"Hányingert keltő bűz" - kiakadtak a helyi fideszesek az Orbán-kormány állattartási reformján

Kis-Magyarország

Az emberi együttélés elemi szabályainak megsértése, egyben egy sok éve tartó vita, a központi jogszabályok elégtelensége és egy ellenzéki interpelláció arra vezette a gyulai testületet, hogy az állattartás jogszabály-módosítását kezdeményezze az agrártárcánál: kecsketartás miatt.

„Szomszédunkban 19 kecskét tartanak, és ez olyan elviselhetetlen szaghatással jár napi szinten, amely akadályoz saját ingatlanom rendeltetésszerű használatában. A nyári hónapokban a szaghatás fokozódik, tömegesen jelennek meg a legyek. (…) A hányingert keltő bűz egyre elviselhetetlenebb, ezért a környékbeli szomszédok a kertbe sem tudnak kimenni, még az ablakukat is csukva kell tartani. Ezen felül a legyek és a rágcsálók is elszaporodtak a környéken” – írta még tavaly a gyulai jegyzőnek a békési fürdőváros Paradicsom nevű kertvárosi részében lakó Karácsonyi Istvánné, hogy miért nem biztosított az alapvető emberi együttélés Láncház és a Határ utcákban, de szélesebb értelemben az egész környéken. A helyzet mára semmit sem változott.

Aligha lehet azt mondani, hogy a gyulai polgármesteri hivatal minderre a fülét botját sem mozdította volna. De sokáig nem történt semmi érdemi. Terjedelmes levelezés alakult ki a panaszosok és a jegyző, valamint az igazgatási osztály vezetője között. A szövevényes és sok felvonásos, ellenőrzésekkel és helyszíni bejárásokkal tarkított ügy kezelésébe bekapcsolódott még a Békés Megyei Kormányhivatal járási főosztálya, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság és a járási hivatal népegészségügyi osztálya is.

Némiképp értetlenül álltak a panaszosok a helyszíni szemlék és ellenőrzések hatósági jegyzőkönyvei előtt, amelyek nem egyszer sem legyekről, sem bűzről, sem patkányokról nem szóltak. A helyi illetékesek azon kívül nem tudtak mit tenni, minthogy egy alkalommal megállapították a trágyalé-tárolás szabályainak megsértését.

19 kecske miatt vannak a legyek és a bűz

19 kecske miatt vannak a legyek és a bűz

Fotó: pxhere.com

Gyulán volt teljes tiltás is

A nehézséget a központi szabályozás okozza. Ugyanis a 2012. október elsejétől az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló korábbi, 2008-as szabályozás módosítása kimondta, hogy a „mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.” Így a 3200 honi településnek immár 9 éve nincs lehetősége arra, hogy a helyi viszonyoknak és igényeknek megfelelően szabályozzák ezt a sokak számára kulcsfontosságú és az életminőséget alapvetően befolyásoló kérdéskört.

Az idézett jogszabály 2012-es hatályba lépése előtt helyi állattartási rendelet szabályozta a turisták által is közkedvelt és alföldi szinten magas urbanitással rendelkező békési fürdőváros mindennapjait. Így bizonyos városrészekben megtiltotta a haszonállatok tartását, míg más területeken számbeli korlátozásokat vezetett be – ekként egy jól számon kérhető szabály volt arra, hogyan tartják be az itt élők az emberi együttélés szabályait.

Ellepik-e disznók a Népligetet?

A 2012-es jogszabályváltozás központi rendelkezéseket vezetett be úgy, hogy ez a helyi viszonyokat, igényeket, szokásokat és érzékenységet nem vette figyelembe. Ezért csak az volt a kérdés, hogy ki és mikor kezdeményezi az országos jogszabályi rendelkezés módosítását, felülírását. A 9 évvel ezelőtti jogszabály-módosítás életbe lépésekor a sajtó egy része kétségét fejezte ki, hogy az addigiaknál megengedőbb központi jogszabály hogyan válthatja be majd a hozzá fűzött reményeket. Mindenesetre akkor az Orbán-kormány illetékesei azzal indokolták a tiltás feloldását, hogy ismét fel akarják futtatni a háztáji állattartást.

Mint emlékezetes, ez a program "az egy porta, egy koca" nevet kapta arra utalva, hogy bezzeg a Kádár-korban minden család nevelt haszonállatokat, ennek köszönhetően az országban volt elég sertés, nem kellett importálni nagy mennyiségben a húst.

A hvg.hu akkor azt firtatta, hogy mindennek a hatására ellepik-e a disznók a Népligetet? Ugyanis a mezőgazdasági tárca, amely külön programot indított azért, hogy a 20 évvel ezelőtti 6 milliós számra növelje a jelenleg alig 3 milliós disznóállományt – „a falusi állattartás hagyományainak felélesztésével”, illetve „az állattenyésztés és növénytermelés egyensúlyának helyreállításával” indokolta a döntést.

Azonban mára világossá vált, azzal, hogy jóval megengedőbbé tették az állattartást, önmagában nem nőtt a honi állatállomány száma. Az állatvédelmi és állatjóléti szabályok megerősítése pedig több helyen, így Gyulán, egy elegáns és kulturált kertvárosi részben beleütközött az „emberjóléti” alapelvek mindennapi gyakorlatában.

Interpelláció, fordulópont

A békési fürdővárosban egy, a kecsketartás anomáliával foglalkozó tavalyi interpelláció jelentette a fordulópontot. Ugyanis egy ellenzéki képviselő felvetésére, amely az érintett panaszosok kifogásai gyűjtötte csokorba, nem tudott érdemi és megnyugtató választ adni a városvezetés. A napokban már olyan előterjesztés került a képviselők elé, amely azt állította, hogy „a gyulai képviselő-testület szerint a megoldást az jelentené, ha az önkormányzatnak a jövőben lehetne olyan felhatalmazása, hogy – a helyi viszonyok figyelembevételével – szabályozhassa a mezőgazdasági haszonállatok, így szarvasmarha és a disznó mellett a kecskék esetében is, a tartás helyét.”

Gyulán számtalan olyan övezet van, ahol ez megvalósítható és számos, ahol nem. Valószínűleg az ország városainak döntő többsége is hasonló cipőben jár. Vitákkal tarkítva, s úgy, hogy a szomszédok nem egy helyen már a nyílt ellenségeskedésnél tartanak.

Mindezekre tekintettel egy kevéssé bevett törvényi kezdeményezéssel él most a 30 ezres békési fürdőváros. Ennek értelmében kezdeményezi az agrártárcánál a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, módosítsuk előkészítését és döntésre történő beterjesztését annak érdekében, hogy az önkormányzatok a jövőben a helyi viszonyok szerint meghatározhassák a haszonállat tartásának alapszabályait.

Görgényi  Ernő jogszabályváltozást akar

Görgényi Ernő jogszabályváltozást akar

Fotó: Facebook.com

Megtudtuk, hogy az agrárminisztériumnak 30 napja van a válaszadásra. Kedvező fogadtatás esetén megkezdődik a jogszabály módosításának több hónapos munkája, s legkedvezőbb forgatókönyv mellett sem tudható, mikor léphet hatályba. Ha viszont a tárca nem mutat fogadókészséget, akkor Görgényi Ernő (Fidesz) gyulai polgármester városok tucatjait kéri majd fel, hogy álljanak a kezdeményezés mellé – tudta meg a Narancs.hu a fideszes városvezetőtől.

Frissítés és disclaimer:

A cikk szerzője maga Is a gyulai képviselőtestület tagja. (Az azóta megszűnt Együtt képviselőjeként választották meg, jelenleg független.)

A cikkben említett interpellációt ő maga nyújtotta be tavaly májusban. Azt, hogy a gyulai polgármester más településvezetőket is tervez megkeresni az állattartás jelenlegi szabályozásának átalakítása érdekében, Görgényi Ernő nem a Narancsnak nyilatkozta, hanem a képviselőtestületi ülésen mondta el.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.