„Nem adjuk a kórházunkat!” – vásárosnaményi tüntetés 40 ezer ember ellátásáért

Kis-Magyarország

Vásárosnaményban éppúgy kiürítették a kórházi osztályokat a koronavírus-járvány miatt, mint bárhol az országban. Ám ezeket mindenütt újranyitották, kivéve a beregi kisváros kórházát. A helyiek és a környékbeliek a bezárástól félnek, a fideszes polgármester nyugtat. Szombaton tüntetés lesz.

Nem adjuk a kórházunkat! Mert a beregi ember is EMBER!” – áll abban a felhívásban, amelyet Sápi Mónika, a szombati délutáni vásárosnaményi tüntetés főszervezője fogalmazott meg. A demonstráció az e kezdeményezésből kinőtt civil összefogással valósul meg, s ennek révén már több mint 6 ezer tagja van a „Nem adjuk a kórházunkat!” Fb-csoportnak.

A Sápi Mónika a Narancs.hu-nak elmondta, hogy a helyi fideszes többséget többször kérték és felszólították, hogy álljanak a szerveződő mozgalom élére, de ezt nem tették meg. „Érdemi cselekvés nincs, csak ígérgetés, ez pedig roppant kevés és semmire sem garancia” – mondta portálunknak a demonstráció szervezője. Az ország észak-keleti csücskében, Vásárosnaményban közel 9 ezren laknak, ám a kórház összesen 40 ezer embert lát el, amiben a vonzáskörzetben élők is benne vannak.

A szombati tüntetés plakátja

A szombati tüntetés plakátja

Fotó: „Nem adjuk a kórházunkat!”/Facebook.com

Sápi Mónika szervező szerint a tények a következőek:

– 2020 márciusától Vásárosnaményban is kiürítették a kórházi osztályokat a COVID-19-re hivatkozva.

– Míg országszerte mindenhol újranyitották a kórházi osztályokat – a legutolsót július 1-jén – addig ez a beregi városban a mai napig nem történt meg.

– 40 000 itt és a környéken élő ember maradt kórházi fekvőbeteg ellátás nélkül, rákényszerülve arra, hogy távol, más városokban kezeltessék magukat.

– A kórház soha nem ápolt koronavírusos beteget.

– A beregi térség elszegényedő, idősödő, beteg embereire aránytalanul nagy terhet ró a felesleges utaztatás és időtöltés, amit a tömegközlekedés silány járatszámai csak felerősítenek, tovább fokoznak.

Megindult a bomlasztás?

A szervezők elfogadhatatlannak és minden szakmai indokot nélkülöző döntésnek tartják vásárosnaményi kórházban kialakult helyzetet, és közös összefogással lépnek fel ellene. Sápi Mónika érdeklődésünkre elmondta, egy hónappal ezelőtt a kórház- és városvezetés azt kommunikálta, hogy szeptember elsején minden osztályt újranyitnak, a napokban viszont már csak három osztály reaktivizálásáról volt szó.

„Nem tudjuk nem észrevenni, hogy helyben megindult a bomlasztás, többen azt híresztelik, hogy a szombati tüntetés elmarad, mások pedig olyan dezinformációkat dobnak be, hogy más időpontban lesz. Noha ebből semmi nem igaz” – mondta a szervező.

Filep Sándor: nem volt szó a kórház bezárásáról

Filep Sándor: nem volt szó a kórház bezárásáról

Fotó: Filep Sándor/Facebook.com

Megszólalt a polgármester

Követelik, hogy kórház nyissa meg a kapuit a fekvőbetegek előtt, hogy a régi orvosok, valamint ápolók és szakszemélyzet segítségével újra a megszokott helyen gyógyulhassanak a Beregben élő emberek. A vásárosnaményi kórház betegeit most a fehérgyarmati kórház látja el.

Filep Sándor (Fidesz-KDNP) vásárosnaményi polgármester egy közösségi megosztóra feltett nyilatkozatában azt mondta, hogy „soha, egyetlen percig sem volt szó a kórház bezárásáról.” Ezeket téves és rosszindulatú információnak tartja, s azt is hangsúlyozta, hogy a szombati tüntetés szervezőjének nevét nem is hajlandó kimondani.

A demonstráció augusztus elsején, szombat délután 14 óra 15 perckor a vásárosnaményi kórház főbejáratánál, az Ady Endre utcában lesz.

(Címlapfotókon a vásárosnaményi kózház épülete.)

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.