A kormány szempontjából értékes kiállás volt a borsodi roma vezetők részvétele a Széles Gábor szervezte január 21-i szimpátiatüntetésen. A válságrégiókban azonban egyre inkább az a kérdés, hogy milyen reakciót vált ki az életfeltételek romlása: látványos agressziót, avagy csendes apátiát.
Február elsején, az éhségmenet indulása előtt néhány nappal tartotta éves rendes közmeghallgatását Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi roma nemzetiségi önkormányzat (rnö) - tavalyi nevén megyei ckö. Meghívót ugyan nem küldtek senkinek, de a telefonon terjedő hír arról szólt, hogy az esemény délelőtt tízkor kezdődik. Meg arról, hogy tömegesen lesznek jelen az elkeseredett falusi romák képviselői, és keményen számon fogják kérni a megyei elnökön és rajta keresztül Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselőn, a Lungo Drom (LD) és az Országos Roma Önkormányzat elnökén azt a kritikátlan lojalitást, ami megakadályozza őket abban, hogy szót emeljenek a cigányokat leginkább sújtó szegényellenes intézkedések miatt.
Rutinmegoldások
Hogy a közmeghallgatás nem békés hangulatú lakossági fórum lesz, azt az életkörülmények drasztikus romlásán túl az is valószínűsítette, hogy már az előző, 2010 végén megtartott közmeghallgatáson is erősen kormány- és Lungo Drom-ellenes hangulat alakult ki - pedig akkor még csak az olyan intézkedések borzolták a kedélyeket, mint a szabálysértési törvény szigorítása vagy a közfoglalkoztatás szűkítése. A megyeháza dísztermében megtartott eseményen akkor több tucat település képviselője volt jelen, és a többség indulatosan támadta az LD vezetőit és az akkor is távollétével tüntető Farkas Flóriánt. "Becsaptatok!", "Nektek is csak a szavazatunk kellett!" - ezek még az enyhébb bekiabálások voltak. Az akkor még csak néhány hónapja regnáló, zömmel LD-s vezetés a jövőre vonatkozó ígéretekkel próbálta csillapítani a kedélyeket, azzal, hogy a kormánnyal való partnerség révén tényleges támogatást szereznek a megyei cigányságnak.
A mostani közmeghallgatáson nem került sor hasonló hőfokú jelenetekre, és ennek nem csak az volt az oka, hogy az eseményre egy olyan tárgyalóban került sor, ahová legfeljebb harmincan férhettek be - igaz, ennél nem is nagyon voltak többen. Hogy hányan lettek volna normál esetben, azt nem tudhatjuk - a Farkas Félix vezette megyei testület ugyanis egyszerűen nem értesítette az érintetteket, így a települési kisebbségi vezetők többsége otthon maradt. Az igrici Nótár Zoltán hiába kiabált a meggyőződés nélkül védekező Farkassal ("Hol vannak a cigányok? Miért nem hívtatok meg senkit? Milyen munka ez?"), legfeljebb néhány, a fal mellett ácsorgó roma képviselő hallhatta, és nem a beszédében megidézett, végsőkig elkeseredett tömeg.
Farkas Félix kisandít Bayer Zsolt hóna alól
Fotó: MTI
Mielőtt azonban eljutottunk volna ide, a mintegy kéttucatnyi küldöttnek és érdeklődőnek végig kellett hallgatnia a megyei testület ülését; néhányan nem bírták kivárni a kíméletlenül hosszú program végét, így tovább fogyatkozott a megjelentek létszáma. Mivel sokáig tartott a testületi ülés, kevés idő maradt a közmeghallgatásra - a jelenlévők ezt csak a fórum váratlan berekesztésekor tudták meg.
Különös hangulatot kölcsönzött az egésznek a megyei hivatal jelen lévő tisztviselője - ő vezette a jegyzőkönyvet is -, aki kedvesen mosolyogva jelenléti ívet adott körbe. "A nevet és a településnevet legyenek szívesek, nekünk ugyanis a kormányhivatal felé adatszolgáltatási kötelezettségünk van. Tehát támogatásmegvonással jár, ha hiányos." Senki nem kérdezte meg, hogy ez a kissé fenyegető közlemény mit jelent, mégis mindenki érti azt, ami pedig el sem hangzik; így némi tologatás után rendben kitöltik a megfelelő rubrikákat. A megyei ülésen szó volt az addigi elnök leváltásáról, elhangzottak mindenfélék különböző költségekről, de érdemi állítások nemigen voltak. Amikor aztán a közmeghallgatáson valaki feltette azt az egyszerű kérdést, hogy tulajdonképpen mit csinált másfél év alatt a megyei "ckö", választ arra sem kaptunk.
A napirend témái közül a leghangsúlyosabb a szervezet pénzügyeivel foglalkozó beszámoló: mivel a régi és az új elnök között az átadás-átvétel még nem zárult le, és valami probléma adódott, egyelőre nem tudni, hogy a bankszámlán 319 vagy 315 ezer forint van. Ami biztos: idén a költségvetésből 409 ezer forintot kap a megyei szervezet. Ha tehát idén nem jut hozzá a nagyjából egymillió forintot jelentő úgynevezett feladatalapú támogatáshoz, akkor hozzávetőleg 700 ezer forintból fog gazdálkodni az a megyei cigány önkormányzat, amelyik az országban a legtöbb kritikus helyzetben lévő roma érdekeit képviseli. A megyei elnök ezen nem lamentált sokat, ellenben még néhányszor elmagyarázta a bankszámla körüli bonyodalmakat, majd áttértek a 2012-es "munkaterv" megbeszélésére. Nagyjából hasonló hangulatban folytatódott a hosszúra nyúlt megyei ülés.
Számonkérés
Dél körül végre elkezdődött a közmeghallgatás. Az elsőként felszólaló Nótár Zoltán sorban tette fel Farkas Félixnek a megválaszolhatatlan kérdéseket - kezdve azon, hogy hol volt a Lungo Drom a tankötelezettség korhatárának leszállításakor, egészen addig, hogy mit kerestek a megyei cigány vezetők Bayer Zsolt békemenetén. Nótár bizonyos pénzügyi anomáliákat is felemlegetett, mire Farkas közölte, hogy most már tényleg be fogja perelni rágalmazásért az igrici képviselőt - mire Nótár az ügyészségen kezdeményezendő vizsgálat ígéretével vágott vissza. Kettejük vitája aztán ennél a pontnál végképp elveszett a kölcsönös vádaskodásban, ami Farkasnak kedvezett, hiszen így egyetlen kérdésre sem kellett válaszolnia. Hiába hangzott el nem sokkal később Nótár szájából, hogy "Két szendvicsért meg buszonként két liter pálinkáért vittétek föl a cigányokat Pestre!" a "békemenetre", a kialakuló hangzavarban Farkasnak erre sem kellett érdemben reagálnia - és láthatólag nem is nagyon akart. ("A saját pénzemen vittem föl az embereket!" - mondja a később a folyosón is folytatódó vita egy pontján az egyik megyei vezető, mire a körülötte állókból kitör a nevetés. "Na jó, az önkormányzat pénzén" - helyesbít, miközben csippent a szemével, és aztán együtt nevet a többiekkel.)
Az önmagát egyszerű miskolciként bemutató, ám a helyi közösségben jól ismert Tamás Attila visszafogott szenvedélyességgel sorolta kérdéseit. Ki adott a megyei vezetőknek felhatalmazást a kormány melletti szimpátiatüntetésen való részvételre? Megkérdezték-e erről a választóikat.("Hagyjad, nekik kötelező volt" - szólt be valaki, és együtt hahotázott az egész tárgyaló. Később egy másik fiatal, Barna Róbert is fölemlegette Farkasék részvételét, bár ő nem az árpádsávos zászlók alatti közös menetelést fájlalta a legjobban, hanem hogy Farkas a médiában megvédte Bayert, aki pedig "maga sem tagadja, hogy gyűlöli a cigányokat".) És sorolta tovább a közfoglalkoztatási minimálbértől a Macika-ösztöndíj megszűnéséig. "És nem értem, hogy az egész előterjesztésben nincs elkülönítve ötezer forint, hogy február 23-án, a tatárszentgyörgyi gyilkosság évfordulóján vegyünk egy koszorút" - tette egyértelművé Tamás Attila, hogy meny-nyire más világban mozognak a képviselők és a képviseltek. Ez még nyilvánvalóbbá válik, amikor Farkas azzal válaszolt, hogy "ahol mi ott vagyunk, ott nincs rasszizmus", és azt taglalta, hogy egyébként is mindenkinek el kellett volna mennie a "békemenetre", mert "támadás érte az EU meg az IMF részéről az országot". "Tiszta szégyen" - kommentálta hangosan az egyik résztvevő Farkas fejtegetését, ezzel mintegy le is zárva a vitát.
Sokan vártak még, hogy szót kaphassanak, amikor az elnök bejelentette: tíz perc múlva vége a meghallgatásnak. A fölcsattanó tiltakozásra annyit reagált, hogy fél egykor át kell adni a termet. Valaki kapkodva sorolni kezdte a falujában élő romákat ért sérelmeket, és fölemlegette, hogy "Félix úr már decemberben megígérte, hogy lejön és segít", de mivel ez nem történt meg, most személyesen jött föl Miskolcra segítségért. Válaszként az elnökhelyettes, Csucsi István oktatta ki sztentori hangon, hogy mielőtt panaszkodna, tanulmányozza az új nemzetiségi törvényt, majd meglátja, abban mennyivel több jogosítványuk van. A homrogdi felszólalót a sajókazai küldött követte, aki azt panaszolta, hogy miközben van, ahol már ruhával tüzelnek, "egy szál fáért három napra lecsukják az embereket" - de az ő mondandójára már végképp nincs reakció, belevész a széktologatás és búcsúzkodás keltette zajba.
A status quót fenyegető konfliktust ügyes manővereivel megúszta tehát a Farkas Félix vezette testület - most már csak az a kérdés, beválik-e a számítás, hogy politikai képviselet híján a legreménytelenebb helyzetben lévők indulatai nem lázadásba, hanem ismét apátiába fordulnak.
