A gyaloghíd, ami a Tisza két partját összeköti, de a szolnokiakat megosztja

Kis-Magyarország

A héten hirdették ki, hogy a szolnoki Tiszavirág híd nyerte Az év hídja szavazást. A helyieket kevésbé dobja fel a cím elnyerése, sokkal inkább a város rossz infrastrukturális viszonyai miatt vannak kiakadva.

"Megnyertük! Ez Szolnok! A szolnoki Tiszavirág híd lett az első Az év hídja szavazáson - jelentették be a közlekedési kultúra napja nyitórendezvényén. Fantasztikus volt az összefogás, rengetegen szavaztak szolnokiak és nem szolnokiak, szívből köszönünk minden voksot, amely a dobogó első fokára repítette Szolnokot!" Így lelkesedett az újabb rangos címért Szolnok fideszes polgármestere, Szalay Ferenc. Mintha a téli olimpiai játékok rendezési jogát nyerte volna el - szánkódomb már van - a Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhely, úgy örült a fideszes városvezetés az eredménynek. Rajtuk és a mindig velük együtt örülő, szintén fideszes Kállai Mária országgyűlési képviselőn kívül persze sok szolnoki büszke az elért címre - főleg a fideszes közösségi felületeken folyton lelkesen megnyilvánulók. 

Azonban, lehet mondani, még többen csak legyintettek rá. Úgy vannak vele, eggyel több cím, na, és akkor mi van. Kétségtelen, hogy jó a város marketingje, ez látszik az utóbbi években elnyert címekből is. Ezekből ugyanis bőven jutott az alig 70 ezres megyeszékhelynek. 

 
A szolnoki Tiszavirág híd
Fotó: A szerző felvétele/Tóth András

Szolnok kapott például Országos Városmarketing Gyémánt Díjat, illetve megkapta a Tisza fővárosa címet. Volt már a Legvirágosabb úticél, a város büszkesége, a RepTár (a szolnoki repülőmúzeum) pedig az Év turisztikai attrakciója. Szolnok elnyerte a Legszebb körforgalom címet is azután, hogy egy közlekedési csomópontban kiállítottak egy Mi-24-es harci helikoptert. A Legvendégszeretőbb város díjjal is büszkélkedhet a megyeszékhely. (A Szolnok a Tisza fővárosa cím azért keltett némi megdöbbenést többekben, hiszen felvetődött, akkor vajon mi lehet Szeged?)

Ugyanígy nagy megrökönyödést és főleg derültséget váltott ki a Legélhetőbb magyar város cím Szolnoknak ítélése. A helyiek ugyanis egyáltalán nem érzik legélhetőbbnek a városukat. Sőt, mintha inkább csak bosszantaná őket ez az elismerés. (A még nem kormányhű, egykori Origo például ezt a címet adta ezzel foglalkozó cikkének: Hangosan kacagnak a szolnokiak városuk sikerén.)

Az akkor felsorolt gondok: a munkanélküliség, a pénzhiány, a csatornaszag, a hajléktalanság, a piszok, az ingerszegény környezet ma is léteznek. A cikkben arról is írtak, sokan feleslegesnek tartják a parkosítást, a Kossuth téri látványszökőkutat és a gyaloghidat. Azóta persze keletkeztek újabb problémák; elég az elhanyagolt, kátyús utakra, a gyakori csőtörésekre, vagy újabban az áramkimaradásokra, a buszközlekedéssel vagy az áldatlan forgalmi helyzettel kapcsolatos panaszokra gondolni

Utóbbival kapcsolatban valaki meg is jegyezte közösségi oldalán, hogy "csodálatos a gyaloghidunk, de annál nincs semmi csodálatosabb, amikor 40 perc szükségeltetik hozzá, hogy a RepTártól az Evezőscsárdáig kocsival kivergődj". (Normál esetben ez mintegy 15 perces autózást jelentene.)

Sokan pont ezért kérdőjelezik meg a címek jogosságát. 

 
Gyalogosok a gyaloghídon
Fotó: A szerző felvétele/Tóth András

A lapunk által megkérdezett szolnokiakat zömmel hidegen hagyja az újabb cím. A többség úgy volt vele, ettől nekik nem lesz jobb. Szerintük a város ugyanolyan elhanyagolt marad, mint volt korábban. 

Olyan is volt, aki azt mondta, még soha nem ment át a Tiszavirág hídon.

Más arról beszélt, jó ez a híd, de helyette sokkal fontosabb lett volna már régen megépíteni egy másik belvárosi közúti hidat, ami megoldhatná a szolnoki közlekedési káoszt, az állandó dugókat. Ugyanakkor számosan osztották azt a véleményt, hogy a Tiszavirág híd gyönyörű, ráadásul kiváló tájékozódási pont, mert sokan, még a városba messziről érkező vendégek is ismerik, tudják, hol van. Kiváló fotós téma is, és többen hangsúlyozták, kell a városnak egy szimbólum, erre pedig kiváló a gyaloghíd.

 
A város egyik látványossága 
Fotó: A szerző felvétele/Tóth András 

Egy lapunknak nyilatkozó helybeli úgy fogalmazott, neki tetszik a híd, mérnöki csodának tartja, de szerinte a kitüntető díj legfeljebb annyira jó a városnak, mint egy ünnepélyes szalagátvágás. Lehet vele tetszelegni.

Halálos balesettel kezdődött a Tiszavirág híd története

A híd kereken 10 éves, talán ez is közrejátszik a díj elnyerésében, illetve az is, hogy mondhatni, hazánkban nem túl sok átkelő épül. 2011. január 11-én avatták fel az azóta Szolnok szimbólumává vált hidat. A több mint 400 méter hosszú, Pálossy Miklós tervezte átkelő alapkövét 2009. augusztus 9-én rakták le. Közép-Európa leghosszabb gyalogoshídjának megépítése nettó 1,2 milliárd forintba került, a költségek 70 százalékát európai uniós támogatásból biztosították. A Közgép által kivitelezett szerkezet átadását eredetileg 2010. szeptember 1-jére tűzték ki. A beruházás csúszását a szakemberek elsősorban a Tisza magas vízállásával indokolták.

A beruházás ütemét azonban egy tragédia is visszavetette: munkavégzés közben a Tiszába esett és megfulladt egy munkás. Emlékét ismereteink szerint nem őrzi semmilyen tábla, és idáig a most elnyert kitüntető díjat sem ajánlották fel az emlékére.

 

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.