Miért áll meg minden második gyorsvonat és IC egy alig hétszáz fős településen?

Tavaly december óta a 644 fős Kétpón is megállnak a Budapest-Keleti pályaudvar és Békéscsaba között közlekedő gyors- és InterCity vonatok. Milyen szakmai, esetleg más okai vannak ennek?

 

A Budapest-Keleti pályaudvar–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza útvonalon óránként közlekedő gyors- és IC-vonatok közül minden második megáll a Szolnok és Mezőtúr között található Kétpón. Vannak köztük nemzetközi viszonylatok is. E Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben tehát napjában többször megállnak a vonatok. A Központi Statisztikai Hivatal 2021-es adatai szerint Kétpón 644-en laktak.

Mi indokolja, hogy ezen a nagynak nem nevezhető alföldi településen megálljon például egy Bukarestbe tartó, vagy onnan jövő vonat? Milyen közlekedés- és utazásszervezési, vagy egyéb szakmai okai lehetnek, hogy a belföldi vonatok esetén ezt a megállót minden második járatnál felvették a megállóhelyek közé? A MÁV-nál és helyben is kerestük a válaszokat.

„Gazdaságos és hatékony közlekedés”

„A MÁV-START által üzemeltetett vonatok közszolgáltatás keretében, állami megrendelés alapján közlekednek, elvárás a gazdaságos és hatékony közösségi közlekedés és eszközfelhasználás. A Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza (120-as számú) vasútvonal Szolnok–Békéscsaba szakaszán az utasforgalom vizsgálata alapján több regionális vonat kihasználatlanul közlekedett, gazdaságtalan üzemeltetéssel. Ezért ezen a szakaszon az előzőekben megfogalmazott elvek mentén tavaly decembertől új menetrendi struktúrát vezetett be a vasúttársaság” – írta válaszában lapunknak a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága.

Közölték azt is, az új menetrend kialakításánál figyelembe vették, hogy ellátatlan terület nem lehet a közszolgáltatásban. Ezt a követelményt – a közúti szolgáltató által kevésbé sűrűn kiszolgált – Kétpó megállóhely esetében a távolsági vonatok megállításával teljesítették. Így a korábban Szolnok–Mezőtúr között regionális kiszolgálást végző tizenkét személyvonat szerepét a Kétpón kétóránként megálló távolsági vonatok vették át. Annak érdekében, hogy az intézkedés az utasoknak többletköltséget ne jelentsen, Szolnok–Békéscsaba között nem kell gyorsvonati pótjegyet váltani, a távolsági vonatok a korábbi regionális személyvonatokkal megegyező díjszabási feltételekkel vehetők igénybe.

És Pusztapón miért nem?

„Véleményem a MÁV válaszáról, hogy ködősit, mert egymáshoz nem tartozó információkat kever.

Ilyen a szárnyvonalak leépítésének kérdése, ennek semmi köze Kétpóhoz, ez nem szárnyvonal, itt semmilyen másik vonal nem kapcsolódik be a 120-as vasúti fővonalhoz.

Az csak hab a tortán, hogy a kétpói vasútállomás közúton is nehezen megközelíthető, nincs úgynevezett ráhordó közút. A menetdíjkedvezmény is csak figyelemelterelés” – mondta a vasúttársaság válaszával kapcsolatban egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakember. Szerinte kitűnik az is, hogy a MÁV nem részletezte az utasforgalmi indokokat. Nem világos az sem, mitől lenne gyors- vagy IC-vonat egy járat, ha minden hasonló kistelepülésen megállna.

Megkerestük Virágné Lukács Gabriella kétpói polgármestert, akinél arról érdeklődtünk, miként érinti a kistelepülést, hogy napjában több vonat is megáll, mennyivel javult ezáltal a falu közlekedési helyzete. Kérte-e ezt Kétpó vezetése? - tettük fel a kérdést. Esetleg belefolyt-e a településen lakó Boldog István fideszes országgyűlési képviselő?

„Kétpó településen az IC vonatok valóban megállnak, sajnos Pusztapó állomás már ebben nem érintett. (Pusztapó a település tanyakörzete Kétpó központjától néhány kilométerre nyugatra - a szerk.) A pusztapói tanyán élőknek megnehezítette a változás az életminőségüket, ugyanis a reggeli és az esti időszakban áll meg vonat a megállóhelyen. Arról nincs tudomásom, hogy Boldog István képviselőnek milyen köze lenne az IC vonatokhoz” – reagált a Narancs.hu megkeresésére Virágné Lukács Gabriella.

Boldog Istvánt is megkerestük a témában. Azt kérdeztük a Kétpót húsz éven át polgármesterként vezető politikustól, volt-e szerepe abban, hogy újabban megállnak egyes belföldi és nemzetközi gyorsvonatok és IC-k a településen. Kérdéseinkre nem kaptunk választ Boldogtól.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.