Miért egymással balhéznak az ellenzéki pártok Kaposváron?

  • Huszka Imre
  • 2020. február 18.

Kis-Magyarország

A napokban formálisan is véget vetettek az összefogásnak. Mi vezetett idáig?

Létrejött ugyan 2019 elején-közepén egy pártok közti összefogás a somogyi megyeszékhelyen, ám korántsem volt teljes, kisebb-nagyobb ellentétek szabdalták, s légkörére a bizalmatlanság volt leginkább jellemző.

A tavaly októberi választási bukta felelősségét pedig, úgy tűnik, senkinek nem akaródzik magára vállalni. Habár távolról nézve ez áll a mostani kenyértörés hátterében, azért a dolog ennél összetettebb.

Szinte a teljes sajtó átvette a napokban a helyi hírblog, a KAPOS-T információját, amelynek szerzője és szerkesztője e sorok írója. Ezek szerint az októberi önkormányzati választásokra alakult ernyőszervezetből, a Kaposváriakért Egyesületből majd’ minden párt – DK, Momentum, Jobbik, MSZP – kilépett.

A kaposvári ellenzék tavaly áprilisban összeült

A kaposvári ellenzék tavaly áprilisban összeült

Fotó: Kapos-T.hu

A pártok nem adták át a jelölés jogát

Csupán az LMP két tagja, valamint az elnök, az egyetlen civil, Fejes István maradt. Így az ellenzéki összefogás, amelyre a közeledő, 2022-es parlamenti választásokon talán még nagyobb szükség volna, mint 2019-ben, egyelőre léket kapott.

Az az egyesület megszületésekor sejteni lehetett, hogy az összefogás nem lesz hosszú életű, hiszen a legelemibb kérdésben sem jutottak dűlőre egymással a pártok: nem adták át a jelölés jogát az egyesületnek úgy, ahogy a helyi ellenzékiek a pécsi választáson tették (ahol csak a Mellár Tamás vezette Mindenki Pécsért Mozgalom neve szerepelt a jelöltek neve mellett). Feltehetően nem kívántak túl nagy hatalmat adni az elnök, az LMP által befolyásolt, az önkormányzati világban és a helyi politikában tájékozatlan Fejes kezébe.

Így az „ernyőszervezet” helyett csupán egy torzszülött jött létre, egy szinte csak párttagokból álló, senki által nem ismert „civil” egyesület, amely az egyik volt a hat jelölő szervezet között. Így elvileg mindenkinek vétójoga maradt a kompenzációs lista ügyében, amely körül végül a legsúlyosabb konfliktus támadt. (Erről részletesen lásd a Magyar Narancsban három hete megjelent, Egy politikai öngyilkosság című írásunkat.)

Ki kerül be a kompenzációs listáról?

Volt a szakításnak egyszerű, mondhatni emberi oka is: a hat jelölő szervezet vezetője megállapodott arról, hogy a választás után szavazással jelölik ki a kompenzációs listán bejutókat a Fejes István egyesületi elnök és Horváth Ákos ellenzéki polgármesterjelölt visszalépése után megüresedett helyekre.

A szavazás Teveliné Horváth Melindának (Jobbik) és Pintér Attilának (MSZP) kedvezett, ám Felder Frigyes (LMP) és Fejes István KE-elnök – több érintett egybehangzó állítása alapján – emberileg teljesen vállalhatatlan, szószegő magatartást tanúsítva felrúgta a megállapodást.

Kaposvár, Kossuth tér: mi lesz itt 2022-ben?

Kaposvár, Kossuth tér: mi lesz itt 2022-ben?

Fotó: wikipedia.org

Ráadásul Fejes István ezt vélhetően csak szimpla elfogultságból tette, hiszen Felder egyedül is érvényesíthette volna vétójogát. Így viszont a pártok maradék bizalma is elpárolgott az egyesület és az elnök iránt. Részben ez a bizalomvesztés volt a tömeges kilépés oka.

A Kaposváriakért Egyesület és az öt párt kötött létezett egy öt évre szóló együttműködési megállapodást is, amelynek szövege nem nyilvános. Információink szerint az egyesülettel szakító négy párt ezt a megállapodást is fel kívánja most mondani.

Az együttműködéshez nem kell frakció

A kaposvári közgyűlésbe a fenti bonyodalmak után végül a DK, a Momentum, a Jobbik, az LMP és a Szőlősgazdák nevű civil szervezet egy-egy képviselője jutott be.

Ezért a KAPOS-T megkérdezte a képviselőket arról, hogyan kívánnak együttműködni a közgyűlésben. A DK, a Momentum és a Jobbik képviselője írásban válaszolt: ezekből kiderült, bár a közgyűlési szabályzat hármuknak lehetővé tenné, ők sem kívánnak közös frakciót alakítani, mert szerintük „az együttműködéshez nincs szükség frakcióalakítására”. Illetve így „nagyobb az ellenzéki képviselők mozgástere politikai szempontból is”.

Ott tartanak, ahol 2014-ben

Ezzel ugyan kizárják magukat a helyi televízió által közvetített napirend előtt felszólalás lehetőségéből. Márpedig a Fidesz által uralt kaposvári demokráciában ez lényeges eszköz lehetne, más nem is nagyon áll az ellenzék rendelkezésére. Éppen ezért erre is rákérdeztünk, de a pártoktól nem kaptunk arra választ, miért nem élnek ezzel a lehetőséggel. Információink szerint ennek hátterében az van, hogy egyik képviselő sem akarja a másikat a frakcióvezetőként „helyzetbe hozni”.

Szita Károly nyugodtan telefonálhat

Szita Károly nyugodtan telefonálhat

Fotó: Szita Károly/Facebook.com

A kaposvári ellenzék – a látszat-összefogás bukása után – nagyjából olyan állapotban cihelődhet neki a következő, 2022-es erőpróbának, amelyben 2014-ben, az előző vereség után volt.

Szita Károly, a fideszes polgármester pedig egy kávét kérve ismét hátradőlhet, hiszen nincs komolyan vehető kihívója.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.