Miért áll meg minden második gyorsvonat és IC egy alig hétszáz fős településen?

Tavaly december óta a 644 fős Kétpón is megállnak a Budapest-Keleti pályaudvar és Békéscsaba között közlekedő gyors- és InterCity vonatok. Milyen szakmai, esetleg más okai vannak ennek?

 

A Budapest-Keleti pályaudvar–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza útvonalon óránként közlekedő gyors- és IC-vonatok közül minden második megáll a Szolnok és Mezőtúr között található Kétpón. Vannak köztük nemzetközi viszonylatok is. E Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben tehát napjában többször megállnak a vonatok. A Központi Statisztikai Hivatal 2021-es adatai szerint Kétpón 644-en laktak.

Mi indokolja, hogy ezen a nagynak nem nevezhető alföldi településen megálljon például egy Bukarestbe tartó, vagy onnan jövő vonat? Milyen közlekedés- és utazásszervezési, vagy egyéb szakmai okai lehetnek, hogy a belföldi vonatok esetén ezt a megállót minden második járatnál felvették a megállóhelyek közé? A MÁV-nál és helyben is kerestük a válaszokat.

„Gazdaságos és hatékony közlekedés”

„A MÁV-START által üzemeltetett vonatok közszolgáltatás keretében, állami megrendelés alapján közlekednek, elvárás a gazdaságos és hatékony közösségi közlekedés és eszközfelhasználás. A Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza (120-as számú) vasútvonal Szolnok–Békéscsaba szakaszán az utasforgalom vizsgálata alapján több regionális vonat kihasználatlanul közlekedett, gazdaságtalan üzemeltetéssel. Ezért ezen a szakaszon az előzőekben megfogalmazott elvek mentén tavaly decembertől új menetrendi struktúrát vezetett be a vasúttársaság” – írta válaszában lapunknak a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága.

Közölték azt is, az új menetrend kialakításánál figyelembe vették, hogy ellátatlan terület nem lehet a közszolgáltatásban. Ezt a követelményt – a közúti szolgáltató által kevésbé sűrűn kiszolgált – Kétpó megállóhely esetében a távolsági vonatok megállításával teljesítették. Így a korábban Szolnok–Mezőtúr között regionális kiszolgálást végző tizenkét személyvonat szerepét a Kétpón kétóránként megálló távolsági vonatok vették át. Annak érdekében, hogy az intézkedés az utasoknak többletköltséget ne jelentsen, Szolnok–Békéscsaba között nem kell gyorsvonati pótjegyet váltani, a távolsági vonatok a korábbi regionális személyvonatokkal megegyező díjszabási feltételekkel vehetők igénybe.

És Pusztapón miért nem?

„Véleményem a MÁV válaszáról, hogy ködősit, mert egymáshoz nem tartozó információkat kever.

Ilyen a szárnyvonalak leépítésének kérdése, ennek semmi köze Kétpóhoz, ez nem szárnyvonal, itt semmilyen másik vonal nem kapcsolódik be a 120-as vasúti fővonalhoz.

Az csak hab a tortán, hogy a kétpói vasútállomás közúton is nehezen megközelíthető, nincs úgynevezett ráhordó közút. A menetdíjkedvezmény is csak figyelemelterelés” – mondta a vasúttársaság válaszával kapcsolatban egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakember. Szerinte kitűnik az is, hogy a MÁV nem részletezte az utasforgalmi indokokat. Nem világos az sem, mitől lenne gyors- vagy IC-vonat egy járat, ha minden hasonló kistelepülésen megállna.

Megkerestük Virágné Lukács Gabriella kétpói polgármestert, akinél arról érdeklődtünk, miként érinti a kistelepülést, hogy napjában több vonat is megáll, mennyivel javult ezáltal a falu közlekedési helyzete. Kérte-e ezt Kétpó vezetése? - tettük fel a kérdést. Esetleg belefolyt-e a településen lakó Boldog István fideszes országgyűlési képviselő?

„Kétpó településen az IC vonatok valóban megállnak, sajnos Pusztapó állomás már ebben nem érintett. (Pusztapó a település tanyakörzete Kétpó központjától néhány kilométerre nyugatra - a szerk.) A pusztapói tanyán élőknek megnehezítette a változás az életminőségüket, ugyanis a reggeli és az esti időszakban áll meg vonat a megállóhelyen. Arról nincs tudomásom, hogy Boldog István képviselőnek milyen köze lenne az IC vonatokhoz” – reagált a Narancs.hu megkeresésére Virágné Lukács Gabriella.

Boldog Istvánt is megkerestük a témában. Azt kérdeztük a Kétpót húsz éven át polgármesterként vezető politikustól, volt-e szerepe abban, hogy újabban megállnak egyes belföldi és nemzetközi gyorsvonatok és IC-k a településen. Kérdéseinkre nem kaptunk választ Boldogtól.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.