Miért egymással balhéznak az ellenzéki pártok Kaposváron?

  • Huszka Imre
  • 2020. február 18.

Kis-Magyarország

A napokban formálisan is véget vetettek az összefogásnak. Mi vezetett idáig?

Létrejött ugyan 2019 elején-közepén egy pártok közti összefogás a somogyi megyeszékhelyen, ám korántsem volt teljes, kisebb-nagyobb ellentétek szabdalták, s légkörére a bizalmatlanság volt leginkább jellemző.

A tavaly októberi választási bukta felelősségét pedig, úgy tűnik, senkinek nem akaródzik magára vállalni. Habár távolról nézve ez áll a mostani kenyértörés hátterében, azért a dolog ennél összetettebb.

Szinte a teljes sajtó átvette a napokban a helyi hírblog, a KAPOS-T információját, amelynek szerzője és szerkesztője e sorok írója. Ezek szerint az októberi önkormányzati választásokra alakult ernyőszervezetből, a Kaposváriakért Egyesületből majd’ minden párt – DK, Momentum, Jobbik, MSZP – kilépett.

A kaposvári ellenzék tavaly áprilisban összeült

A kaposvári ellenzék tavaly áprilisban összeült

Fotó: Kapos-T.hu

A pártok nem adták át a jelölés jogát

Csupán az LMP két tagja, valamint az elnök, az egyetlen civil, Fejes István maradt. Így az ellenzéki összefogás, amelyre a közeledő, 2022-es parlamenti választásokon talán még nagyobb szükség volna, mint 2019-ben, egyelőre léket kapott.

Az az egyesület megszületésekor sejteni lehetett, hogy az összefogás nem lesz hosszú életű, hiszen a legelemibb kérdésben sem jutottak dűlőre egymással a pártok: nem adták át a jelölés jogát az egyesületnek úgy, ahogy a helyi ellenzékiek a pécsi választáson tették (ahol csak a Mellár Tamás vezette Mindenki Pécsért Mozgalom neve szerepelt a jelöltek neve mellett). Feltehetően nem kívántak túl nagy hatalmat adni az elnök, az LMP által befolyásolt, az önkormányzati világban és a helyi politikában tájékozatlan Fejes kezébe.

Így az „ernyőszervezet” helyett csupán egy torzszülött jött létre, egy szinte csak párttagokból álló, senki által nem ismert „civil” egyesület, amely az egyik volt a hat jelölő szervezet között. Így elvileg mindenkinek vétójoga maradt a kompenzációs lista ügyében, amely körül végül a legsúlyosabb konfliktus támadt. (Erről részletesen lásd a Magyar Narancsban három hete megjelent, Egy politikai öngyilkosság című írásunkat.)

Ki kerül be a kompenzációs listáról?

Volt a szakításnak egyszerű, mondhatni emberi oka is: a hat jelölő szervezet vezetője megállapodott arról, hogy a választás után szavazással jelölik ki a kompenzációs listán bejutókat a Fejes István egyesületi elnök és Horváth Ákos ellenzéki polgármesterjelölt visszalépése után megüresedett helyekre.

A szavazás Teveliné Horváth Melindának (Jobbik) és Pintér Attilának (MSZP) kedvezett, ám Felder Frigyes (LMP) és Fejes István KE-elnök – több érintett egybehangzó állítása alapján – emberileg teljesen vállalhatatlan, szószegő magatartást tanúsítva felrúgta a megállapodást.

Kaposvár, Kossuth tér: mi lesz itt 2022-ben?

Kaposvár, Kossuth tér: mi lesz itt 2022-ben?

Fotó: wikipedia.org

Ráadásul Fejes István ezt vélhetően csak szimpla elfogultságból tette, hiszen Felder egyedül is érvényesíthette volna vétójogát. Így viszont a pártok maradék bizalma is elpárolgott az egyesület és az elnök iránt. Részben ez a bizalomvesztés volt a tömeges kilépés oka.

A Kaposváriakért Egyesület és az öt párt kötött létezett egy öt évre szóló együttműködési megállapodást is, amelynek szövege nem nyilvános. Információink szerint az egyesülettel szakító négy párt ezt a megállapodást is fel kívánja most mondani.

Az együttműködéshez nem kell frakció

A kaposvári közgyűlésbe a fenti bonyodalmak után végül a DK, a Momentum, a Jobbik, az LMP és a Szőlősgazdák nevű civil szervezet egy-egy képviselője jutott be.

Ezért a KAPOS-T megkérdezte a képviselőket arról, hogyan kívánnak együttműködni a közgyűlésben. A DK, a Momentum és a Jobbik képviselője írásban válaszolt: ezekből kiderült, bár a közgyűlési szabályzat hármuknak lehetővé tenné, ők sem kívánnak közös frakciót alakítani, mert szerintük „az együttműködéshez nincs szükség frakcióalakítására”. Illetve így „nagyobb az ellenzéki képviselők mozgástere politikai szempontból is”.

Ott tartanak, ahol 2014-ben

Ezzel ugyan kizárják magukat a helyi televízió által közvetített napirend előtt felszólalás lehetőségéből. Márpedig a Fidesz által uralt kaposvári demokráciában ez lényeges eszköz lehetne, más nem is nagyon áll az ellenzék rendelkezésére. Éppen ezért erre is rákérdeztünk, de a pártoktól nem kaptunk arra választ, miért nem élnek ezzel a lehetőséggel. Információink szerint ennek hátterében az van, hogy egyik képviselő sem akarja a másikat a frakcióvezetőként „helyzetbe hozni”.

Szita Károly nyugodtan telefonálhat

Szita Károly nyugodtan telefonálhat

Fotó: Szita Károly/Facebook.com

A kaposvári ellenzék – a látszat-összefogás bukása után – nagyjából olyan állapotban cihelődhet neki a következő, 2022-es erőpróbának, amelyben 2014-ben, az előző vereség után volt.

Szita Károly, a fideszes polgármester pedig egy kávét kérve ismét hátradőlhet, hiszen nincs komolyan vehető kihívója.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.