A Sásdi kistérség Baranya megye északnyugati részén található, de határos Somogy és Tolna megyével is. A 27 települést magában foglaló térség központja Sásd 3400 lakosú városa, amely félúton helyezkedik el a 66-os számú úton Pécs és Kaposvár közt. Fontos megjegyezni, hogy a sásdi az ország leghátrányosabb kistérségei közé tartozik, hiszen társadalmi-gazdasági, továbbá infrastrukturális szempontból is elmaradottként jellemezhető, ráadásul itt az országos átlagot is meghaladja a munkanélküliség. A közel 15 ezer lakosú kistérség a kormányzati tervek szerint 2013-tól a Komlói járáshoz kerül, ahova 45 település tartozik majd. Bár a járások rendszerének majdani kialakítása már a tavalyi év végén ismert volt, a tervezet csak január elején került nyilvánosságra, az abban tapasztaltak pedig cselekvésre késztették a mostani kistérségi rendszer fontosabb szereplőit. A sásdi önkormányzat és a térség további 26 polgármestere, a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás és helyi civil szervezetek is eljuttatták véleményüket a minisztériumhoz januárban, kérve a Sásdi járás kialakítását. Választ azonban még nem kaptak.
Központtá fejlődés
Sásd már a rendszerváltás előtt is volt járási központ, de ezt 1979-ben épp Komlónak adta át a közigazgatás. A helyiek már akkor sokat bosszankodtak a döntés miatt, és ezt teszik most is, hiszen az 1995-ben várossá avatott Sásd az elmúlt időszakban minden szempontból központi település lett a kistérségben, és fejlődése nyilvánvalóan összefüggésben volt ezzel.
| A Sásdi kistérség települései Ág, Alsómocsolád, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Bikal, Felsőegerszeg, Gerényes, Gödre, Kisbeszterce, Kishajmás, Kisvaszar, Mágocs, Mekényes, Meződ, Mindszentgodisa, Nagyhajmás, Oroszló, Palé, Sásd, Szágy, Tarrós, Tékes, Tormás, Varga, Vásárosdombó, Vázsnok. |
Az elmúlt években Sásd fokozatosan építette ki gazdasági, kereskedelmi szerepét, iparterületére az utóbbi időben több vállalkozás is települt, valamivel javítva a meglehetősen rossz foglalkoztatási helyzeten. (A környékbeli őstermelők pedig többnyire a helyi piacon találnak vevőt termékeikre.) Ráadásul Sásd közlekedési szempontból jobb helyzetben van, mint Komló: a Pécs–Budapest vasútvonalon az Intercity járatok Sásdon is megállnak, a kistérségen átfutó 66-os út pedig épp itt ágazik el Kaposvár, illetve Dombóvár felé. A távolsági buszközlekedés is segíti a kistérség településein élők Sásdra jutását. A tervek szerint a városban a következő évben mentőállomás létesül, így a betegellátás helyzete is minden bizonnyal javulni fog. De itt van a kistérség tüdőbeteg-gondozói ellátása, emellett 22 település orvosi és fogorvosi körzeteinek központja is. A sásdi általános és középiskolába összesen 15 településről járnak tanulók, a helyi könyvtár 19 településen végez mozgókönyvtári szolgáltatást.
Amiért nem akarják
Talán ezek az adatok is jól mutatják, hogy a Sásdi járás kialakítása indokolt lehetne, hiszen a mostani közigazgatási rendszerben a kistérség központjaként működő város az elmúlt évtizedekben minden szempontból fontos szerepet játszott. A mostani döntés nyomán a kistérség lakosainak jelentős problémákat okoz a közlekedés, és az ügyintézési helyek változása is. Egyáltalán nem mindegy ugyanis például egy gödrei lakosnak, hogy a településétől 12 kilométerre lévő Sásdra 13 perc alatt jut el autóval, míg a 32 kilométerre lévő Komlóra 38 perc alatt, nem beszélve arról, hogy tömegközlekedéssel csak sásdi átszállással érhető majd el az új járási székhely. (Ez esetben az utazás akár órákat vehet igénybe.) Nem kell magyaráznunk, hogy az előbbiek az idő mellett és pénzben is mennyivel több kiadást jelent majd a kistérség lakosainak. (A Sásd–Komló vasúti retúrjegy több mint 900 forintba kerül.) Emellett más okok miatt sem szeretnék a helyiek, ha az ügyeiket (például gyám-, adó-, igazgatási vagy építés ügy) Komlóra bejárva kellene intézniük. (Az okmányiroda úgy tűnik, Sásdon marad.)
„Kevés a kapcsolatunk Komlóval, a térségből az emberek kórházba inkább Tolna megyébe járnak, és a dombóvári tűzoltósághoz tartozunk. A közlekedés szempontjából is jobb helyzetben vagyunk Komlónál, és becsléseink szerint 15-20 ember veszítheti el az állását, ha megszűnünk kistérségi központtá lenni. Ezzel még tovább fogy majd az amúgy is vékony értelmiségi rétege a városnak” – mondja Székely Szilárd polgármester. Térségi polgármester társaival Székely azt kezdeményezte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, hogy a Sásdi kistérség külön járás legyen, mivel ehhez minden feltétel adott, azonban ha Komlóra kerül a központ, az ügyintézésben olyan akadályok jelentkezhetnek, amelyek megnehezíthetik a kistérség lakóinak életet. „Nincs értelme a szolgáltatásainkat eltelepíteni Komlóra, ha itt helyben is működnek. Aprófalvas térség ez, némelyik majdnem 50 kilométerre Komlótól. Messze van ez itt sokaknak. Ráadásul olyan új járásokat is kialakítanak itt Baranyában, amelyek leendő központja nem éri el a sásdi infrastruktúra szintjét.”
Meglehet, az sem segít a városon, hogy Sásdot a megmaradt szocialista polgármesterek egyike, Komlót pedig egy első ciklusát töltő kormánypárti országgyűlési képviselő vezeti. A helyiek attól tartanak, hogy a központi státusz elvesztésével az amúgy sem rózsás helyzetben lévő város és kistérség helyzete tovább romlik majd.
