Bő egy évvel ezelőtt, még 2015 decemberében robbant a hír, hogy 15 darab komlói ingatlant – köztük főleg panelt – arab országból érkező állampolgárok vásároltak meg. A lakáshelyzet annyira rossz volt akkor Komlón, hogy szinte egy autó áráért, vagyis 1,5-2,5 millió forintért is lehetett egy-két szobás lakást venni – mindez csak tetézte a meglepetést, amit az arab lakásvásárlók kiváltottak a Baranya megyei városban. Mégis mit akarnak ott csinálni? Pont Komlót nézték ki?
Wellness és pihenés
Nagyon furának tűnt az egész – a kép pedig később sem tisztult. A pécsi ingatlanközvetítő cég, amely az adásvételeket intézte, hamar meglepő magyarázattal állt elő. Feisal Mohamed Khalil, a cég kuvaiti származású koordinátora azt nyilatkozta, az ügyfeleitől senkinek nem kell tartania, hiszen csupán (sic!) turistáskodni jönnek a vidékre. Igen, pont Komlóra.
| ||
A kapcsolattartó szerint olyan ez nekik, mint a magyaroknak a Balaton-parti nyaraló: ha van egy kis szabadidejük, odautaznak, pihennek, és felfedezik a környéket. Arra a kérdésre, hogy miért épp Komlót választották, Feisal Mohamed Khalil nemes egyszerűséggel úgy felelt: nagyon tetszik ügyfeleinek a város, a Mecsek közelsége, a túralehetőségek, a zöldellő dombok-völgyek. Mivel az arab vásárlók – szólt tovább az egyre meglepőbb és egyre nehezebben hihető érvelés – sivatagi síkságokról érkeztek, hasonlónak tűnik (sic!) nekik Svédországhoz. Csakhogy Magyarország, azaz Komló közel sem olyan drága, mint a skandináv ország! A világjáró arabok Nyugat-Európában kerestek célállomásokat, a közvetítő viszont „ideterelte” őket, és Komló környékén lehet kirándulni, wellnessezni, pihenni, fürdeni.
| ||
A számos kérdést felvető érvelés után a Nemzetbiztonsági Hivatal is felfigyelt a lakásvásárlási rohamra. Állítólag érdeklődtek is a szomszédoknál: azt vizsgálták, hogy a lakások szolgálhattak-e terroristabázisként. Polics József, Komló polgármestere akkor az üggyel kapcsolatban elmondta, a lakástulajdonosok minden törvényes rendet betartanak, és teljesítik kötelességeiket is. Hozzátette, a Baranya Megyei Kormányhivatal 15 esetben engedélyezte az adásvételt, és csupán 11 ingatlan került ténylegesen külföldi tulajdonba. Aggodalomra tehát nincs ok.
Jöttek, láttak, nem jöttek
Miután az első meglepetésen mindenki átesett, a város lakói szinte meg is feledkeztek a történtekről. Araboknak ugyanis a nyomát sem lehetett látni a városban, hiányuk nem is tűnt fel senkinek – kivéve a közös képviselőket. Ők ugyanis hiába várták a közösköltség-befizetéseket, azok rendre elmaradtak, a csekkek pedig csak gyűltek a postaládákban, de nem jött senki, aki kiegyenlítette volna azokat. Egy lakás fenntartása ugyanis akkor is költségekkel jár, ha az év nagy részében nem lakik bennük senki.
Budaházy György, az Ifjúsági Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke a magyarnarancs.hu-nak elmondta, hogy csak közös költségből több mint hatszázezer forint tartozás gyűlt össze, és akkor még szó sem esett a víz vagy a távhő díjáról. Utóbbinak ő maga, Budaházy utána is járt már, és kiderítette, hogy ott már közel egymillió forintra rúg a tartozás. A szövetkezethez jelenleg már csak öt arab tulajdonú lakás tartozik, kettő máshova, a többit pedig már el is adták a külföldiek.
| ||
„Én két éve nem láttam őket, vagyis azóta, hogy megvették mindkét lakást mellettünk – meséli egy idős, Kossuth Lajos utcai férfi. – Korábban egy többgenerációs magyar család lakott itt, ők másik városrészbe költöztek. A két- és háromszobás lakást arabok vették meg tőlük 2015-ben. Egy kétgyerekes család és egy fiatal pár. Hozzánk is bejöttek, kérdezték, eladnánk-e mi is a lakásunkat. Nem adtuk. Úgy tudom, minden a nevükön van, de a lakások üresek. Nincs bennük bútor sem.”
Azzal egyébként, hogy Magyarországon egy külföldi ingatlanhoz jut, automatikusan nem jár semmilyen további kedvezmény. Az országban tartózkodáshoz ugyanúgy vízumra vagy tartózkodási engedélyre van szükségük. A letelepedési kötvény megvásárlásnak sem feltétele a magyarországi lakcím, vagy itteni tulajdon, ingatlan. Így viszont végképp érthetetlen, miért kellett az araboknak több mint egy tucat komlói lakás. Ha pedig kellett, miért nem jártak az ingatlanokban azóta? Miféle trükközés, okoskodás áll itt a háttérben?
Továbbra sem stimmel
Sikerült elérnünk Feisal Mohamed Khalilt, a már említett pécsi ingatlanközvetítőt. Érdeklődésünkre elmondta, azért nem járnak kuvaiti vevői a városba, mert a tartozásaik miatt kikötötték náluk a vizet, valahol már fűtés sincs. Így pedig nincsenek biztosítva azok a feltételek, amelyek szükségesek, hogy itt tölthessenek egy-két hetet. Tudják, hogy be kellene fizetniük a csekkeket, de amikor itt vannak, nincs idejük hivatalokba járni, másképp pedig nem tudják elrendezni az ügyeiket. Nincs ugyanis magyarországi bankszámlájuk, ahonnan a csoportos megbízást intézhetnék... „Amikor megvették a lakásokat, nem látták előre, hogy ilyen problémáik lesznek. Sok a macera az egésszel” – fogalmazott a közvetítő, aki ezzel újra csak még gyanúsabbá tette a összképet.
Utánajártunk, vajon valóban ilyen nehézkes-e befizetni a csekkeket, ahogyan állítólag ők állítják. És gyorsan arra jutottunk, hogy nem: az áramszolgáltató oldalán van lehetőség online fiókot nyitni, ahol megtekinthetik elektronikus számláikat, és be is fizethetik azokat, a víz- és a távhőszolgáltatónál erre nem, de banki átutalásra (a partnerszám vagy ügyfélkód megadásával) van mód. Sőt, akár külföldi címre is elpostázzák az aktuális számlákat, ha ezzel növelhetik a befizetési hajlandóságot. Budaházy György, az Ifjúsági Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke hangsúlyozta, ő továbbítja ezeket az információkat a közvetítőnek, hátha élnek valamelyik lehetőséggel a lakástulajdonosok. Addig viszont a társasházak többi lakóit terhelik bizonyos költségek, az pedig kifejezetten nyugtalanító számukra, hogy egyáltalán nem látszik, mikor áll meg a tartozás folyamatos növekedése.
| De mi lesz a tartozással? Az egyetlen lehetőség a tartozások behajtására egyelőre az, hogy a szövetkezet fizetési meghagyást nyújt be az Országos Közjegyzői Kamarához. Természetesen mi is feltettük a kérdést a szervezetnek, hogy mit tehetnek azok a társasházak/magyarországi cégek, amelyek külföldi vevőkön próbálják behajtani a közös költséget/közüzemi számlákat, illetve mennyiben más az eljárás, ha a külföldi adós nem EU-tagországban él, milyen végkimenetele lehet az eljárásnak, és milyen költségekkel jár. Arra is rákérdeztünk, van-e esetleg adat arról, mennyi ilyen eljárás folyik jelenleg. Megkeresésünkre azonban a múlt hét óta nem reagált a kamara. |
