Miért áll meg minden második gyorsvonat és IC egy alig hétszáz fős településen?

Tavaly december óta a 644 fős Kétpón is megállnak a Budapest-Keleti pályaudvar és Békéscsaba között közlekedő gyors- és InterCity vonatok. Milyen szakmai, esetleg más okai vannak ennek?

 

A Budapest-Keleti pályaudvar–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza útvonalon óránként közlekedő gyors- és IC-vonatok közül minden második megáll a Szolnok és Mezőtúr között található Kétpón. Vannak köztük nemzetközi viszonylatok is. E Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben tehát napjában többször megállnak a vonatok. A Központi Statisztikai Hivatal 2021-es adatai szerint Kétpón 644-en laktak.

Mi indokolja, hogy ezen a nagynak nem nevezhető alföldi településen megálljon például egy Bukarestbe tartó, vagy onnan jövő vonat? Milyen közlekedés- és utazásszervezési, vagy egyéb szakmai okai lehetnek, hogy a belföldi vonatok esetén ezt a megállót minden második járatnál felvették a megállóhelyek közé? A MÁV-nál és helyben is kerestük a válaszokat.

„Gazdaságos és hatékony közlekedés”

„A MÁV-START által üzemeltetett vonatok közszolgáltatás keretében, állami megrendelés alapján közlekednek, elvárás a gazdaságos és hatékony közösségi közlekedés és eszközfelhasználás. A Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza (120-as számú) vasútvonal Szolnok–Békéscsaba szakaszán az utasforgalom vizsgálata alapján több regionális vonat kihasználatlanul közlekedett, gazdaságtalan üzemeltetéssel. Ezért ezen a szakaszon az előzőekben megfogalmazott elvek mentén tavaly decembertől új menetrendi struktúrát vezetett be a vasúttársaság” – írta válaszában lapunknak a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága.

Közölték azt is, az új menetrend kialakításánál figyelembe vették, hogy ellátatlan terület nem lehet a közszolgáltatásban. Ezt a követelményt – a közúti szolgáltató által kevésbé sűrűn kiszolgált – Kétpó megállóhely esetében a távolsági vonatok megállításával teljesítették. Így a korábban Szolnok–Mezőtúr között regionális kiszolgálást végző tizenkét személyvonat szerepét a Kétpón kétóránként megálló távolsági vonatok vették át. Annak érdekében, hogy az intézkedés az utasoknak többletköltséget ne jelentsen, Szolnok–Békéscsaba között nem kell gyorsvonati pótjegyet váltani, a távolsági vonatok a korábbi regionális személyvonatokkal megegyező díjszabási feltételekkel vehetők igénybe.

És Pusztapón miért nem?

„Véleményem a MÁV válaszáról, hogy ködősit, mert egymáshoz nem tartozó információkat kever.

Ilyen a szárnyvonalak leépítésének kérdése, ennek semmi köze Kétpóhoz, ez nem szárnyvonal, itt semmilyen másik vonal nem kapcsolódik be a 120-as vasúti fővonalhoz.

Az csak hab a tortán, hogy a kétpói vasútállomás közúton is nehezen megközelíthető, nincs úgynevezett ráhordó közút. A menetdíjkedvezmény is csak figyelemelterelés” – mondta a vasúttársaság válaszával kapcsolatban egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakember. Szerinte kitűnik az is, hogy a MÁV nem részletezte az utasforgalmi indokokat. Nem világos az sem, mitől lenne gyors- vagy IC-vonat egy járat, ha minden hasonló kistelepülésen megállna.

Megkerestük Virágné Lukács Gabriella kétpói polgármestert, akinél arról érdeklődtünk, miként érinti a kistelepülést, hogy napjában több vonat is megáll, mennyivel javult ezáltal a falu közlekedési helyzete. Kérte-e ezt Kétpó vezetése? - tettük fel a kérdést. Esetleg belefolyt-e a településen lakó Boldog István fideszes országgyűlési képviselő?

„Kétpó településen az IC vonatok valóban megállnak, sajnos Pusztapó állomás már ebben nem érintett. (Pusztapó a település tanyakörzete Kétpó központjától néhány kilométerre nyugatra - a szerk.) A pusztapói tanyán élőknek megnehezítette a változás az életminőségüket, ugyanis a reggeli és az esti időszakban áll meg vonat a megállóhelyen. Arról nincs tudomásom, hogy Boldog István képviselőnek milyen köze lenne az IC vonatokhoz” – reagált a Narancs.hu megkeresésére Virágné Lukács Gabriella.

Boldog Istvánt is megkerestük a témában. Azt kérdeztük a Kétpót húsz éven át polgármesterként vezető politikustól, volt-e szerepe abban, hogy újabban megállnak egyes belföldi és nemzetközi gyorsvonatok és IC-k a településen. Kérdéseinkre nem kaptunk választ Boldogtól.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.