Egy ember, aki mindent visszautasított – folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a Simonka-per

Kis-Magyarország

Simonka Györgyhöz hasonlóan Kerényi István negyedrendű vádlott is írásbeli vallomást nyújtott be abban a perben, amelyben a fideszes parlamenti képviselőt és társait bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség. A bíróság által felolvasott vallomásának gyakran visszatérő szava a „visszautasítom” volt. Simonka újra élesen bírálta a vádiratot.

A Narancs.hu kedden számolt be arról, hogy a januári előkészítő tárgyalások után a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött az a büntetőper, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és egyéb bűncselekményekkel vádolja Simonka Györgyöt és több mint kéttucat társát. Simonka tagadja a vádakat, az ügy előzményeiről többször beszámoltunk.

„Határozottan visszautasítom a vádiratnak azt az állítását, hogy egy bűnszervezet tagja lettem volna, ahogy azt is, hogy egy szinten lettem volna Simonka Györggyel” – áll Kerényi István írásbeli vallomásának elején. A soltvadkerti jómódú vállalkozó leírta, hogy a zöldség- és gyümölcsértékesítés révén az üzleti életből már a 2000-es évek közepén megismerte Simonkát. Később szorosabb kapcsolatba kerültek egymással, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 2010-ben az országgyűlésbe kormánypárti képviselőként bejutott dél-békési politikus feleségével két céget közösen alapítottak. Az Ottlaka Trade Kft.-ről és az Ottlaka Businesspark Kft.-ről van szó, amelynek Kerényi felerészben volt a tulajdonosa.

De a negyedrendű vádlott, Kerényi István szerdán visszautasította, hogy bármilyen olyan megegyezés lett volna közte és Simonka között, ami törvénytelen ügyletekről szólt volna. Így visszautasította a túlárazásokról szóló vádirati tényállásokat. Ahogy azt is, hogy bármilyen értékesítés utáni visszaosztásban abban maradtak volna a fideszes országgyűlési képviselővel, ezeket fele-fele arányban osztják el egymás között. Így előadása szerint nem igaz az a vádiratban szereplő állítás sem, hogy így osztozott volna a képviselővel 35 millió forinton.

Bírók, ügyészek, ügyvédek és újságírók a tárgyalóteremben

Bírók, ügyészek, ügyvédek és újságírók a tárgyalóteremben

Fotó: A szerző felvétele

Kerényi itt, Kerényi ott

Simonka a soltvadkerti Kerényi-család másik tagjával is szoros kapcsolatba került 2010 után, miután parlamenti képviselő lett. Ott ugyanis képviselőtársa lett Kerényi János, aki ugyancsak a kormánypárt képviselője, sőt egyben a Fidesz dél-alföldi regionális igazgatója, aki Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében irányítja a helyi szervezetek munkáját, összehangolja a kampányokat és segít a jelöltek kiválasztásában. Azaz ebben a minőségében Simonka felettesének számít. Kerényi János és Simonka idővel barátok lettek. Amikor 2019 augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészség a Simonka-ügyben továbbította a vádiratot a Fővárosi Törvényszéknek, akkor a Narancs.hu megszólaltatta Kerényi Jánost. Aki akkor „elfelejtett” arról szólni, hogy egy közeli rokona a vádlottak között szerepel. Ehelyett az ártatlanság vélelmét hangsúlyozta.

Kerényi István visszautasította azt is, hogy tanácsokat adott volna a Simonka érdekeltségi köréhez tartozó termelési és értékesítési szövetkezeteknek (tész), ahogy azt is, hogy az ő javaslatára vontak volna be az ügyletekbe külföldi partnereket, mikor finanszírozási problémák mutatkoztak. Összességében pedig tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetettek volna, vagy ezekről bármi tudomása lehetett volna. „Bűnszervezet vezetője nem voltam, mert ilyen nem is létezett” – húzta alá írásos vallomásában a negyedrendű vádlott.

Nagyratörő elképzelések

Majd nagy részletességgel arról beszélt, hogy Simonkával baráti viszonyban volt, akit agilis s tettre kész embernek ismert meg. Tudta róla, hogy cégeivel, elsősorban a Simba Kft.-vel sokat szállított be az első között alakult termelési szövetkezetnek, a Mórakert TÉSZ Kft.-nek, amely azonban idővel csődbe jutott és sok pénze bennragadt Simonkának. Aki, Kerényi előadása szerint, nem sokkal később azért alapított tészeket, hogy ne szoruljon ki a piacról. Később már olyan nagyratörő tervei voltak a Simonkához kötődő és a milliárdos forgalmat lebonyolító termelési és értékesítési szövetkezetnek, hogy észak-olasz és spanyol partnerei is lesznek, emellett pedig az országszerte négy-öt nagyobb logisztikai bázist hoznak létre. Ezekből azonban nagyobb részt nem valósult meg semmi.

Ebben csak részben játszhatott szerepet az, hogy időközben Simonka országgyűlési képviselő lett. A cégirányítási, finanszírozási, megtérülési gondok is voltak, túl azon, hogy a termelői hátteret sem sikerült biztos alapokra helyezni. Megemlítette azt is, hogy a magyar tészek 30 éves lemaradásban voltak nyugat-európai társaiktól, így elkélt az állami támogatás, de a jelek szerint ez is kevés volt. A negyedrendű vádlott írásbeli vallomásában az is szerepelt, hogy Simonka többször kért tőle kölcsön. Ő minden alkalommal segített neki, bár a kölcsönkérő nem mondta, ő pedig nem kérdezte, mire kell a pénz. Az összegek nagyságáról azonban nem szólt a vallomásában Kerényi.

Ha szakértőket kérdeztek volna…

„Ha törvénytelenséget tapasztaltam volna, azonnal kiszállok, ám ilyen nem történt” – fejtette ki a negyedrendű vádlott. Aki végül hangsúlyozta, a gyanúsítás óta megszakította a kapcsolatot Simonkával és társaival.

A büntetőper tárgyalási jegyzéke

A büntetőper tárgyalási jegyzéke

Fotó: A szerző felvétele

Kerényinek a bírósághoz benyújtott írásos és a nyomozás során tett vallomásaihoz észrevételeket fűzött Simonka szerdán, a Fővárosi Törvényszék előtt. Elmondta, sokat üzletelt, sokat tárgyalt Kerényivel. Hozzátette, nem mindig értek el nyereséget, de a törvényesség határát sohasem léptek át. Végül a vádiratot élesen bírálva azt mondta, ha szakértőket kérdeztek volna meg és a vád nem két vádalkut kötött szereplő mondandójára épülne, akkor ma nem is lenne ügy.

A büntetőper jövő héten Simonka György feleségének és unokahúgának meghallgatásával folytatódik.

(Címlapfotónk: Simonka György még a büntetőper januári előkészítő ülésén. Most nem járult hozzá, hogy a tárgyalóteremben felvétel készüljön róla. Fotó: Sióréti Gábor)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.