Egy ember, aki mindent visszautasított – folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a Simonka-per

Kis-Magyarország

Simonka Györgyhöz hasonlóan Kerényi István negyedrendű vádlott is írásbeli vallomást nyújtott be abban a perben, amelyben a fideszes parlamenti képviselőt és társait bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség. A bíróság által felolvasott vallomásának gyakran visszatérő szava a „visszautasítom” volt. Simonka újra élesen bírálta a vádiratot.

A Narancs.hu kedden számolt be arról, hogy a januári előkészítő tárgyalások után a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött az a büntetőper, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és egyéb bűncselekményekkel vádolja Simonka Györgyöt és több mint kéttucat társát. Simonka tagadja a vádakat, az ügy előzményeiről többször beszámoltunk.

„Határozottan visszautasítom a vádiratnak azt az állítását, hogy egy bűnszervezet tagja lettem volna, ahogy azt is, hogy egy szinten lettem volna Simonka Györggyel” – áll Kerényi István írásbeli vallomásának elején. A soltvadkerti jómódú vállalkozó leírta, hogy a zöldség- és gyümölcsértékesítés révén az üzleti életből már a 2000-es évek közepén megismerte Simonkát. Később szorosabb kapcsolatba kerültek egymással, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 2010-ben az országgyűlésbe kormánypárti képviselőként bejutott dél-békési politikus feleségével két céget közösen alapítottak. Az Ottlaka Trade Kft.-ről és az Ottlaka Businesspark Kft.-ről van szó, amelynek Kerényi felerészben volt a tulajdonosa.

De a negyedrendű vádlott, Kerényi István szerdán visszautasította, hogy bármilyen olyan megegyezés lett volna közte és Simonka között, ami törvénytelen ügyletekről szólt volna. Így visszautasította a túlárazásokról szóló vádirati tényállásokat. Ahogy azt is, hogy bármilyen értékesítés utáni visszaosztásban abban maradtak volna a fideszes országgyűlési képviselővel, ezeket fele-fele arányban osztják el egymás között. Így előadása szerint nem igaz az a vádiratban szereplő állítás sem, hogy így osztozott volna a képviselővel 35 millió forinton.

Bírók, ügyészek, ügyvédek és újságírók a tárgyalóteremben

Bírók, ügyészek, ügyvédek és újságírók a tárgyalóteremben

Fotó: A szerző felvétele

Kerényi itt, Kerényi ott

Simonka a soltvadkerti Kerényi-család másik tagjával is szoros kapcsolatba került 2010 után, miután parlamenti képviselő lett. Ott ugyanis képviselőtársa lett Kerényi János, aki ugyancsak a kormánypárt képviselője, sőt egyben a Fidesz dél-alföldi regionális igazgatója, aki Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében irányítja a helyi szervezetek munkáját, összehangolja a kampányokat és segít a jelöltek kiválasztásában. Azaz ebben a minőségében Simonka felettesének számít. Kerényi János és Simonka idővel barátok lettek. Amikor 2019 augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészség a Simonka-ügyben továbbította a vádiratot a Fővárosi Törvényszéknek, akkor a Narancs.hu megszólaltatta Kerényi Jánost. Aki akkor „elfelejtett” arról szólni, hogy egy közeli rokona a vádlottak között szerepel. Ehelyett az ártatlanság vélelmét hangsúlyozta.

Kerényi István visszautasította azt is, hogy tanácsokat adott volna a Simonka érdekeltségi köréhez tartozó termelési és értékesítési szövetkezeteknek (tész), ahogy azt is, hogy az ő javaslatára vontak volna be az ügyletekbe külföldi partnereket, mikor finanszírozási problémák mutatkoztak. Összességében pedig tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetettek volna, vagy ezekről bármi tudomása lehetett volna. „Bűnszervezet vezetője nem voltam, mert ilyen nem is létezett” – húzta alá írásos vallomásában a negyedrendű vádlott.

Nagyratörő elképzelések

Majd nagy részletességgel arról beszélt, hogy Simonkával baráti viszonyban volt, akit agilis s tettre kész embernek ismert meg. Tudta róla, hogy cégeivel, elsősorban a Simba Kft.-vel sokat szállított be az első között alakult termelési szövetkezetnek, a Mórakert TÉSZ Kft.-nek, amely azonban idővel csődbe jutott és sok pénze bennragadt Simonkának. Aki, Kerényi előadása szerint, nem sokkal később azért alapított tészeket, hogy ne szoruljon ki a piacról. Később már olyan nagyratörő tervei voltak a Simonkához kötődő és a milliárdos forgalmat lebonyolító termelési és értékesítési szövetkezetnek, hogy észak-olasz és spanyol partnerei is lesznek, emellett pedig az országszerte négy-öt nagyobb logisztikai bázist hoznak létre. Ezekből azonban nagyobb részt nem valósult meg semmi.

Ebben csak részben játszhatott szerepet az, hogy időközben Simonka országgyűlési képviselő lett. A cégirányítási, finanszírozási, megtérülési gondok is voltak, túl azon, hogy a termelői hátteret sem sikerült biztos alapokra helyezni. Megemlítette azt is, hogy a magyar tészek 30 éves lemaradásban voltak nyugat-európai társaiktól, így elkélt az állami támogatás, de a jelek szerint ez is kevés volt. A negyedrendű vádlott írásbeli vallomásában az is szerepelt, hogy Simonka többször kért tőle kölcsön. Ő minden alkalommal segített neki, bár a kölcsönkérő nem mondta, ő pedig nem kérdezte, mire kell a pénz. Az összegek nagyságáról azonban nem szólt a vallomásában Kerényi.

Ha szakértőket kérdeztek volna…

„Ha törvénytelenséget tapasztaltam volna, azonnal kiszállok, ám ilyen nem történt” – fejtette ki a negyedrendű vádlott. Aki végül hangsúlyozta, a gyanúsítás óta megszakította a kapcsolatot Simonkával és társaival.

A büntetőper tárgyalási jegyzéke

A büntetőper tárgyalási jegyzéke

Fotó: A szerző felvétele

Kerényinek a bírósághoz benyújtott írásos és a nyomozás során tett vallomásaihoz észrevételeket fűzött Simonka szerdán, a Fővárosi Törvényszék előtt. Elmondta, sokat üzletelt, sokat tárgyalt Kerényivel. Hozzátette, nem mindig értek el nyereséget, de a törvényesség határát sohasem léptek át. Végül a vádiratot élesen bírálva azt mondta, ha szakértőket kérdeztek volna meg és a vád nem két vádalkut kötött szereplő mondandójára épülne, akkor ma nem is lenne ügy.

A büntetőper jövő héten Simonka György feleségének és unokahúgának meghallgatásával folytatódik.

(Címlapfotónk: Simonka György még a büntetőper januári előkészítő ülésén. Most nem járult hozzá, hogy a tárgyalóteremben felvétel készüljön róla. Fotó: Sióréti Gábor)

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.