„Szomszédunkban 19 kecskét tartanak, és ez olyan elviselhetetlen szaghatással jár napi szinten, amely akadályoz saját ingatlanom rendeltetésszerű használatában. A nyári hónapokban a szaghatás fokozódik, tömegesen jelennek meg a legyek. (…) A hányingert keltő bűz egyre elviselhetetlenebb, ezért a környékbeli szomszédok a kertbe sem tudnak kimenni, még az ablakukat is csukva kell tartani. Ezen felül a legyek és a rágcsálók is elszaporodtak a környéken” – írta még tavaly a gyulai jegyzőnek a békési fürdőváros Paradicsom nevű kertvárosi részében lakó Karácsonyi Istvánné, hogy miért nem biztosított az alapvető emberi együttélés Láncház és a Határ utcákban, de szélesebb értelemben az egész környéken. A helyzet mára semmit sem változott.
Aligha lehet azt mondani, hogy a gyulai polgármesteri hivatal minderre a fülét botját sem mozdította volna. De sokáig nem történt semmi érdemi. Terjedelmes levelezés alakult ki a panaszosok és a jegyző, valamint az igazgatási osztály vezetője között. A szövevényes és sok felvonásos, ellenőrzésekkel és helyszíni bejárásokkal tarkított ügy kezelésébe bekapcsolódott még a Békés Megyei Kormányhivatal járási főosztálya, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság és a járási hivatal népegészségügyi osztálya is.
Némiképp értetlenül álltak a panaszosok a helyszíni szemlék és ellenőrzések hatósági jegyzőkönyvei előtt, amelyek nem egyszer sem legyekről, sem bűzről, sem patkányokról nem szóltak. A helyi illetékesek azon kívül nem tudtak mit tenni, minthogy egy alkalommal megállapították a trágyalé-tárolás szabályainak megsértését.
| ||
Gyulán volt teljes tiltás is
A nehézséget a központi szabályozás okozza. Ugyanis a 2012. október elsejétől az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló korábbi, 2008-as szabályozás módosítása kimondta, hogy a „mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.” Így a 3200 honi településnek immár 9 éve nincs lehetősége arra, hogy a helyi viszonyoknak és igényeknek megfelelően szabályozzák ezt a sokak számára kulcsfontosságú és az életminőséget alapvetően befolyásoló kérdéskört.
Az idézett jogszabály 2012-es hatályba lépése előtt helyi állattartási rendelet szabályozta a turisták által is közkedvelt és alföldi szinten magas urbanitással rendelkező békési fürdőváros mindennapjait. Így bizonyos városrészekben megtiltotta a haszonállatok tartását, míg más területeken számbeli korlátozásokat vezetett be – ekként egy jól számon kérhető szabály volt arra, hogyan tartják be az itt élők az emberi együttélés szabályait.
Ellepik-e disznók a Népligetet?
A 2012-es jogszabályváltozás központi rendelkezéseket vezetett be úgy, hogy ez a helyi viszonyokat, igényeket, szokásokat és érzékenységet nem vette figyelembe. Ezért csak az volt a kérdés, hogy ki és mikor kezdeményezi az országos jogszabályi rendelkezés módosítását, felülírását. A 9 évvel ezelőtti jogszabály-módosítás életbe lépésekor a sajtó egy része kétségét fejezte ki, hogy az addigiaknál megengedőbb központi jogszabály hogyan válthatja be majd a hozzá fűzött reményeket. Mindenesetre akkor az Orbán-kormány illetékesei azzal indokolták a tiltás feloldását, hogy ismét fel akarják futtatni a háztáji állattartást.
Mint emlékezetes, ez a program "az egy porta, egy koca" nevet kapta arra utalva, hogy bezzeg a Kádár-korban minden család nevelt haszonállatokat, ennek köszönhetően az országban volt elég sertés, nem kellett importálni nagy mennyiségben a húst.
A hvg.hu akkor azt firtatta, hogy mindennek a hatására ellepik-e a disznók a Népligetet? Ugyanis a mezőgazdasági tárca, amely külön programot indított azért, hogy a 20 évvel ezelőtti 6 milliós számra növelje a jelenleg alig 3 milliós disznóállományt – „a falusi állattartás hagyományainak felélesztésével”, illetve „az állattenyésztés és növénytermelés egyensúlyának helyreállításával” indokolta a döntést.
Azonban mára világossá vált, azzal, hogy jóval megengedőbbé tették az állattartást, önmagában nem nőtt a honi állatállomány száma. Az állatvédelmi és állatjóléti szabályok megerősítése pedig több helyen, így Gyulán, egy elegáns és kulturált kertvárosi részben beleütközött az „emberjóléti” alapelvek mindennapi gyakorlatában.
Interpelláció, fordulópont
A békési fürdővárosban egy, a kecsketartás anomáliával foglalkozó tavalyi interpelláció jelentette a fordulópontot. Ugyanis egy ellenzéki képviselő felvetésére, amely az érintett panaszosok kifogásai gyűjtötte csokorba, nem tudott érdemi és megnyugtató választ adni a városvezetés. A napokban már olyan előterjesztés került a képviselők elé, amely azt állította, hogy „a gyulai képviselő-testület szerint a megoldást az jelentené, ha az önkormányzatnak a jövőben lehetne olyan felhatalmazása, hogy – a helyi viszonyok figyelembevételével – szabályozhassa a mezőgazdasági haszonállatok, így szarvasmarha és a disznó mellett a kecskék esetében is, a tartás helyét.”
Gyulán számtalan olyan övezet van, ahol ez megvalósítható és számos, ahol nem. Valószínűleg az ország városainak döntő többsége is hasonló cipőben jár. Vitákkal tarkítva, s úgy, hogy a szomszédok nem egy helyen már a nyílt ellenségeskedésnél tartanak.
Mindezekre tekintettel egy kevéssé bevett törvényi kezdeményezéssel él most a 30 ezres békési fürdőváros. Ennek értelmében kezdeményezi az agrártárcánál a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, módosítsuk előkészítését és döntésre történő beterjesztését annak érdekében, hogy az önkormányzatok a jövőben a helyi viszonyok szerint meghatározhassák a haszonállat tartásának alapszabályait.
| ||
Megtudtuk, hogy az agrárminisztériumnak 30 napja van a válaszadásra. Kedvező fogadtatás esetén megkezdődik a jogszabály módosításának több hónapos munkája, s legkedvezőbb forgatókönyv mellett sem tudható, mikor léphet hatályba. Ha viszont a tárca nem mutat fogadókészséget, akkor Görgényi Ernő (Fidesz) gyulai polgármester városok tucatjait kéri majd fel, hogy álljanak a kezdeményezés mellé – tudta meg a Narancs.hu a fideszes városvezetőtől.
| Frissítés és disclaimer: A cikk szerzője maga Is a gyulai képviselőtestület tagja. (Az azóta megszűnt Együtt képviselőjeként választották meg, jelenleg független.) A cikkben említett interpellációt ő maga nyújtotta be tavaly májusban. Azt, hogy a gyulai polgármester más településvezetőket is tervez megkeresni az állattartás jelenlegi szabályozásának átalakítása érdekében, Görgényi Ernő nem a Narancsnak nyilatkozta, hanem a képviselőtestületi ülésen mondta el. |
