Képtelenség nyitott ablkanál aludni
Azt, hogy dübörög a basszus, különösen a kicsit távolabbi magasépületeken, illetve a Foki-hegyen lakók érzékelik. A panelházak lakásainak többségében nincsen klíma (a helyi építési rendelet szerint kültéri egységet utcai homlokzatra tenni tilos), a sokadik emeleten ablaknyitással próbálják csillapítani a hőséget, akkor azonban megkapják a zajt. Többször volt a szezonban késő éjjel tűzijáték (bejelentett és illegális egyaránt), állandó a mentők és rendőrök járműveinek éjjeli szirénázása a városban. És hajnalban indulnak útjukra a szállásuk felé tartó, részegen daloló, kiabáló mulatók. A bárok este 11 után limitert kötelesek a hangdobozaikra tenni, a késő éjjeli zaj fő forrásai a nagyobb koncertek.
Helyi közösségimédia-csoportokban hol viszafogottabban, hol vehemensebben teszik szóvá ezt az ettől szenvedők. A zajpártiak szerint Siófokon mindig is az önfeledt szórakozásé volt a főszerep, a város ebből él, a városban is mindenki ebből él, ez ezzel jár, el kell viselni. Ha a turizmus hozta pénz kell, akkor tűrjön a lakosság. Akinek nem tetszik, költözzön tanyára.
A zajellenesek érveit legszemléletesebben egy augusztus 4-i írásban foglalta össze egy helyi lakos: „Helyzetjelentés. 2024 08 04 hajnali 3 óra 20 perc, Foki-hegy, Bláthy Ottó utca. Arra lettem figyelmes, hogy az órákon keresztül hallható, zenének cseppet sem nevezhető monoton dübörgés kissé alábbhagyott. (...) Valaki, akibe szorult egy csöppnyi empátia, talált a technikán egy gombot, tekerentyűt, potmétert, bármit. Majd pedig gondosan macerálni kezdte és eme tevékenysége folytán elérte, hogy az ordenáré buli epicentrumától 2-3 kilométerre élők nagyobb eséllyel tudjanak végre álomba szenderülni. (...) Tudom, hogy nagyon sokan vannak ebben a városban, akik nappal dolgoznak, éjszaka pihennének, mert Siófok számukra nem buliváros, hanem a lakóhelyük. (...) Rájuk is kellene gondolnia annak, aki rányomja a hivatali pecsétet a hajnalig tartó szórakozóhelyek, vagy koncertek hangerőre is vonatkozó rendelkezései alá. ”
E bejegyzésnél pontosan egy hónappal korábban, július 4-i posztjában nehezményezte Lengyel Róbert polgármester a zajszennyezést: „Még keddről szerdára virradó éjszaka komoly zajszennyezés érte a belvárost és számos lakossági panasz futott be hozzánk emiatt. Mint utóbb kiderült, a Plázson volt »habparty«, onnan jött az elviselhetetlen zaj, melyet az északias szél a város felé hozott. A szabadságon lévő jegyző hatáskörében eljáró aljegyző, a Plázs hivatalunkban megjelent képviselőinek figyelmét felhívta: a július 1-gyel hatályba lépett önkormányzati rendeletünk a zajszintet túllépő üzletek esetében szankció/szankciók alkalmazását teszi lehetővé,
mely végső esetben akár az éjfél utáni nyitvatartási engedély visszavonását vonhatja maga után.
(Különösen is a hétközbeni hangos zene zavaró, hisz az állandó lakók dolgoznak, pihenniük kell, meg az itt nyaralók jelentős része sem habpartyzni érkezik hozzánk.) Szóval a célunk nem a működés ellehetetlenítése, hanem épp a jó együttműködés, a megfelelő keretek kialakítása, illetve annak tudatosítása, hogy a szabályok mindenkire és egyformán vonatkoznak. Leegyszerűsítve: persze, lehet zene, lehet buli, de ésszel. Most figyelmeztetés a szankció, remélem, reméljük, itt meg is állhat a dolog, kicsit halkul a zene.”
A zajhatás nyilván nem igazán csillapodott, mert július 22-én már arról írt mentegetőzve a polgármester, hogy „A hétvégén, szombaton, éjjel úgy 11 körül, hatalmas robajjal indult tűzijáték az Aranyparton, pontosabban a Plázson. Rengetegen háborodtak fel a dolgon, hisz váratlanul és tényleg nagy durrogásokkal rondított bele az éjszakába. És persze sokan rögtön az önkormányzatot, meg a városőrséget hibáztatják ezért (is). Nos. Az engedélyezési eljáráshoz kötött tűzijátékok esetében – ez pedig olyan volt – a rendőrség, nem pedig az önkormányzat a hatáskörrel rendelkező, engedélyező hatóság. Így az azzal kapcsolatos bejelentéseket is oda kell megtenni. Az említett szombat éjszakai tűzijátékot a vármegyei rendőrség egyébként engedélyezte a Plázsnak. Biztosan nem volt szerencsés, különösen éjjel 11 körül beledurrantani a siófoki éjszakába, hisz itt nem csak bulizók, hanem bizony dolgozó állandó lakók és pihenni vágyó nyaralók is sok ezren vagyunk, vannak. De, ha a rendőrség bólintott rá, a város semmit sem tehet, még csak egy előzetes véleményezési jogunk sincs. Nem panasz és nem felelősség áthárítás, pusztán a tények...”
Siófok jegyzője, Boda Zsuzsanna kérdésünkre, hogy akár bejelentésre, akár hivatalból, indult-e eljárás zajszennyezés miatt a Plázs vagy más szórakoztatóipar, illetve vendéglátó egység ellen, ezt a választ adta: „Az idei szezonban eddig 3 hivatalos panasz érkezett a Plázs által okozott éjszakai zajszennyezés miatt. A Plázs működésének ideje alatt a Városőrség és az érintett ügyintézők (kereskedelmi és környezetvédelmi ügyintézők) ellenőrzik az egység működését és a jogszabályok betartását. A bejelentéseket követően a hivatal környezetvédelmi hatósági eljárást indított.”
Plázs, koncertek, szabályok
A Plázs Nyár Kft. 2019-ben pályázaton nyerte el ismét az akkori fideszes többségű testülettől a bérleti jogot a nagystrand területén elkülönített szórakoztatóipari egységek üzemeltetésére, évi (inflációkövető) 21 millió forint+áfa bérleti díjért. (Összehasonlításul: a cég nettó árbevétele tavaly 1,25 milliárd forint volt, adófizetési kötelezettsége 2,3 millió.) A környezetvédelmi hatósági eljárásban kiszabható bírság nyilván nem rendíti meg a céget, a további jogsértéstől elrettentő hatása elenyésző. Írásban kérdeztük a Plázst, mérik-e, hogy rendezvényeik éjszakai zajhatása a megengedett határértékeken belül van-e, amennyiben igen, méréseik szerint az idei szezonban előfordult-e, hogy túllépték a megengedett zajszennyezési határértékeket. Kérdéseinkre nem válaszoltak.
A város cége, a Balaton-parti Kft. és a Plázs között 2019-ben kötött szerződés alapján a túl hangos működés elvileg kizárt lenne. A szerződés kimondja: „Különös figyelemmel kell lenni arra is, hogy másokat zavaró zajos üzemeltetés a bérlet tartama alatt ne valósuljon meg. (...) Amennyiben fenti előírások bármelyikének megszegése miatt bérlő tevékenységét az illetékes hatóság megtiltja, ez a körülmény bérlőnek a szerződésből eredő kötelezettséginek teljesítését nem módosítja. Bérlő az általa szervezett nagyszínpadi, zenés rendezvények, koncertek időtartamát úgy köteles meghatározni, hogy a zeneszolgáltatás tartama megfeleljen a hatályos jogszabályi rendelkezésekben, önkormányzati rendeletekben, illetve a Siófok Város Jegyzője által az adott rendezvényre vonatkozó egyedi engedélyben foglaltaknak. A bérlemény területén működő vendéglátó egységek a teljes nyitva tartási idejük alatt úgynevezett »háttér zeneszolgáltatást« nyújthatnak, azzal, hogy kötelesek betartani a zajvédelmi előírásokat, s a zene nem zavarhatja sem a többi, nagystrandon lévő kereskedelmi vendéglátó egység működését, sem a környezet nyugalmát.”
A vonatkozó minisztériumi együttes rendelet szerint üdülőterületen este 10 után 35 decibel, kisvárosias területen 40 decibel lenne a megengedett határérték. Ez nagyjából a suttogás és a hűtőszekrény hangja közötti hangerőnek felel meg. Ehhez képest egy telefonra letöltött hangerőmérő alkalmazás mérései alapján a város által rendezett augusztus 19-i kikötői koncert hangereje az epicentrumtól 600 méterre éjfélig tartóan 65 decibel fölött volt. Hajnali fél egykor próbáltuk a városőrség ügyeleti telefonszámát hívni, de nem vették fel. Mivel a csendháborítás szabálysértés, a rendőrséget hívtuk, akik vagy intézkedtek, vagy nem, de egy óra körül megszűnt meg a zeneszolgáltatás.
Pereljék a várost?
Egy 2007-es kormányrendelet a jegyző hatáskörébe utalta a vendéglátás, a szórakoztató és szabadidős tevékenység településen belüli területi zajszintjeinek megállapítását. Siófok hatályos zajvédelmi rendelete 2009-es, még az előző polgármester, a fideszes Balázs Árpád idején készült. Az abban foglaltak alapján is lehetne azonban intézkedni. Egyik pontja szerint: „Az engedélyező hatóság köteles hivatalból rendszeresen, valamint a lakossági panaszok kivizsgálására – az idevonatkozó szabályok, szabványok, irányelvek előírásainak betartásával – a zajkibocsátás mértékét ellenőrizni. Amennyiben a vizsgálat alapján megállapítható, hogy a környezeti zaj- vagy rezgésforrás üzemeltetője tevékenysége során az egyedi zajkibocsátási határértéket túllépte, a vizsgálattal felmerülő költséget köteles viselni.”
Ehhez képest a nyár folyamán kétszer hívtuk a közterületeseket éjszakai zaj ügyében. Két ügyintézővel beszéltünk, két különböző választ kaptunk. Az egyik ügyintéző szerint a Plázsra nem mehetnek be mérni, nem is intézkedhetnek a helyszínen. Amit közterületen mérnek, az nem hivatalos, csak a szakértői mérést fogadná el bíróság. A másik szerint van közvetlen kapcsolat a plázsosokhoz, mindjárt szólnak nekik. Egyébként, mint mondta, nyolc órán keresztül kellene folyamatosan mérniük.
Tizenhárom éve már van jogerős ítélet arról, hogy Siófokon a pihenéshez fűződő jog erősebb, mint a vállalkozás szabadságához fűződő jog. Az ítélet nyomán szüntette be tevékenységét a nagystrandon a Plázs elődje, a Coke Club. Arra kötelezték a céget, hogy este kilenc óra után szüntessék be a zeneszolgáltatást. Birtokvédelmi ügyként indult, a kijelölt hatóság a panaszosoknak adott igazat. A koncertszervezők megfellebbezték a határozatot, így került a fonyódi bíróságra, amely helyben hagyta a jegyzői határozatot, majd a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet. Balázs Árpád akkori polgármester az ítélet utáni tavasszal már úgy nyilatkozott, hogy az csak az üzemeltetőre vonatkozott, nem a területre, ezért újra kiadták a nagystrandi koncertezésengedélyt egy konzorciumnak, amely Beach Club néven csinálta ugyanazt. Nekik éjféli zárást írtak elő. A Plázs 2016-ban kezdte nem csendes programjait.
Megkérdeztük a 2011-es eljárás felperesét (a Petőfi sétány környékén lakó siófoki jogász), hogy az ítélet óta nem zavarja-e a zaj. Elmondta, hogy zavarja, nincs kedve felperestársakat keresni maga mellé. Nehezményezi, hogy az általa megkérdezetteket is zavarja a zaj, de senki nem akarja a nevét adni birtokvédelmi eljáráshoz. Mint elmondta, egyébként abszolút lenne alapja, mert a zaj semmivel sem kisebb Azt tanácsolja azonban, hogy a legközelebbi bátor felperes lépjen szintet, ne egy konkrét céget, hanem a saját rendelete betartatásáért felelőst, vagyis Siófok önkormányzatát perelje.
(Címlapképünkön: az izlandi elektronikus zenekar, a GusGus koncertje a Balaton Piknik fesztiválon a siófoki Plázson 2022. szeptember 9-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
