Szolnokon is tüntettek a fákért, erdőkért

Kis-Magyarország

A budapesti tüntetéssel egyidőben Szolnokon is kiálltak az erdők védelméért.  

Nagyjából 120 lelkes civil ment el arra a megmozdulásra, amit az erdőkért, a fákért rendeztek Szolnokon. Az esemény szervezője egy civil hölgy volt, a megmozdulást a budapestivel egyidőben tartották. 

Nyolczas Krisztina azt hangsúlyozta, hogy a kormány kommunikációja nem tiszta, hiszen hoztak egy rendeletet, aminek következtében erdőket lehet majd kivágni, miközben arról beszélnek az illetékesek, hogy az erdészek mind jó emberek és nem fognak kárt tenni erdeinkben.  

Úgy vélte, ha ez a rendelet teret enged a fakivágásoknak, akkor azt meg is fogják tenni akár a mértéken túlmutatóan is, hiszen a mai világra nem a mértéktartás a jellemző. Hangsúlyozta, fontos lenne megérteni, hogy nem tudjuk magunkat elválasztani attól az élővilágtól, ami körbevesz bennünket. Ezért is lenne fontos a természet védelme. 

 
Tüntetés a fákért Szolnokon
Fotó: A szerző felvétele/Tóth András
 

Több felszólaló követte őt, akik hangsúlyozták, egyre inkább tűnnek el azok a dolgok, amiket ők még megtapasztaltak fiatalabb korukban. Kevesebb a madár, a bogár, a lápos, vizes élőhely. A felszólalók az összefogást hangsúlyozták, mert szerintük csak úgy lehet eredményeket elérni annak érdekében, hogy a döntéshozók is meghallják a szavukat.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.