Polt Péter írásbeli válaszából kiderül: azt sem tudja, miben folyik nyomozás

Belpol

Elég súlyos ellentmondásra derült fény egy, az orosházi férfi kézilabdát érintő 1,3 milliárd forintos szabálytalan tao-felhasználási ügyben. A minden jel szerint költségvetési csalás gyanúja ügyében tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki azt válaszolta, hogy az ügyben nem indult büntetőeljárás. A Narancs.hu-t korábban és most is az ellenkezőjéről tájékoztatta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.  A Sportállamtitkárság hallgat az ügyben.

Az elmúlt időszakban több cikkben számolt be portálunk arról, hogy látszólag minden előzmény nélkül 2022 nyarán összeomlott a korábban sokáig a NB I-ben vitézkedő, utóbb már csak a másodosztályban szereplő Orosházi Férfi Kézilabda Egyesület (OFKSE). „Kedves Követőink, Szurkolóink! Sajnálattal tudatjuk, hogy felnőtt csapatunkat a szükséges anyagi támogatás hiányában nem tudjuk elindítani a 2022/2023-as NB I./B bajnokságban” – az Orosházi Férfi Kézilabda SE-nek ez a 2022. július 13-i bejelentése meglepő volt, hiszen az egyesület közgyűlése előtte két hónappal, áprilisban fogadta el a 2021-es évről szóló, könyvvizsgálóval megerősített pénzügyi beszámolót – amely mindent rendben talált. Az éves tao-­bevétel 200 millió forint volt.

Közel két évvel ezelőtti cikkünkben arra jutottunk, hogy minimum 351, de pesszimistább forgatókönyvek szerint akár 500 millió forint ki nem fizetett számlát és tartozást hagyott maga mögött a klub, amelynek a klub költségvetésében nincs fedezete. Idén januárban arról számoltunk be, hogy a volt orosházi kézilabda klub ügyében milliárdos a károkozás, az egyesület felszámolását már 2023 nyarán elrendelte a Gyulai Törvényszék, és a Paladino Kft. nevű felszámoló cég meg is kezdte ezt a munkát.

Ezt a fordulatot újabb követte. Idén január végén a Honvédelmi Minisztérium (HM) Sportállamtitkárságán jártunk, ahol közérdekű adatigénylésünk nyomán betekintést nyertünk az dél-békési sportegyesület tao-támogatás révén megvalósult sportprogramjainak megvalósításába. De pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy ezek elmaradásába. Az elénk tárt dokumentumok alapján arra jutottunk: kamatokkal együtt 1,3 milliárd forintot kellene visszafizetni a tao-támogatások szabálytalan felhasználása miatt az orosházi férfi kézilabdaklubnak. Akkori összegzésünk szerint az illetékes államtitkárság vizsgálódik, a NAV nyomoz, felelősök egyelőre nincsenek. Oknyomozásunk során többször írásban megkerestük a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságát, arról érdeklődve, hol tart a munkájuk. Mindannyiszor azt válaszolták, hogy a vizsgálódás, de az idevágó jogszabályokra és a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem közölhetnek többet.

Ezekre a cikkekre alapozva nemrégiben írásbeli kérdéssel fordult Tóth Bertalan szocialista parlamenti képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez. „Hol tart a nyomozás az Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület ügyében?” – ez volt a címe írásbeli kérdésének, amelyhez mellékelte a témában írt cikkeinket. Emellett röviden összegezte a történteket, majd kérdéseket tett fel a legfőbb ügyésznek. „Milyen nyomozati eljárásokat folytattak le eddig az Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület ügyében? 2. Lezárult-e már a nyomozás az eset kapcsán? 3. Milyen bűncselekmények gyanúja merült és kiket gyanúsítanak az elkövetésével? 4. Mikor léphet tárgyalási szakaszba az ügy?” – firtatta Tóth Bertalan.

„A képviselő úr kérdésében megjelölt cselekmény tárgyában, az Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyegyesületet érintően nem indult büntetőeljárás. A tartalom szerinti elbírálás elvére figyelemmel, ezért kérdését feljelentésént értékelem, és azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának továbbítottam. A feljelentés érdemi elbírálásáról a nyomozó hatóság fog tájékoztatást nyújtani” – írta válaszában a legfőbb ügyész.

Polt válasza meglepő, mert leszögezte: az ügyben „nem indult büntetőeljárás”, holott eddigi oknyomozásunk során ennek az ellenkezője derült ki többször is. A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága megkeresésünk nyomán mindannyiszor megerősítette, hogy az ügyben nyomoznak, vizsgálódnak. Továbbá amikor az idén január végén a HM Sportállamtitkárságán jártunk, akkor az államtitkárság illetékesei egyértelművé tették, hogy az ügyben a lehető leghamarabb megteszik a szükséges lépéseket. Polt Péter mostani közlése viszont cáfolni látszik a kecskeméti NAV bűnügyi igazgatóság eddigi közléseit. De arra is enged következtetni, hogy a Sportállamtitkárság nem tette meg a nagyösszegű szabálytalanság miatt beígért jogi lépéseit.

Mindezekre tekintettel és a legfőbb ügyész válasza után újfent a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságához és a HM Sportállamtitkárságához fordultunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy portálunk nincs tisztában az ügy fejleményeivel, vagy Polt Péter válasza pontatlan, netán a tényeket mellőzve, ekként saját apparátusára támaszkodva a vádhatóság első embere egy konkrét országgyűlési kérdés nyomán nem tudja, miben folyik és miben nem folyik nyomozás. A Sportállamtitkárságtól pedig azt tudakoltuk, hogy az év elején feltárt, kamatokkal együtt 1,3 milliárdos szabálytalan tao-felhasználás miatt megtették-e azokat a jogi lépéseket, amelyekről korábban beszéltek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága Bács-Kiskun Vármegyei Vizsgálati Osztály I. rövid válaszában azt írta, hogy „a korábban adott válaszunkat tekintse irányadónak”. Ez nem jelent mást – ellentétben Polt válaszával –, hogy folyik a vizsgálat. A HM Sportállamtitkárságának pedig két hét nem volt elegendő, hogy válaszoljon a feltett kérdésünkre.

Akárhogyan is állnak a dolgok, immár biztos, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezésére, aki feljelentésként értékelte az írásbeli kérdésben foglaltakat, nyomozás, azaz büntetőeljárás indul az Orosház Férfi Kézilabda Sportegyesület ügyében, amelyet ügyvezetőként sokáig Vajer Tamás vezetett. Könnyen lehet, hogy a Polt által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának továbbított ügyben a kecskeméti kollégák szólnak: mi már jóideje nyomozunk az ügyben. A Sportállamtitkárság pedig sem a milliárdos tao-csalás, sem a lapunknak adandó válasz ügyében nem érzi magát illetékesnek.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.