„Pozitív üzeneteket közvetítsen” – ez volt a város legfőbb igénye a Vas megyei székhely legújabb lapjával, a Szombathelyi 7-tel szemben az idei alapításkor. Mindez akkor derült ki, amikor kedden Puskás Tivadar polgármester (KDNP) sajtóreggeli keretében mutatta be a lapot. Az orgánumot azt követően hozták létre, miután egy politikai hirdetés után azonnali hatállyal bontotta fel a szerződést az önkormányzat korábbi lapjával, a Savaria Fórummal (Safó) tavaly november végén. (Az esetről részletesen beszámoltunk korábbi cikkünkben.) Mivel a Safó továbbra is megjelenik, így jelenleg két olyan újság olvasható Szombathelyen, amely a város címerét és az „önkormányzati” megjelölést a fejlécében viseli.
Címlapon Orbán
A Szombathelyi 7 immár a hetedik számánál tart: az újságban láthatóan szerepel fideszes „üzenet”, például az egyik szám Orbán Viktor Jákon mondott szavait (imádkozni és dolgozni) tűzte a címlapjára. A legutóbbi számban maga a polgármester publikált cikket, melyben az új lapot dicsérte. Egyébként az újság viszonylag visszafogott, nem uralja a politika, és azok a hírek, amelyek itt megjelennek, más helyi médiumokban is ott vannak, városi apró-cseprők a csatornázástól a színházi premierig.
 Képünk illusztráció Fotó: MTI | |
A hetilap 34 ezer példányban jelenik meg, a városi televíziót is működtető Szombathelyi Médiacentrum Nonprofit Kft. kiadásában. A cégtől megtudtuk: a lap önkormányzati támogatása nagyjából a nyomdaköltséget fedezi, ami évi 18-19 millió forint, ezenkívül még hirdetésekből van bevétel. Az újságot a Szombathelyi Televízió munkatársai írják, és a szerkesztők is zömmel a körükből kerülnek ki, így a tartalom előállítása olcsóbb, mint külön stábbal lenne.
Hogy a Savaria Fórummal mi volt a baj – azon kívül, hogy „nem volt elég pozitív”, és a város volt szocialista alpolgármesteréhez (Czeglédy Csabához, a jelenlegi frakcióvezetőhöz – K. Gy.) köthető cég adja ki – nem derült ki. Pedig baj lehetett vele, mert folyton fogást keresett rajta a Fidesz-frakció. (Egyszer például olyan levelet is kaptak, hogy küldjék be a nyomda előtt olvasásra a lapot a városházára. Ez azonban nem történt meg – K. Gy.) Végül a szerződés felmondására a helyi MSZP által feladott hirdetés adott okot („Orbán és Simicska szétlopja az országot!”) – hogy a lépés mennyire volt jogszerű, azt hamarosan bíróság mondja ki, ugyanis a szerződésbontás után a Promed beperelte a várost.
Bírósági tárgyalás
A nemrégiben tartott első tárgyalási napon a Promed kérte, hogy a bíróság állítsa vissza az eredeti szerződést. Indoklásul azt hozták fel, hogy sem a szerződés, sem a jogszabályok nem tették lehetővé a szerződés azonnali felmondását (lásd Ez dönthet a bíróságon című keretes írásunkat). Az önkormányzat ügyvédje szerint viszont megsértették az önkormányzat érdekeit (amit a szerződés szerint kötelesek lettek volna szem előtt tartani), azzal hogy bűncselekményt megvalósító tartalmat tettek közzé. A cég szerint ugyanakkor nem ők, hanem az MSZP tette közzé a hirdetést, amelynek tartalmáért a vállalkozás nem felel. Ügyvédjük, dr. Szendrő-Németh Tamás ezt még azzal toldotta meg, hogy a hirdetés miatt nem indult az MSZP ellen büntetőeljárás, így az sem bizonyított, hogy az bűncselekményt valósít meg. A tárgyaláson egyelőre nem született ítélet.
 A bűnös hirdetés | |
A Promed továbbra is kiadja a lapot hetente, annak reményében, hogy ezt végül majd nem a saját költségére teszi. A város korábban évi harmincötmillió forint támogatást adott a cégnek a lap megjelentetéséért, amit négy részletben folyósítottak az újságnak. Időarányosan eddig ennek negyede (cirka 8 millió forint) esett ki az újság bevételéből – amely Roznár Gyöngyi lapigazgató szavai szerint – „súlyosan érinti a kiadót”.
Ez dönthet a bíróságon
A szerződést felbontó kormánypárti előterjesztés hivatkozott a 2010. évi CLXXXV., a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény 32. paragrafusának 3. pontjára, amely kimondja: „Választási kampányidőszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető” a médiaszolgáltatásban. Ezzel az érveléssel az a probléma, hogy nem vonatkozik nyomtatott sajtótermékre, mivel az nem minősül médiaszolgáltatónak (rádió, tévé). Másrészt az előterjesztés hivatkozott a 2010. évi CIV., a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényre, amely valóban kimondja 4. paragrafusában, hogy a sajtótermék „nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével”. Csakhogy egy önkormányzat nem hivatott megvédeni mások személyi jogait, főképp nem akkor, ha az illető közszereplő, akinek több mindent kell eltűrnie a nyilvánosság előtt. |
