Miért áll meg minden második gyorsvonat és IC egy alig hétszáz fős településen?

Tavaly december óta a 644 fős Kétpón is megállnak a Budapest-Keleti pályaudvar és Békéscsaba között közlekedő gyors- és InterCity vonatok. Milyen szakmai, esetleg más okai vannak ennek?

 

A Budapest-Keleti pályaudvar–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza útvonalon óránként közlekedő gyors- és IC-vonatok közül minden második megáll a Szolnok és Mezőtúr között található Kétpón. Vannak köztük nemzetközi viszonylatok is. E Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben tehát napjában többször megállnak a vonatok. A Központi Statisztikai Hivatal 2021-es adatai szerint Kétpón 644-en laktak.

Mi indokolja, hogy ezen a nagynak nem nevezhető alföldi településen megálljon például egy Bukarestbe tartó, vagy onnan jövő vonat? Milyen közlekedés- és utazásszervezési, vagy egyéb szakmai okai lehetnek, hogy a belföldi vonatok esetén ezt a megállót minden második járatnál felvették a megállóhelyek közé? A MÁV-nál és helyben is kerestük a válaszokat.

„Gazdaságos és hatékony közlekedés”

„A MÁV-START által üzemeltetett vonatok közszolgáltatás keretében, állami megrendelés alapján közlekednek, elvárás a gazdaságos és hatékony közösségi közlekedés és eszközfelhasználás. A Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza (120-as számú) vasútvonal Szolnok–Békéscsaba szakaszán az utasforgalom vizsgálata alapján több regionális vonat kihasználatlanul közlekedett, gazdaságtalan üzemeltetéssel. Ezért ezen a szakaszon az előzőekben megfogalmazott elvek mentén tavaly decembertől új menetrendi struktúrát vezetett be a vasúttársaság” – írta válaszában lapunknak a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága.

Közölték azt is, az új menetrend kialakításánál figyelembe vették, hogy ellátatlan terület nem lehet a közszolgáltatásban. Ezt a követelményt – a közúti szolgáltató által kevésbé sűrűn kiszolgált – Kétpó megállóhely esetében a távolsági vonatok megállításával teljesítették. Így a korábban Szolnok–Mezőtúr között regionális kiszolgálást végző tizenkét személyvonat szerepét a Kétpón kétóránként megálló távolsági vonatok vették át. Annak érdekében, hogy az intézkedés az utasoknak többletköltséget ne jelentsen, Szolnok–Békéscsaba között nem kell gyorsvonati pótjegyet váltani, a távolsági vonatok a korábbi regionális személyvonatokkal megegyező díjszabási feltételekkel vehetők igénybe.

És Pusztapón miért nem?

„Véleményem a MÁV válaszáról, hogy ködősit, mert egymáshoz nem tartozó információkat kever.

Ilyen a szárnyvonalak leépítésének kérdése, ennek semmi köze Kétpóhoz, ez nem szárnyvonal, itt semmilyen másik vonal nem kapcsolódik be a 120-as vasúti fővonalhoz.

Az csak hab a tortán, hogy a kétpói vasútállomás közúton is nehezen megközelíthető, nincs úgynevezett ráhordó közút. A menetdíjkedvezmény is csak figyelemelterelés” – mondta a vasúttársaság válaszával kapcsolatban egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakember. Szerinte kitűnik az is, hogy a MÁV nem részletezte az utasforgalmi indokokat. Nem világos az sem, mitől lenne gyors- vagy IC-vonat egy járat, ha minden hasonló kistelepülésen megállna.

Megkerestük Virágné Lukács Gabriella kétpói polgármestert, akinél arról érdeklődtünk, miként érinti a kistelepülést, hogy napjában több vonat is megáll, mennyivel javult ezáltal a falu közlekedési helyzete. Kérte-e ezt Kétpó vezetése? - tettük fel a kérdést. Esetleg belefolyt-e a településen lakó Boldog István fideszes országgyűlési képviselő?

„Kétpó településen az IC vonatok valóban megállnak, sajnos Pusztapó állomás már ebben nem érintett. (Pusztapó a település tanyakörzete Kétpó központjától néhány kilométerre nyugatra - a szerk.) A pusztapói tanyán élőknek megnehezítette a változás az életminőségüket, ugyanis a reggeli és az esti időszakban áll meg vonat a megállóhelyen. Arról nincs tudomásom, hogy Boldog István képviselőnek milyen köze lenne az IC vonatokhoz” – reagált a Narancs.hu megkeresésére Virágné Lukács Gabriella.

Boldog Istvánt is megkerestük a témában. Azt kérdeztük a Kétpót húsz éven át polgármesterként vezető politikustól, volt-e szerepe abban, hogy újabban megállnak egyes belföldi és nemzetközi gyorsvonatok és IC-k a településen. Kérdéseinkre nem kaptunk választ Boldogtól.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Bernard Guetta: Nincs veszélyesebb, mint egy sarokba szorított Trump

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Donald Trump rendkívüli jogkörre hivatkozva nem vethetett volna ki vámokat a világ több országára. Bizonyítja ez a döntés, hogy az amerikai demokrácia ellenáll a diktatórikus kísérleteknek? Vagy most kezdjünk csak el aggódni igazán, hogy az elnök és köre támadásba lendül a hatalmát korlátozni igyekvő intézmények ellen?

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.