapítványt kuratórium vezeti majd, feltehetően ugyanúgy fideszes káderekkel telepakolva, mint ahogy az egyetemeknél látni, a kurátorok megbízatása életük végéig szól. A történtek mögött helyben sokan Lázár János elgondolásait látják, aki kormánybiztosként felel az agrárcégért, így sokan szinte biztosra veszik, hogy a kuratórium elnöke maga Lázár lesz.
Mezőhegyes magánosításának ügye szóba került a parlamentben. Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese szólalt fel az ügyben és követelte, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot, az ellenzéki politikus közönséges lopásnak nevezte a tulajdonosváltást. Lázár válaszában ezzel nem értett egyet, és szükségesnek tartotta, hogy a mindenkori kormányoktól független legyen a mezőhegyesi agrárcég. Érvelését ugyanakkor valamelyest gyengíti, hogy tulajdonosi jogokat gyakorló alapítvány kuratóriuma kizárólag kormánypárti vagy ahhoz közeli emberekből fog állni. Lázár mindenesetre elhívta Gurmait egy mezőhegyesi látogatásra, aki ennek eleget is fog tenni.
2016-ban éppen a kormány államosította a Ménesbirtokot, így akadályozva meg, hogy Simonka és strómanjai megszerezzék azt, a felelőse Lázár János lett kormánybiztosként. Lázár eddigi mezőhegyesi ténykedése viszont ellentmondásos: néhány évvel ezelőtt azt vállalta, hogy Európa legjobb agrárcége lesz a Ménesbirtok, ennek jegyében több tízmilliárd érkezett a céghez, de ez az eredményeken ez még nem látszik.
A helybeliek közül a magánalapítványba szervezés miatt többen a magánérdekek előretörésétől tartanak. Egyesek szerint az is reális veszély jelent, hogy visszatérhet a cselédvilág. Attól is félnek, hogy jelentősen csökkenhet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban dolgozók száma, valamint lazulhat az önkormányzat és az agrárcég különleges együttműködése - ez azért is kényes pont, mert a több mint kétszáz évvel ezelőtt alapított Ménesbirtok hozta létre Mezőhegyest, és nem a település az agrárcéget.
Lázár ajánlotta polgármesternek
Felmerülő kérdéseinkkel megkerestük Pap István Tibor független polgármestert, aki 2019 nyarán rendhagyó körülmények között lett jelölt a városvezetői posztra: néhány hónappal az önkormányzati választás előtt Lázár szokatlan tartalmú szórólapot juttatott el minden mezőhegyesi háztartásba. Ebben - bár közjogilag semmi köze Mezőhegyeshez, hiszen a szomszédos Hódmezővásárhely, Makó és környékének országgyűlési képviselője - leírta, milyen polgármesterre van szerinte szüksége a dél-békési kisvárosnak. A szórólapon az szerepelt:
„a legjobb választás egy olyan ember, aki a város valamelyik nagy cégében dolgozik, kellő felelősséggel, tudással és alázattal vállalja a mezőhegyesiek szolgálatát.”
Az ekkor még meg nem nevezett, de jól körbeírt ember, Pap István Tibor a Ménesbirtok akkori vezérigazgatója volt, aki később jelölt, majd 2019 októberében nagy fölénnyel polgármester lett. Lázárnak a Fidesz legfelső vezetése azt is elnézte, hogy a tőle nem, de pártoktól független jelöltje a Fidesz-KDNP hivatalos aspiránsával, Rajos Istvánnal szemben indult, aki viszont a lejárt szavatosságú és vádlottak padján ülő Simonka György embere, Simonka és Lázár rossz viszonya pedig köztudott.
Garancia az eredményes működésre
Pap István Tibor írásban feltett kérdéseinkre adott válaszából az derül ki, hogy nem aggódik a Ménesbirtok alapítványi kézbe adása miatt. Szerinte ez különösebb változással sem fog járni. „Tekintettel arra, hogy a társasági forma továbbra is zrt., és a tevékenység változatlan lesz, így a jövőben ugyanúgy és ugyanolyan nagyságrendben fizet iparűzési adót az önkormányzatnak a Ménesbirtok” – írta.
Egy másik kérdésünkre azt írta,
„feltételezi, hogy a cég a jövőben ugyanannyi embert alkalmaz, mint most, mivel a tevékenysége nem változik”.
Pap amiatt sem aggódik, hogy a város és a Ménesbirtok kölcsönösen eredményes együttműködését a jövőben bármi akadályozná vagy befolyásolná, ez a polgármester szerint az utóbbi időben még ki is szélesedett, és a fejlesztéseiket is összehangolják.
„A törvényjavaslatban foglaltak szerint a földek nem elidegeníthetőek, ahogyan a Ménesbirtok esetében a részvényeket is csak az állam veheti meg, azaz lényegében ezeket sem lehet elidegeníteni. Ez jelentheti számunkra garanciát a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság hosszú távú és a település számára eredményes működésére” – szögezte le egy felvetésünkre a városvezető.
Pap István Tibor hosszú távon biztosítottnak látja a Ménesbirtokhoz tartozó iskola és lótenyésztés sorsát is annak ellenére, hogy az agrárcégen belül ezek a nem nyereséges ágazatok. A polgármester arra emlékeztetett, hogy a törvénytervezetben foglaltak szerint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. alapítványi működése közcél érdekében történik. A jogszabály szerint pedig a Ménesbirtok gazdálkodásának eredményeit a helyi oktatásra, a gazdaság fejlesztésére és a lótenyésztésre mint közfeladatokra kell fordítani.
Végül azt kérdeztük, mit gondol arról, hogy a kuratórium összetétele befolyásolja majd, milyen elképzelések, döntések és stratégia mentén képzelik el a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság jövőjét, ez pedig visszahat a várossal történő együttműködésre és a település jövőjére. „A kuratórium felállítása és összetétele nem önkormányzati hatáskör, kérem, a kérdésével forduljon az érintettekhez” – jegyezte meg a mezőhegyesi polgármester.
