Turulszobrot állíthatnak jövőre Szentendrén – ez minden bizonnyal meg is valósul, lévén a fideszes többségű testület már korábban jóváhagyását adta a Jobbik által kezdeményezett ügyhöz. Nem is igazán ez az érdekes, hanem az, ahogy ezt a szobrot felállítják majd. Milyen áron, kik, s milyen intrika és tévképzetrendszer húzódik meg a háttérben – ez mind kiderül friss lapszámunk riportjából.
Most abba adunk betekintést, hogy a helyi Fideszen belül milyen vitákat generált a turul, amit még az előző, Dietz Ferenc által vezetett testület szavazott meg. Dietz viszont már nem polgármester Szentendrén – arról is olvashat, hogy miért nem. „Utóda Verseghy-Nagy Miklós, a Semmelweis Egyetem korábbi operatív főigazgatója lett, aki kormánypárti színekben kényelmes előnnyel nyert tavaly ősszel egy helyi civil szervezet, a TÉSZ jelöltje előtt. Nemcsak ő került kívülről a helyi frakció élére, hanem Gyürk Dorottya is, az EP-képviselő, korábbi Fidesz-kampányfőnök Gyürk András testvére. Bár forrásaink eltérő személyiségnek írják le őket, abban hasonlítanak egymásra, hogy a frakciótagoknál képzettebbek, »gondolkodásuk más nívójú a többiekéhez képest«, ahogyan egy városházi forrásunk fogalmaz. Nem véletlen, hogy a fontos helyi ügyekben rendre ők ketten döntenek.
A turult például nem szeretik, mégsem tudták megfúrni. (Főleg Gyürk Dorottya nem akarta, állítólag az ő szájából hangzott el, hogy »itt nem lesz náci jelkép«. Erre azonban nem tudtunk nála rákérdezni, mivel leszögezte, a turulügyről nem kíván nyilatkozni.) Mivel a Fidesz-frakció többsége is ragaszkodik a madárhoz – elvégre többen pénzt adtak érte –, Verseghyék nem akartak azon melegében frontot nyitni saját frakciójuk ellen. Holló István vállalkozó – ő lett Filó jobbikos utódja – megerősíti a Narancsnak, hogy az eredeti helyszínt valóban Gyürk torpedózta meg, aki »elképesztő érvekkel állt elő, azzal például, hogy a szobor sérthet bizonyos társadalmi csoportokat«. Jellemző ugyanakkor, hogy amikor idén nyáron vita alakult ki a turul új helyszínéről, akkor nem a polgármester, hanem a kormánypárti frakció két régebbi tagja vette védelmébe a madarat. Zakar Ágnes például – jegyzőkönyvi idézet – mélységes elkeseredésének adott hangot. Szerinte mindenki »tudja, hogy milyen ősi szimbólum a turulmadár. Rárakódtak és rátehetnek még pluszdolgokat, ami nem biztos, hogy a mai magyar társadalomban létező dolog.« Hozzátette, hogy amikor a város egyik papja az »árpádsávos zászlót 2003-ban kirakta, nagy felháborodás kerekedett – ma már senki nem tesz az árpádsávos zászlóhoz semmi más jelentést«.”
A teljes cikket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.
