Miért áll meg minden második gyorsvonat és IC egy alig hétszáz fős településen?

Tavaly december óta a 644 fős Kétpón is megállnak a Budapest-Keleti pályaudvar és Békéscsaba között közlekedő gyors- és InterCity vonatok. Milyen szakmai, esetleg más okai vannak ennek?

 

A Budapest-Keleti pályaudvar–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza útvonalon óránként közlekedő gyors- és IC-vonatok közül minden második megáll a Szolnok és Mezőtúr között található Kétpón. Vannak köztük nemzetközi viszonylatok is. E Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben tehát napjában többször megállnak a vonatok. A Központi Statisztikai Hivatal 2021-es adatai szerint Kétpón 644-en laktak.

Mi indokolja, hogy ezen a nagynak nem nevezhető alföldi településen megálljon például egy Bukarestbe tartó, vagy onnan jövő vonat? Milyen közlekedés- és utazásszervezési, vagy egyéb szakmai okai lehetnek, hogy a belföldi vonatok esetén ezt a megállót minden második járatnál felvették a megállóhelyek közé? A MÁV-nál és helyben is kerestük a válaszokat.

„Gazdaságos és hatékony közlekedés”

„A MÁV-START által üzemeltetett vonatok közszolgáltatás keretében, állami megrendelés alapján közlekednek, elvárás a gazdaságos és hatékony közösségi közlekedés és eszközfelhasználás. A Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza (120-as számú) vasútvonal Szolnok–Békéscsaba szakaszán az utasforgalom vizsgálata alapján több regionális vonat kihasználatlanul közlekedett, gazdaságtalan üzemeltetéssel. Ezért ezen a szakaszon az előzőekben megfogalmazott elvek mentén tavaly decembertől új menetrendi struktúrát vezetett be a vasúttársaság” – írta válaszában lapunknak a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága.

Közölték azt is, az új menetrend kialakításánál figyelembe vették, hogy ellátatlan terület nem lehet a közszolgáltatásban. Ezt a követelményt – a közúti szolgáltató által kevésbé sűrűn kiszolgált – Kétpó megállóhely esetében a távolsági vonatok megállításával teljesítették. Így a korábban Szolnok–Mezőtúr között regionális kiszolgálást végző tizenkét személyvonat szerepét a Kétpón kétóránként megálló távolsági vonatok vették át. Annak érdekében, hogy az intézkedés az utasoknak többletköltséget ne jelentsen, Szolnok–Békéscsaba között nem kell gyorsvonati pótjegyet váltani, a távolsági vonatok a korábbi regionális személyvonatokkal megegyező díjszabási feltételekkel vehetők igénybe.

És Pusztapón miért nem?

„Véleményem a MÁV válaszáról, hogy ködősit, mert egymáshoz nem tartozó információkat kever.

Ilyen a szárnyvonalak leépítésének kérdése, ennek semmi köze Kétpóhoz, ez nem szárnyvonal, itt semmilyen másik vonal nem kapcsolódik be a 120-as vasúti fővonalhoz.

Az csak hab a tortán, hogy a kétpói vasútállomás közúton is nehezen megközelíthető, nincs úgynevezett ráhordó közút. A menetdíjkedvezmény is csak figyelemelterelés” – mondta a vasúttársaság válaszával kapcsolatban egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakember. Szerinte kitűnik az is, hogy a MÁV nem részletezte az utasforgalmi indokokat. Nem világos az sem, mitől lenne gyors- vagy IC-vonat egy járat, ha minden hasonló kistelepülésen megállna.

Megkerestük Virágné Lukács Gabriella kétpói polgármestert, akinél arról érdeklődtünk, miként érinti a kistelepülést, hogy napjában több vonat is megáll, mennyivel javult ezáltal a falu közlekedési helyzete. Kérte-e ezt Kétpó vezetése? - tettük fel a kérdést. Esetleg belefolyt-e a településen lakó Boldog István fideszes országgyűlési képviselő?

„Kétpó településen az IC vonatok valóban megállnak, sajnos Pusztapó állomás már ebben nem érintett. (Pusztapó a település tanyakörzete Kétpó központjától néhány kilométerre nyugatra - a szerk.) A pusztapói tanyán élőknek megnehezítette a változás az életminőségüket, ugyanis a reggeli és az esti időszakban áll meg vonat a megállóhelyen. Arról nincs tudomásom, hogy Boldog István képviselőnek milyen köze lenne az IC vonatokhoz” – reagált a Narancs.hu megkeresésére Virágné Lukács Gabriella.

Boldog Istvánt is megkerestük a témában. Azt kérdeztük a Kétpót húsz éven át polgármesterként vezető politikustól, volt-e szerepe abban, hogy újabban megállnak egyes belföldi és nemzetközi gyorsvonatok és IC-k a településen. Kérdéseinkre nem kaptunk választ Boldogtól.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.