A szentgotthárdi Pannon Kapu

Kicsinálták a közművelődés felelősét

  • Rápli Róbert
  • 2012. február 27.

Kis-Magyarország

Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a szentgotthárdi Pannon Kapu Kulturális Egyesület ügyében. Ám későn oszlott el a gazdasági bűncselekmény gyanúja: a korábbi elnököt már elüldözték, sőt a gyanú miatt az asszonyt többen inzultálták is a nyílt utcán.

Működött, de rászálltak, a vezetőt pedig kipiszkálták – tömören így foglalható össze a szentgotthárdi Pannon Kapu Kulturális Egyesület (PKKE) közelmúltja. Az eset azért is figyelemre méltó, mert az egyesület vezetőjét az itthon már-már klasszikusnak számító módszerrel „távolították” el: gyanúba keverték a helyi hatalom képviselői, ezért távozni kényszerült.

Az egyesület múltja
Szentgotthárdon még 2005-ben döntöttek arról, hogy a művelődési ház feladatkörét átruházzák egy felülről létrehozott civil szervezetre, a Pannon Kapu Kulturális Egyesületre. A felállás értelmében ez a nonprofit szervezet javarészt önkormányzati pénzből látta el a közművelődés kötelező feladatát.

A helyi színház a PPKE központja


A helyi színház, a PKKE központja

Fotó: A szerző felvétele


Az elmúlt hét évben az egyesület költségvetésére egyre súlyosabb teherként nehezedett az önkormányzati tulajdonú közművelődési épületek (a művelődési ház, illetve a színház) rezsije, ráadásul a helyi önkormányzat a szerződésben foglaltakhoz képest kevesebb pénzt is adott a működésre. Ennek következtében a PKKE végül eladósodott, és nem tudta kifizetni a fűtésszámláit sem. (Az önkormányzat 2010 végén nyolcmillió forint ilyen irányú adósságról tudott és tárgyalt.) Ez adta az alkalmat a független Huszár Gábor vezette szentgotthárdi képviselő-testületnek arra, hogy a választások után, 2010. november végén munkacsoportot hozzon létre az egyesület gazdálkodásának ellenőrzésére, jóllehet a korábbi belső ellenőri vizsgálatok egyike sem tárt fel súlyosabb hiányosságot és visszaélést. A munkacsoportba két külső bizottsági tag társaságában Reisinger Richárd alpolgármestert is beválasztották. „Sem a munka szakmai részével, sem a gazdasági részével nem voltunk elégedettek hosszú évekre visszamenőleg. Erről egyébként egyhangú testületi döntés is született tavaly januárban” – mondja a narancs.hu-nak Reisinger.

Támadásban a testület
A képviselő-testület 2011. január 26-i ülésén azt állapította meg, hogy a PKKE „súlyosan pazarló” és „felelőtlen” gazdálkodást folytat, amely „nincs összhangban a város költségvetési helyzete által megkövetelt irányelvekkel”. (…) „Az önkormányzat az érdekeinek megfelelő gazdálkodás garanciáját megfelelő – személyi kérdésekre is kiterjedő – következtetések levonásában látja.” Az ülésen Reisinger az egyesület rendőrségi feljelentése mellett érvelt. Az alpolgármester a munkacsoport megállapításait egy testületi előterjesztésben összegezte, melynek szóbeli felvezetése így kezdődött: „Kísértet járja át a Pannon Kapu Kulturális Egyesületet, Zuschlag János kísértete.” Előterjesztésében később az alpolgármester felemlegette, hogy a PKKE például bútort vásárolt saját használatára, miközben voltak használható irodaberendezései, továbbá számlakezelési gondokat említett, sőt kifogásolta azt is, hogy évekre visszamenőleg a színház ruhatári pénze – állítása szerint – nem volt rendesen elszámolva. (A többoldalas, a kifogásokat részletesen is tartalmazó előterjesztés itt olvasható, a 44. oldalon.)

Ezzel szemben a PKKE közgyűlése egyet nem értését fogalmazta meg „a vizsgálat lefolytatásának módszerével” és eredményével kapcsolatban. A kisvárosban egyesek a vizsgálódó alpolgármester munkamódszerét is kifogásolták ebben az időben. Sz.-né K. Edina, a PKKE akkori elnöke szerint ugyanis az alpolgármester minősíthetetlen stílusú bosszúhadjáratot vezetett ellene, valószínűleg azért, mert a korábbi polgármesterrel – Reisinger politikai ellenfelével – jó volt a szakmai kapcsolata. (A narancs.hu-nak az alpolgármester cáfolta ezt a feltételezést.)

Kulturális rendezvény a kisvárosban Szalainé elnöksége idején


Kulturális rendezvény a kisvárosban még Sz.-né elnöksége idején

Fotó: Tóth Csaba

 

Nemsokára az eljárás módszere miatt, továbbá azért, mert lehetetlennek látszott az önkormányzattal történő jövőbeni együttműködés, Sz.-né lemondott posztjáról, és vele együtt mások is távoztak a kulturális egyesületből. A leköszönő elnök utódját hamar megtalálták, ám – információink szerint – rövidesen háromról egyre apadt a diplomás szakemberek száma az egyesületnél.

A helyi grémium a 2011. február 23-i ülésén ismét foglalkozott a Pannon Kapuval. Megszüntették a revízióval megbízott munkacsoportot, egyúttal az önkormányzat ügyészségi vizsgálatát kezdeményezték az egyesületnél. Ezt követően Reisinger alpolgármester feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

Hiába ártatlan, orrba vágták
Ezzel szemben úgy tudjuk, a hivatalos szervek semmit nem találtak megalapozottnak az önkormányzat gyanújából. Az illetékes körmendi ügyészség már korábban megállapította, hogy a PKKE működése törvényes, a sárvári rendőrség pedig a közelmúltban zárta le bűncselekmény hiányában a nyomozást – ez utóbbiról a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője tájékoztatta a narancs.hu-t. Nem hivatalos forrásból pedig úgy tudjuk, mindezt azzal indokolta a hatóság, hogy a nyomozás során megállapítást nyert: a PKKE az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásnak megfelelő szakmai munkát végezte el.

Sz.-né kálváriája azonban nem ért véget munkahelye elvesztésével: több atrocitás is érte a tavalyi feljelentés óta. Akadtak olyanok, akik beszóltak neki az utcán, és tolvajnak, illetve sikkasztónak bélyegezték, egy esetben azonban az orrát is beverte egy illető a becsmérlő szavak közepette.

Az alpolgármester kérdésünkre elmondta: múlt péntekig ők nem kaptak értesítést a nyomozás eredményéről, így nem tudja kommentálni értesülésünket. Ennek ellenére hangsúlyozta: bármilyen eredménnyel is végződik az eljárás, Sz.-nét nem tervezik semmilyen kárpótlásban részesíteni. Arról pedig – folytatta – nincs tudomása, hogy az asszonyt inzultálták volna Szentgotthárdon.   

Sz.-né egyébként időközben már munkába állt: kulturális felelősként helyezkedett el a Szentgotthárdhoz közeli Csörötneken.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.