A szigligeti álomprojekt – ezzel a címmel jelent meg július 21-én a magyar sajtóban elsőként a hirbalaton.hu-n Balassa Balázs polgármester és a helyi képviselő-testület elképzelése arról, hogy Szigliget lenne hazánkban az első olyan település, amelyik nem csak az építkezéseknek szab rendkívül szigorú korlátokat, hanem a falu nyugalmának, egyediségének megőrzése érdekében például a település gépjárműforgalmát is korlátozná.
Sőt a nyomtatott Magyar Narancs múlt heti számában is megszólalt a polgármester abban a cikkünkben, amely a Siófok-Balatonszéplak karakterét veszélyeztető ingatlanfejlesztésekről szól. Írásunkban éppen Szigliget az ellenpélda, ahol az önkormányzat több mint tíz éve folyamatosan távol tartja az építkezni vágyó befektetőket szigorú szabályokkal. „Mindig próbálkoznak a befektetők például azzal, hogy Szigliget érdeke az, hogy legyen itt egy nagy szálloda, ami a tehetősebb vendégeket is idevonzza” – nyilatkozott akkor lapunknak Balassa Balázs, aki azt is elmondta nekünk, hogy az ilyen megkereséseket rendre elutasítják.
A nyomtatott Magyar Narancs július 23-án jelent meg, amikor Balassa már egy napja nem volt polgármester. Az említett hirbalaton.hu-beli cikk másnapján, 22-én ugyanis Balassa Balázs polgármester és a képviselő-testület egyszerre jelentette be lemondását. Balassa ezt követően világossá tette, hogy egyelőre senkinek sem nyilatkozik, így a Narancs.hu sem tudta megszólaltatni. Pedig nyilván volna miről beszélnie, hiszen az optimista kijelentések és a váratlan lemondások között csak órák teltek el.
„Döbbenet!”
„Ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég” – írta Kisfaludy Sándor (1772-1844), a Balaton vidékét műveiben az elsők között népszerűsítő költő (és katonatiszt, gazdálkodó) Szigligetről. És aki járt már a 900 éves, 800 lelkes balatoni falucskában, rögtön megérti, mi is az, amit igyekeznek vagy inkább: igyekeztek – megóvni a települési elöljárók. A Balaton várának faluja abban is különbözik az északi parti településektől, hogy nem szeli át a nyáron rendkívül zsúfolt, forgalmas 71-es út, hanem csak a szélét érinti.
| ||
Ha lekanyarodunk róla, az első szigligeti kis utcácska egyike mindjárt mesél múltról és jelenről. Nádfedeles, muskátlis ablakos házak, ilyen lehetett egy balatoni település 100-200 éve. Némelyiken persze „Apartman frei” felirat, és akad, amelyiknek a tetejét épp most nádazzák újra. Ennek tövében mondja egy babakocsit toló helybéli fiatalasszony a polgármesterék lemondásáról: „Döbbenet!” Amivel jól össze is foglalja a falubeliek véleményét a települési vezetők egyöntetű távozásáról.
Vagyis nem csak a kívülállókat lepte meg, hogy a független Balassa Balázs 18 év után, mindössze 9 hónappal az októberi újraválasztását követően egyik napról a másikra „bedobta a törülközőt” úgy, hogy egy nappal előtte még lelkesen vázolta a „szigligeti álomprojektet” a balatoni hírportálnak. Abban reménykedve, hogy e ciklus végére – és ekkor még nyilván 2024-re gondolt – az meg is valósulhat.
„Suzukival jár, olyan...”
„Én a falu alkalmazottja vagyok, mégis meglepett, hogy Balázs fölállt” – állítja a "Futrinka utcában" füvet nyíró munkások egyike. (Ilyen nevű közterület valójában nincs a faluban, valamelyik tréfás kedvű helybéli tette ki a táblát.) „Semmilyen előjele nem volt. Balázs olyan rendes ember, talán pont ezért? Igaz, már tavaly októberben sem akart indulni, de amikor megtudta, hogy kik az önjelöltek, mégis rászánta magát. Aztán végül nem is indult senki más, csak ő. De hogy ilyen rövid idő alatt mit történhetett? Én minden településnek ilyen vezetőt kívánnék. De mi lesz itt, ha már ezek a kevesek is föladják?” – kérdezi.
| ||
A strand közeli Platán sétányon az ottani árusok csak a kezüket tárják szét, talán megriadnak attól, hogy újságnak nyilatkozzanak. Egy a gyógyszertárból kijövő idős úr szerint „Balázs eddig tudott ellenállni a befektetői akaratnak. Nyilván értésére adták, hogy eddig, s ne tovább. Persze, ha eladja a lelkét, akkor még ő lenne a polgármester, de ő nem olyan. Tudja, milyen? Suzukival jár, olyan." Meg olyan még – teszi hozzá a férfi –, aki a télre kitalált jégpályát maga kezelte, vagy kitalálta az ugyancsak téli vízbefutást, a szaunát a strandra.
A partszakaszt itt alig építették be
„Kevés olyan település van a Balatonnál, ahol a strand és a kikötő az egyetlen beépített vízparti rész. Sem nyaralók, sem kempingek, üdülők nem épülhettek a vízparton. A világörökség várományos helyszínnek számító település 8 kilométeres partszakaszából ma is csak 180 méternyi fürdőző terület, a többi nádas. Komolyan vették a nádas-védelmet is: itt található az északi part talán legnagyobb összefüggő nádasa” – írta a hirbalaton.hu tavaly.
| ||
Ekkor mondta azt Balassa Balázs, hogy „mint minden Balaton parti településen, így Szigligeten is nagy a nyomás a befektetők, illetve ingatlantulajdonosok részéről, hogy az építési tilalom alatt álló területeken is kaphassanak építési lehetőséget. Az elmúlt 15 évben a testület mindig elzárkózott a település beépítendő részének bővítése elől. Egészséges egyensúly alakult ki a zöldfelület és a lakóövezet között, amit nem könnyű megőrizni a befektetési és balatoni ingatlanépítési lázzal szemben... Folyamatos kihívást jelent ellenállni a hol roppant kecsegtető, hol agresszív törekvéseknek. Fontos, hogy mit hagyunk a gyermekeinkre, unokáinkra; egy olyan települést, ahol a szüleink, nagyszüleink által ránk hagyott értékeket, környezetet megőrizve fejlesztünk, vagy ezeket eltaposva csak a jelennek és a gyors haszonnak élünk, befektetőknek, beruházóknak teremtve lehetőségeket”.
Balassa a hivatkozott július 21-én megjelent cikkben jelentette be: a helyi képviselő-testület teljes egyetértésével megkezdték az egyébként is szigorú helyi építési szabályzatuk felülvizsgálatát, és a szlovéniai Piranéhoz hasonló, Magyarországon még sehol sem létező település-megóvási álomprojektet dolgoztak ki.
Unokája születése döbbentette rá
„Unokám születése sok mindenre rádöbbentett; nincsen jogunk tönkretenni az ő jövőjüket” – fogalmazott a szigligeti településvezető. Piran a szlovéniai Adria-part gyöngyszeme; óvárosa csak gyalog közelíthető meg, a település szélén kiépült parkolókból gyalog, vagy tömegközlekedéssel lehet eljutni a belvárosig. A július 22-én egy emberként lemondott szigligeti faluvezetés is valami hasonlóban gondolkodott még 21-én: korlátozni a településre érkező gépkocsik számát, és erősíteni a gyalogos, kerékpáros forgalmat.
| ||
Terveik szerint a település két bejáratánál egy-egy parkolót kialakítva szűrték volna a behajtó gépkocsikat. A helyieket, illetve a faluban megszállókat beengedve, továbbá azokat, akik úthasználati díjat fizetnek az önkormányzatnak, és helyi ingyenes elektromos buszokat „hadrendbe” állítva. Ez lett volna nagy vonalakban a szigligeti álomprojekt.
„Mindentbeépítési” láz
A "szigligeti álomprojekt” ellenpéldája a szomszédos Badacsonytomaj. „Azt tudjuk, hogy a polgármester és a testület nem engedte, hogy itt is elharapózzék a nagy balatoni 'mindentbeépítési' láz. Badacsonytomajra már rárepültek, de meglehet, mi se maradhatunk végül ki” – mondja egy helybeli középkorú férfi.
Balassának volt más bűne is a Balatont elárasztó-kisajátító "fejlesztők" szemében: a polgármester is azon balatoni településvezetők egyike volt, akik nemmel szavaztak a Balatoni Hajózási Zrt. ingatlaneladásokat és vitorlás-kikötőlánc kiszervezését tartalmazó reorganizációs tervére. Pontosan tudható, hogy e terv megvalósulásával milyen érdekkör jár majd jól.
A nyilvánosság elé tárja?
Balassa Balázs lemondása után nyílt levélben búcsúzott tőle és köszönte meg az eddigieket a Balatoni Szövetség elnöke. Az időközi választásig hivatalában maradó szigligeti polgármester a szövetség társelnöke; Lombár Gábor elnök (egyben Balatonfenyves polgármestere) személyes hangú üzenetéből a hirbalaton idézett: „Nagyon elszomorított a hír hogy lemondtál... Ismerve Téged már egy ideje, abban is biztos vagyok, hogy lépésednek komoly oka, okai voltak. Abban is biztos vagyok, ha eljön az ideje, az okot is megtudjuk."
Meglehet, hogy már nem sokáig kell erre várni; a faluban ugyanis azt beszélik, Balassa a közeljövőben a nyilvánosság elé tárja lemondása okát.
A páratlan fekvésű alkotóház
Egyes találgatások szerint az 1260 és 1262 között épült szigligeti vár, pontosabban a várfelújítási projekt is a lemondási okok között szerepelhet, mások pedig a legendás szigligeti alkotóház körüli bonyodalmakban vélik megtalálni a kollektív távozás fő okát. Beszéltünk egy magát megnevezni nem kívánó balatoni íróval, aki állítja, „valakik” kinézték maguknak azok után, hogy az alkotóházat több százmilliós állami projekt keretében felújították. Majd dőlni kezd belőle a szó:
| ||
„Legendás hely a szigligeti alkotóház, a hajdani Esterházy-kastély, hosszan lehetne sorolni, kik alkottak a falai, árnyas fái között: Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, Illyés Gyula, Pilinszky János, Kertész Imre, Göncz Árpád, Örkény István, Weöres Sándor, Szabó Magda. Ez Szigliget egyetlen önálló, nagy partszakasza, csónakkikötővel, nem csodálkoznék, ha meg akarnák szerezni a tudjukkik. Már 2012-13 körül államosítani akarták, majd sokan kiléptek a fenntartó közalapítványból, amikor a Magyar Művészeti Akadémia is teret nyert a házban. Úgy tudni azonban, hogy a helyi önkormányzat beleegyezése nélkül, mivel Szigligetnek elővásárlási joga rá, nem lehet lenyúlni az alkotóházat.”
Aligha kell éveket várni arra, hogy kiderüljön, balatoni írónk hipotézise megáll-e.
(Címlapfotónkon a páratlan szépségű és fekvésű szigligeti vár, amelynek felújítása is küszöbön állhat. A felvétel forrása: wikipedia.org.)
