Szúnyoginváziótól szenvednek a Tisza mentén Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  • Tóth András
  • 2021.06.19 08:07

Kis-Magyarország

Panaszkodnak a helyiek és a polgármesterek. A biológiai irtás a kifejlett rovarok ellen mit sem ér, a kémiai szúnyoggyérítés viszont a természet számára káros. 

Elképesztően sok a szúnyog nemcsak Szolnokon, hanem szinte egész Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Tisza mentén, illetve a vizes élőhelyek közelében. A szolnokiak még emlékeznek arra, 2019 nyarán annyi volt a szúnyog a városban, hogy az emberek majd megőrültek a méregtől. A vérszívók rajokban támadtak; nappal sem lehetett megmaradni a zöldfelületek, bokrok mellett, nemhogy sötétedést követően.

A települések csak keveset tehetnek

"Szó szerint nem lehet napnyugtától semmilyen szabadtéri programot, tevékenységet végezni, mert egyszerűen felzabálják az embereket a szúnyogok! Milyen életminőség ez? Eközben meg megy a szájtépés a szúnyoggyérítésről. Érthetetlen, miért nem készültek fel ismételten erre a szúnyoginvázióra az illetékesek, mivel már évek óta ez van és ez is lesz ebben a »legélhetőbb« városban, ahol ennyi vízfelület található" - háborgott egy helyi lakos a Facebookon a héten írt bejegyzésében. Mivel idén többször is kilépett medréből a Tisza és a Zagyva, számtalan tocsogó maradt a víz visszahúzódását követően, ami ideális élőhely a szúnyogoknak.

 

A Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén fekvő, Körös menti Öcsödön szintén nagyon durva a helyzet, nem véletlen, hogy erős indulatokat generált. Megszólalt a témában Soha Attila polgármester is. Mint az Öcsöd Facebook-csoportban írta,

vegyszeres kezelést nem lehet végezni az élővizek közvetlen közelében. Ettől kezdve az egésznek kétséges a hatása, hiszen a szúnyogok pont itt kelnek ki.

A polgármester szerint attól, hogy a levegőből szórják az anyagot, nem feltétlenül hatásos az irtás. A légi, kémiai kezelés központi engedéllyel és elsősorban központilag végezhető. "A kezelés fedezetéül szolgáló összeget a kormány magához vonta, mondván: majd a katasztrófavédelem megoldja. Mint látjuk, nem sok sikerrel. Időben, még a szúnyogok kikelése előtt jeleztük a problémát a hatóságnak. Megköszönték és megnyugtattak, hogy tudják a dolgukat. Látjuk" - írta az öcsödi polgármester.

Egy másik bejegyzését így kezdte: "Kedves szúnyogeledel falumbeliek! Bocsánat a megszólításért, de ezt csak humorral lehet kibírni!" Mint írta, a katasztrófavédelem folyamatosan ellenőrzi a szúnyogok számát, de viccesen mint hozzátette, bizonyára számlálóbiztosokkal teszi ezt, akiken sárga alapon kék, áthúzott szúnyogot  ábrázoló karszalag van. Soha Attila szerint két éve egyre rosszabb a gyérítés hatásfoka, és éppen két éve végzi azt a katasztrófavédelem. Ez csak véletlen egybeesés lehet - fűzte hozzá.

A Szolnokhoz közeli, Tisza melletti Tószegen is téma a millió szúnyog. Gyuricza Miklós polgármester is a Facebookon tájékoztatta a lakosságot. Mint bejegyzéséből kiderült,

több település saját erejéből még "megfejeli" a katasztrófavédelem irtását, ám ez milliós tételt jelent számukra.

Nehezíti a helyzetet, hogy a polgármester szerint egész Kelet-Magyarországon csak egyetlen cég jogosult légi szúnyogirtásra, így érthető, hogy nagyon leterheltek, s nem feltétlenül tudják mindig akkor elvégezni az irtást, amikor azt a településeken szeretnék. Gyuricza Miklós hangsúlyozta, bármilyen jól is sikerül egy szúnyogirtás kivitelezése, az eredmény csak átmeneti.

A Tisza-tó fővárosa címmel rendelkező Tiszafüreden sem túl rózsás a helyzet. A városban épp a minap volt földi melegködös gyérítés, ami néhány napig megoldást jelent. Ám általában véve a tipikus szintet hozza a szúnyoginvázió: este 8 óra után az Isten irgalmazzon. E gyérítések tüneti kezelésnek jók, de a gyötrelmes helyzeten alig változtatnak.

Szolnokon és környékén egyébként csütörtökön és pénteken volt légi kémiai irtás. A megyeszékhelyen a permetezést követően nem sokkal a szúnyogok nagy számban álltak bosszút a beavatkozásért...

 
Légi szúnyogirtás Szolnokon a Tiszavirág híd felett
Fotó: Képviselői Iroda Szolnok Facebook

Az ember is felelős érte

"A mai helyzetre a válasz teljesen egyértelmű: magunknak köszönhetjük ezt az egészet" - mondta lapunknak Urbán Sándor, a Jászkun Természetvédelmi Szervezet elnöke. Hozzátette: ne csodálkozzunk, hogy most sok a szúnyog, hiszen tavasszal kétszer is árvíz volt a folyókon. A visszamaradt tocsogók, hatalmas esőzések utáni pocsolyák ideális életkörülményeket biztosítanak a szúnyoglárváknak. 

"A szúnyog ugyanúgy az élővilág része, ahogy az ember. A szúnyog mindemellett a tápláléklánc fontos eleme. Táplálékul szolgál a fecskéknek, denevéreknek. Sajnos az utóbbi időben felborult a kényes egyensúly, például akkor történnek az irtások, amikor a fecskék a fiókáikat táplálják. Ez pedig kihat az egyedszámukra. Folyamatosan csökkent az utóbbi években a fecskék száma, ami több éve tartó folyamat eredménye" - hívta fel a figyelmet egy fontos dologra a szakember. Urbán Sándor szerint a kémiai irtás egyenesen tragédia az élővilág számára. Ráadásul minden ilyen beavatkozás pont arra üt vissza, aki alkalmazza: az emberre. A káros mellékhatásokat mi szenvedjük el a leginkább. Azt gondoljuk, a technikai eszközök, a vegyszerek mindent megoldanak, de nem így van. 

Egy másik, lapunknak név nélkül nyilatkozó természetvédő szakember szerint a szúnyog legfőbb fogyasztói, a fecskék - egy nap egy madár 1,5 kiló szúnyoggal végez - tömeges hálózása a vándorlási útjukon katasztrofális méretű. A fáradt, ezért alacsonyan repülő fecskéket hálóval befogják Európa partjainál. Ez már alaposan megcsappantja számukat. A másik gond a klimatikus viszonyok megváltozása. Tavasszal, amikor van szerencséje néhány fecskének visszaérkezni, sokszor még hideg az idő, így táplálék sincs, alig élnek a kis madarak. A szakember Urbán Sándorhoz hasonlóan úgy vélekedett, gyakorta olyankor történik a szúnyogirtás, amikor a fiókákat kellene etetniük a fecskéknek. Hozzátette,

a szúnyogokat mindjárt a kezdet kezdetén kellene megfogni, lárvaállapotban, ehhez viszont több biológiai irtás kellene, amihez több forrás kell.

Az utólagos, kémiai vegyszerezés már nem sokat ér. A természetvédő felhívta a figyelmet arra, a következő években még rosszabb lesz majd a helyzet ezen a téren.

Programot indítottak a tenyészőhelyek feltérépezésére

A katasztrófavédelem tavaly indította el hároméves tenyészőhely-feltérképezési programját. Három év alatt tizenöt, szúnyogtenyészőhelyekben gazdag, de eddig nem kellően feltárt régióban folynak szakszerű térképezési munkák. Az eredmények birtokában sokkal hatékonyabb lesz a fellépés a vérszívó rovarok ellen. Az elmúlt évben a Duna felső és középső szakaszán végezték el a munkát a szakemberek. Idén a Szekszárd környéki, majd a bajai és a mohácsi folyószakaszok felmérésére kerül sor, illetve megkezdődik a munka a Dráva mentén, a Velencei-tónál és a Tisza északkeleti vízgyűjtőterületén is.

Katasztrófavédelem: a Tisza és a Duna mentén a legintenzívebb a szúnyoginvázió

A kedvező feltételek hatására jelentősen több a szúnyog számos helyen az országban - ismerte el a katasztrófavédelem. Mint azt Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője megkeresésünkre elmondta, már április 22-én megkezdődött a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Első lépésként biológiai módszerrel csökkentették a szúnyoglárvák számát. Idén eddig 16 950 hektáron zajlott biológiai módszerrel lárvagyérítés, 9750 hektáron repülőről, 7200 hektáron pedig földi permetezéssel.

Mint megtudtuk, a biológiai módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható, ellenük a kémiai szúnyoggyérítésnek nevezett irtószeres permetezés jelent megoldást. A módszer nincs betiltva, jelenleg több biocid készítmény földi kijutattása is engedélyezett, ezek közül két készítményre az országos tisztifőorvos ideiglenes légi kijuttatási engedélyt adott.

A szóvivő aláhúzta, az esős időszak után az ország számos részében tapasztalhattuk a szúnyogok jelenlétét. A legerősebb szúnyogártalom a Tisza és mellékfolyói, valamint a Duna több szakasza mentén tapasztalható. 

Ezen a héten 14 megyében és Budapesten dolgoznak a szakemberek összesen 318 településen, ami 90 ezer hektárnyi területet jelent.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében eddig 47 település belterületén volt kémiai szúnyoggyérítés 20 025 hektáron. A múlt hétig 28 Tisza-tó környéki településen volt autóról végzett kémiai szúnyoggyérítés A megyében a májusi csapadék és a folyók megemelkedett vízszintje számos szúnyogtenyészőhelyet hozott létre, ezért az átlagosnál több a szúnyog. Ez a szúnyogártalom célzott, intenzív kezelések hatására várhatóan néhány hét alatt normalizálódik. Mukics Dániel megerősítette, az önkormányzatok saját költségvetésük terhére kiegészíthetik a központi szúnyoggyérítést általuk megrendelt kezelésekkel.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk