Orosházi tao-bukta: a HM nem árulja el, hogy tettek-e feljelentést a szabálytalanságok miatt

Bár az egykori orosházi kézilabdaklubnak tetemes mennyiségű szabálytalanul felhasznált tao-támogatást kellene visszafizetnie, az ellenőrzésért felelős sportállamtitkárság sehogy sem hajlandó részleteket elárulni az ügyről. 

A legfőbb ügyész után a honvédelmi miniszterhez fordult Tóth Bertalan MSZP-s parlamenti képviselő a milliárdos orosházi kézilabdabukta miatt, a válasz azonban nem vitt közelebb az ügy megoldásához. 

Korábban több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy látszólag minden előzmény nélkül 2022 nyarán összeomlott a korábban sokáig a NB I-ben vitézkedő, utóbb már csak a másodosztályban szereplő Orosházi Férfi Kézilabda Egyesület (OFKSE). Mint a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján megírtuk, kamatokkal együtt 1,3 milliárd forintot kellene visszafizetnie a klubnak a tao-támogatások szabálytalan felhasználása miatt

A végrehajtási határozatok és hitelezői igények sokasága nyomán tavaly nyáron a Gyulai Törvényszék elrendelte az orosházi kézilabda klub felszámolását is. Az ügyben a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága is nyomozást folytat, de eddigi kérdéseinkre mindannyiszor azt válaszolták, hogy még tart a nyomozás, és az idevágó jogszabályokra és a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem közölhetnek többet. 

Tóth Bertalan cikkeink nyomán korábban Polt péter legfőbb ügyészt is megkereste egy írásbeli kérdéssel, hogy megtudja, hogy állnak a nyomozások, gyanúsítanak-e valakit bűncselekménnyel az ügyben, Polt azonban azt írta, hogy „az Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyegyesületet érintően nem indult büntetőeljárás”, de Tóth kérdését feljelentésént értékeli, és azt továbbítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának. Akkor ismét megkerestük a NAV helyi igazgatóságát, amely azonban ismételten megerősítette, hogy ők nyomoznak az ügyben

Polt Péter után Tóth Bertalan Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek is feltett egy írásbeli kérdést arról, hogy tettek-e feljelentést az Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület körüli visszaélések ügyében, minthogy a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága által egy közérdekű adatigénylés nyomán a Narancs rendelkezésére dokumentumokból derült ki az, hogy a klubnak 1,3 milliárd forintos tao-támogatást kellett volna visszafizetnie. Az államtitkárság lapunk kérdéseire korábban nem reagált. 

Tóth a honvédelmi miniszterhez intézett kérdésében kitért arra, hogy Polt válasza szerint az ügyben „nem indult büntetőeljárás”, ezért a politikus vélekedése szerint ez felveti annak lehetőségét, hogy a sportállamtitkárság még nem tett jogi lépéseket a tao-pénzek szabálytalan felhasználásának kivizsgálása ügyében. Az MSZP-s képviselő ezért azt kérdete Szalay-Bobrovniczkytól, hogy milyen bűncselekmények gyanúja merült fel az Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület működése kapcsán; mekkora összegű kár keletkezett az ügyben; megtették-e feljelentést az ügyet érintő nagyösszegű szabálytalanságok miatt; mit tesznek a hasonló típusú visszaélések felderítéséért?

A képviselő kérdésére a honvédelmi miniszter helyett a parlamenti államtitkára, Vargha Tamás válaszolt, aki viszont a válaszában nem válaszolta meg a feltett kérdéseket. 

Vargha ugyanis csak azt írta, hogy a tao-pénzek elszámolásával mindig minden rendben van, idézzük: „Tájékoztatom, hogy a látvány-csapatsport támogatásokra vonatkozó jogszabályok a sportfejlesztési támogatások ellenőrzését, illetve utóellenőrzését jelenleg is előírják. A támogatások kihelyezése és a kihelyezett támogatások elszámolása minden esetben a vonatkozó jogszabályok betartásával és betartatásával történik, ami garantálja, hogy a visszaélések felmerülése esetén a felelős viselje annak jogszerű következményeit."

Vargha a válaszában csak arra nem tért ki, hogy az orosházi esetben kellett-e bármilyen felelősnek viselnie a tao-pénzek szabálytalan felhasználásának következményeit. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.