Több ezren tüntettek az erdőkért a Kossuth téren

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 12.

Belpol

Az LMP tüntetésén a tarvágás ellen, az erdőkért szólaltak fel LMP-s politikusok és civilek. A párt riadóláncos akciócsoportokkal védené meg a kivágandó fákat. 

"Tiltakozás az erdeink tarvágása ellen, és a nemzeti parkok területének eladása ellen" címmel hirdetett tüntetést az LMP péntek délutánra az Agrárminisztérium elé.

A tüntetésen több ezren gyűltek össze, megtelt a Vértanúk tere, a konferanszié szerint még legalább annyi ember gyűlt össze a Kossuth téren is. A szervezők adatai szerint több mint 5000-en gyűltek össze. 

A rendezvényen felszólat Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, aki arról beszélt, hogy a disztópiák posztapokaliptikus világa már nincs messze, a tarvágás az orbáni rendszer jelképe lett. 

Baranyi arra szólította fel az embereket, hogy aki csak teheti, az korszerűsítsen és segítsen másoknak, ha végképp szükséges, akkor szerezzen be tűzifát is, de ne a védett erdőkből, mert ha az erdőket nem védik meg, akkor elpusztul a világ. 

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy az ilyen eszement rendeletek csak azt segítik elő, hogy elsivatagosodjon az ország, az erdőpusztítós rendelet pedig nem lesz megoldás a téli energiaválságra, mert nedves fával nem lehet fűteni: alacsony a fűtőértéke és nagyon környezetszennyező is. 

Szólt a kormány szénbányanyitási terveiről is, és hogy újra akarják indítani a súlyosan szennyező Mátrai Hőerőmű blokkjairól is. Azt kérdezte, vajon hogy akarja a kormány elérni a klímacélokat, ha szennyező módon akarnak fűteni, és közben kivágják a fákat, amiknek el kellene nyelnie a szén-dioxidot. Schmuck szerint

ma 2 millió hektár erdő van Magyarországon, és ez csak a hatoda annak, amire a klímasemlegességhez szükség lenne. 

Aki elpusztítja az erdőket, az kockára teszi az emberek életét is – hangsúlyozta. "Csavarjuk ki a baltát az ártó kezekből!" – szólított fel végül. 

Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország 20 éves aktivistája azt mondta, azért szólal fel, mert felháborítónak tartja, hogy semmit nem tesznek a globális klímakatasztrófa ellen, miközben ő 50 éve is itt fog élni, és a jövőjét erdőtüzek, szárazság, ivóvízhiány fogja jellemezni. A döntéshozókat szerinte ez nem érdekli, csak az, hogy minél több pénz facsarjanak ki a környezetükből.

"Őket nem érdekli az, hogy az ő kapzsiságuk az én jövőmet hogyan befolyásolja" 

– fogalmazott. Azt is mondta, rendszerszintű változást petíciókkalnem lehet elérni, de meg kell mozdulni, és el kell hinni, hogy a döntés az emberek kezében van, mozgalmakhoz kell csatlakozni, közösségekhez, fel kell lépni az igazságtalanságok ellen és álljanak ki a kisebbségek mellett, akik már személyesen érzik az ökológiai- és klímaválság hatásait.

"Láncoljuk oda magunkat minden fához, alkossunk élőláncot ott, ahol ártatlan embereket lakoltatnak ki" – szólította fel az embereket, azt is mondta, őt sem könnygáz, sem pénzbírság nem fogja megakadályozni abban, hogy kiálljon azért, ami szerinte fontos. Szerdára a Széchenyi térre a civilek tüntetésére hívta az embereket. 

Keresztes László Lóránt, az LMP volt elnöke, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke azt mondta, nem képviselőként, hanem egyszerű állampolgárként, apaként állt ki, és úgy üzente a kormánynak, hogy nem hagyja elvenni a gyerekei jövőjét. "Szembesítjük ezt a nemzetáruló kormányt azzal, hogy milyen hatása lesz a cselekedeiknek" – mondta. Keresztes idézte Fazekas Sándor volt agrárminiszter erdőt méltató 2013-as mondatait, hozzátéve, hogy soha nem azt kell nézni, hogy mit mondanak, hanem hogy mit cselekszenek.

Arról is beszélt, hogy aszály és energiaválság idején az ember azt gondolná, hogy a kormány átgondolja, hogy mit csinál, de nem, helyette egy "gyalázatos erdőirtó rendeletet" fogadtak el, "ami egyenértékű a természetpusztítással" – fogalmazott, és megköszönte minden szervezetnek, szakértőnek, polgármesternek, aki kifejtette, hogy milyen pusztító hatásai lesznek a rendeletnek és felszólalt ellene, közülük többet is felidézett, külön megtapsoltatva a kormánypárti polgármestereket, akik felszólaltak ellene. 

"Nemzeti kormány ez?" – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a kormányban az felel a természeti kincsekért, akinek a feladata az iparfejlesztés, és aki szerint az erdőirtó rendelet rendben van. Azt is mondta, a következő hónapokban a legfontosabb, hogy figyelmeztessék a miniszterelnököt, hogy nem hagyják elárulni a gyermekek jövőjét. 

"Ha ez a kormány nem látja be, hogy milyen hatásai lesznek a környezetpusztításnak, akkor nekünk kell megállítani a pusztítást"

 – mondta, hozzátéve, hogy nemzeti mozgalmat kell tervezni a természeti kincsek megóvásáért, és ebben félre kell tenni a pártpolitikai különbségeket is. Azt is mondta, ebben feladata lenne a köztársasági elnöknek is, mondván ő több levelet is írt neki erről, de nem kapott választ. Keresztes ezután azt kérte Novák Katalintól, hogy lépjen fel a magyar természeti kincsek elpusztítása ellen, majd arról beszélt, hogy a harc a természetést most kezdődik. 

Tóth Sándor Péter, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK) alelnöke is felszólalt az eseményen, ez a szervezet a zöld Újbudáért harcol, és eddig sikeresen akadályozta meg azt, hogy a Hamzsabégi úton kivágják a fákat. Tóth azt mondta, a fákat az úton egy korrupciógyanús vágánybővítési beruházás miatt akarták kivágni, de a helyiekkel közigazgatási pert indítottak, amit meg is nyertek, a kiemelt kormányzati beruházás végül elvesztette a környezetvédelmi engedélyét. 

"Minden civilnek üzenem, hogy van remény" 

– üzente, mondván végül ezer fát tudtak megmenteni, annak ellenére, hogy a beruházó megpróbálta zöldre festeni a projektjét. 

Tóth azt is mondta, hogy van egy mintázat a kormányzati beruházásoknál: mindig túl vannak árazva; ha útban van egy fa, eszükbe sem jut, hogy megkerüljék, a lehető legtöbbet próbálják letarolni; utána mindent lebetonoznak és letérköveznek; cserébe végül egy szürke épületet építenek. "Budapest nem terepasztal, hanem élőhely, a mi élőhelyünk, embereké, állatoké és növényeké" – idézte az egyesületük jelszavát. 

Az erdőirtó rendeletről azt mondta, az, hogy tűzifának akarják kivágni az erdőnek olyan, mint ha olajjal akarnának tüzet oltani, pedig az erdők élőhelyek is. Felidézte azt is, hogy egy hasonló törvényt korábban Áder János már nem írt alá. Azt is kérte a jelenlévőktől, hogy locsolják a fiatal fákat, mert ilyen aszályban ez fontos.  

A konferanszié arra szólította fel a tüntetőket, hogy küldjenek Áder János alapítványának levelet minél többet. 

Kerék Dominik, a Fridays For Future Magyarország aktivistája

egy láncfűrésszel állt a színpadra, hogy bemutassa, milyen a tarvágás.

Egy rövid performance azt kérte a demonstrálóktól, hogy tegyék fel a kezüket, mintha fák lennének, és ahogy körbemutatott a beindított láncfűrésszel, engedjék le a kezeket, mintha kivágták volna őket. 

Végül Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője szólalt fel, aki felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt Orbán Viktor miniszterelnök mondott egy "zöld" beszédet, amelyből azonban nem lett semmi, és valószínűleg már akkor sem értett vele egyet, amikor elmondta. A klímaváltozás nem Orbán miatt van, de az már az ő hibája, hogy nem készíti fel az országot a klímaváltozásra – fogalmazott Ungár, példaként felhozva, hogy az uniós forrásokból nem szigetelték le a házakat. 

Azt is mondta, felháborítónak tartja, hogy szociális szempontokkal próbálja a kormány indokolni a mostani rendeletet, miközben nem erről van szó. Hozzátette, nem ez az ügy fogja megbuktatni az Orbán-kormányt, de meg fogják akadályozni a fák kivágását.

Azt ígérte, hogy élőláncos kordont fognak vonni a kivágandó fák köré. Ungár azt mondta, az LMP célja, hogy

alakítsanak riadóláncos csoportokat, hogy az ország minden pontján ott tudjanak lenni, ahol ki akarják vágni az erdőket.  

Úgy fogalmazott, hogy ha az első tíz alkalommal meg tudják akadályozni a fák kivágását, akkor utána már nem fognak próbálkozni. 

A műsorvezető végül azt mondta a jelenlévőknek, hogy készüljenek, vásárolják fel az összes láncot az országban, szerdán 18 órára a Széchenyi térre jelentett be újabb tüntetést, majd a demonstrálók átvonultak a Kossuth térre, ahol leültek. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.