Simonka: Se bűnszervezet, se cégháló, se csalás nem volt

Kis-Magyarország

A bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolt Simonka György a vádirat minden elemét tagadta kedden a Fővárosi Törvényszék előtt. Igaz, a szóbeli vallomást egyelőre megtagadta, írásbeli vallomását a tanácsvezető bíró olvasta fel. Ebben arról is szólt, többször megzsarolták. A másodrendű vádlott nyomozati szakban tett vallomása mindennek ellentmondott.

„Nem volt bűnös szándékom, tagadom, hogy bűnszervezetet s céghálót hoztam volna létre, csalást nem követtünk el. A termelési és értékesítési szövetkezetek (tész) sokkal inkább a klaszterhez hasonlítanak, amely a termelők összefogására épül. A munkát 2007-ben kezdtük el, amikor baloldali kormány volt Magyarországon, amelytől támogatásra nem számíthattunk, utána nem sokkal később pedig beütött a gazdasági világválság” – áll Simonka György fideszes országgyűlési képviselő bíróságnak átadott írásbeli vallomásában.

Hozzáfűzte, teljes képtelenség a 45 százalékos visszaosztás, amiről a vádirat tesz említést. (2007-2008 táján Simonka Békés megye egyik legnagyobb zöldségtermesztője és -felvásárlója volt.)

Simonka és védői szerint lehetetlen a visszaosztás

Simonka és védői szerint lehetetlen a visszaosztás

Fotó: Sióréti Gábor felvétele

Némi újdonságot jelentett a keddi tárgyalási napon, hogy a januári előkészítő ülésekkel szemben Simonka a tárgyalóteremben most nem engedte, hogy fényképfelvételek készüljenek róla. Arra hivatkozott, őt és családját nagy nyomás érte a sajtó részéről. Ehhez hozzátette, írásbeli vallomása után nem kíván kérdésekre válaszolni.

Csak tanácsokat adott és minden szabályos volt

A dél-békési fideszes parlamenti képviselő tagadta, hogy irányító befolyása lett volt a Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben és a Paprikakert TÉSZ Kft.-ben. 2010-ig résztulajdonos és ügyvezető volt. Előadása szerint 2010-ig minden szabályszerű volt, ám országgyűlési képviselősége után már jóval kevesebb ideje marat a cégekre, és csak tanácsadással foglalkozott. Ezért jóval kevesebb információja volt a cégekről, de nem tud arról, hogy ezt követően bármilyen szabályszegés történt volna a két gazdasági társaságnál.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hogy beruházásaik szabályosak voltak, értékbecsléseik valósak, a közbeszerzések törvényesek, szakértőket alkalmaztak az építéseknél és a beruházásoknál, a minisztériumi ellenőrzéseket pedig nem találtak hiányosságot, emellett minden termelőt kifizettek. De beszámolt Simonka arról is, hogy saját pénzéből többször adott kölcsön a gazdasági társaságoknak, sőt, készfizető kezességet is vállalt azokért. (Erre bizonyíték, hogy vagyonnyilatkozata szerint ma is közel 90 millió kezességvállalás állt fent nála.)

Dr. Metzing Márton vezetésével a bírói tanács

Dr. Metzing Márton vezetésével a bírói tanács

Fotó: Sióréti Gábor felvétele

A politikai pályafutása kezdete, 2010 után a cégek ügyeit valójában Kovács Zoltán intézte, bár a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek Kékessy Mihály, míg a Paprikakert TÉSZ Kft.-nek Tóth Szilveszter volt az ügyvezetője. Írásbeli vallomásában Simonka előadta, arról tudott, hogy idővel, egészen pontosan 2012 után a két gazdasági társaság ügyei kezdtek rosszul menni, ezért kérte fel Juhász Gábor és csapatát, hogy tegyék rendbe a cégeket; Juhászék korábban a Mórakert TÉSZ Kft.-nél végeztek hasonló munkát. (Utóbb Juhász Gábor vallomása nem kis részben segítette a Központi Nyomozó Főügyészséget vádirat összeállásában. Juhász nem ül a vádlottak padján, Simonka szerint azért működött együtt a vádhatósággal, hogy mentse magát.)

Zsarolás, részletek nélkül

2012 után csökkent a felvásárlási és értékesítési mennyiség, ezzel egyenes arányban meredeken zuhant az éves árbevétel, de közben ott voltak a felvett több százmillió forintos hitelek kamatai és törlesztő részletei, amelyek nem sokkal később maga alá temették a cégeket.

Szólt Simonka arról is, kezdetben jó viszonyban volt Kovács Zoltánnal, de később összevesztek, keresetlen szavakkal illették egymást. A politikus szerint Kovács többször megzsarolta, és beígérte neki, hogy félreállítják. Részleteket ugyanakkor Simonka nem említett. Hozzátette, az első, a Bács-Kiskun megyei NAV által indított vizsgálat kezdeményezésében is része lehetett vitapartnerének.

Előtérben az ügyvédek, háttérben a bírák

Előtérben az ügyvédek, háttérben a bírák

Fotó: Sióréti Gábor felvétele

Egy stróman pályaképe

Mindezzel ellentétes vallomást tett még a nyomozás során Tóth Szilveszter, a Paprikakert TÉSZ egykori ügyvezetője. Bár most, a Fővárosi Törvényszék előtt megtagadta a vallomást, de a nyomozati szakban tett vallomásait ismertették a tárgyaláson. Ebből leginkább egy stróman képe bontakozott ki, hiszen ügyvezetőként nem tudott semmit saját cége beruházásairól, ahogy arról sem, hol vannak telephelyei, sőt, cége bankszámlájához annak ellenére nem volt hozzáférése, hogy annak ő volt a vezetője.

Tóth a nyomozás során arról is beszélt, mindent Simonka irányított és határozott meg, a döntés is az ő kezében volt. Erre példaként hozott fel egy medgyesbodzási megbeszélést, ahol mindezt Simonka György egyértelművé tette. Részletesen beszámolt arról is a volt ügyvezető, hogy minden elé tett iratot aláírt, el sem olvasta a dokumentumokat, mert Simonka arra kérte, bízzon benne és embereiben. (Többek között ennek a következménye, hogy most a közel másfél milliárdos kárértékű per másodrendű vádlottja.)

Nem kis meglepetésre a nyomozóknak és az ügyészeknek arról is szólt Tóth, hogy nagyon sok esetben meghamisították az aláírását, így kerülve és így csapva be őt, noha a cég első számú vezetője volt. Korábbi vallomásaiban azt is előadta, hogy tudomása szerint azért lett az általa vezetett cég termelési és értékesítési szövetkezet, mert ebben a működési formában több magyar és uniós támogatást lehetett szerezni. Végül előadta, a zöldségkereskedelemhez ért, semmi máshoz. Feladata a termelőktől az alapanyagok beszerzése és áruházláncokkal való tárgyalás volt.

Simonka (középen) és ügyvédei, Erdei Zoltán és Bánáti János

Simonka (középen) és ügyvédei, Erdei Zoltán és Bánáti János

Fotó: Sióréti Gábor felvétele

A képviselőtárs rokona

Szerdán a büntetőper Kerényi István negyedrendű vádlott meghallgatásával folytatódik. Kerényi István annak Kerényi Jánosnak a közeli rokona, aki jelenleg is a kormánypárt országgyűlési képviselője, egyben a Fidesz dél-alföldi regionális igazgatója.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.