A november 4-én megjelent Magyar Közlönyben olvasható határozat értelmében az, hogy az egyébként négyzetméterre kiszámított építményadó a 250 főnél több embert foglalkoztató cégek esetében magasabb összeg, sérti a helyi adókról szóló törvényt. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért a makói rendelet említett passzusait a hatályba lépésük napjáig visszamenőlegesen megsemmisítette. A döntés ellen nem lehet fellebbezni.
A helyi építményadó-rendeletet tavaly novemberben módosította a makói képviselő-testület, és január elsején lépett hatályba. A megyei kormányhivatal nem talált benne hibát, de az érintett adózók közül hárman – így a Makón legnagyobb foglalkoztatónak számító autóipari beszállító, a Continental – bírósághoz fordultak. A három protestáló cégtől – mint a Hódpress.hu írja – összesen 127,5 millió forintot várt a makói önkormányzat építményadó címén.
Első körben már a Szegedi Törvényszék is úgy találta, hogy az önkormányzat rendelete törvényellenes, az építmény mérete nem függ össze azzal, hogy mennyien dolgoznak a cégnél. A bíróság megállapította, a 250 főnél több embert foglalkoztató cégeket háromszorosan adóztatja meg a város, és a rendelet egy jól behatárolható kört érint Makón: a külföldi tulajdonú vállalatokat.
200 milió forinttal kevesebb
A város úgy reagált erre, hogy ez a rendelet húsz vállalkozást érint, köztük magyar tulajdonú céget is, 2013 óta nem emelkedett ez az adónem, és e helyi jogszabály megalkotásakor a képviselő-testületnek a kis- és középvállalkozások segítése volt a célja. A Szegedi Törvényszék kérte a Kúria Önkormányzati Tanácsának állásfoglalását, amely most a város számára kedvezőtlen döntést hozott.
A történethez tartozik, hogy idén januárban a Continentalról kiderült: a vártnál 200 millió forinttal kevesebb helyi iparűzési adót fog fizetni Makón. Ezt a 2019 óta kormánypárti vezetésű önkormányzat háza táján úgy értelmezték, hogy a nagyvállalat, amely korábban több mint egymilliárd forintot kapott az államtól részben makói termelési kapacitásainak bővítésére és 10 milliárdot munkahelyteremtésre, most 200 milliós léket üt az önkormányzat 5,3 milliárdos költségvetésén, veszélybe sodorva a város működését. A makói képviselő-testület február 26-i ülésén Lázár János, a város országgyűlési képviselője is így értelmezte a cég lépését. A makohirado.hu tudósítása szerint a politikus úgy fogalmazott, a Continental „becsapta a polgárokat, becsapta a magyar államot”.
| ||
A cég magyarázata úgy szólt, hogy a globális autóipar átalakul, egyes területeken csökken a termelés volumene, így az árbevétel, amiből az iparűzési adót is fizetik. A vállalat közölte, az állami támogatással megegyező összeget fizetett iparűzési adóként Makón, és lépéseket tett annak érdekében, hogy az árbevétel-csökkenést és annak hatásait mérsékelje.
Sajtótájékoztató a gyár előtt
A városi önkormányzat és a cég viszonyára jellemző, hogy Mágori András önkormányzati képviselő, a Fidesz makói szervezetének alelnöke február elején sajtótájékoztatót tartott a gyár előtt, mondván, „vannak olyan multicégek, amelyek tolonganak, ha központi támogatás igénybevételéről van szó, de a közteherviselés alól igyekeznek kivonni magukat”. A Délmagyarország tudósítása szerint a képviselő utalt arra, hogy a cég megtámadta az adóemelésről szóló rendeletet, és erre válaszul a Fidesz-frakció a legutóbbival azonos mértékű emelést fog megszavazni.
Kérdésünkre, hogyan érinti a Kúria mostani döntése a város költségvetését, működését, Mágori András azt válaszolta, a Kúria ítéletét nem véleményezi, viszont „az önkormányzat idén a kötelező feladatokra, a város üzemeltetésére, a járvány miatt megnövekedett finanszírozási kötelezettségekre összpontosít, ezek ellátása megvalósul probléma nélkül”, emellett az orvosi rendelők felújítása is befejeződik.
A makói önkormányzat kérdésünkre azt válaszolta, hogy az építményadó tavaly november 27-i díjtétel-módosítását a húsz érintett vállalkozásból „mindösszesen három külföldi illetőségű cég sérelmezte”, a Kúria határozatából azonban az is kiderül, nem helytálló az az állításuk, miszerint hátrányos megkülönböztetés érte őket, mert az adóemelés nem csak rájuk vonatkozott. A makói képviselő-testület a döntéskor vizsgálta az adófizetők teherbíró képességét, szem előtt tartotta az adóteher arányos elosztásának elvét. Úgy látszott, hogy – mint a nyilvánosan elérhető adatbázisokból leszűrhető –, az emelés az érintett három cég esetében a 2019-es árbevétel 0,09 százalékát, 0,02 százalékát, illetve 0,04 százalékát teszi ki, ami nem tűnt jelentős tehernek.
Sajnálattal vették tudomásul
„Sajnálattal vette tudomásul az önkormányzat, hogy az érintett cégek az árbevételükhöz képest ilyen alacsony mértékű közteherviseléstől is elzárkóznak, annak ellenére, hogy a költségvetésbe ily módon befolyó összeg közvetett módon az ő érdeküket is szolgálja, hiszen ezen költségvetési forrásból valósulnak meg olyan városi infrastrukturális fejlesztések, amelyek a munkavállalóik életkörülményeit közvetlen módon javítják, ezáltal erősítve a város lakosságmegtartó erejét, így az érintett cégek lehetséges munkavállalói bázisának megőrzését” – érvel a makói önkormányzat.
A válasz szerint az érintett cégek eldönthetik, hogy a már befizetett építményadót visszakövetelik a várostól, vagy ott hagyják, kérve, hogy a következő adóévre megállapított építményadóba ezt az összeget számítsa be az önkormányzat. Makó ez ügyben egyeztet mindhárom vállalattal. Az önkormányzat válasza szerint a helyi költségvetés stabil, a kötelező feladatok ellátására jut elegendő pénz, és a koronavírus-járvány közepette a legfontosabb cél a makóiak egészségének, életének védelme. A város csökkenteni szeretné a vállalkozások terheit, így a jövő évben nem tervez adóemelést.
