"Megnyertük! Ez Szolnok! A szolnoki Tiszavirág híd lett az első Az év hídja szavazáson - jelentették be a közlekedési kultúra napja nyitórendezvényén. Fantasztikus volt az összefogás, rengetegen szavaztak szolnokiak és nem szolnokiak, szívből köszönünk minden voksot, amely a dobogó első fokára repítette Szolnokot!" Így lelkesedett az újabb rangos címért Szolnok fideszes polgármestere, Szalay Ferenc. Mintha a téli olimpiai játékok rendezési jogát nyerte volna el - szánkódomb már van - a Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhely, úgy örült a fideszes városvezetés az eredménynek. Rajtuk és a mindig velük együtt örülő, szintén fideszes Kállai Mária országgyűlési képviselőn kívül persze sok szolnoki büszke az elért címre - főleg a fideszes közösségi felületeken folyton lelkesen megnyilvánulók.
Azonban, lehet mondani, még többen csak legyintettek rá. Úgy vannak vele, eggyel több cím, na, és akkor mi van. Kétségtelen, hogy jó a város marketingje, ez látszik az utóbbi években elnyert címekből is. Ezekből ugyanis bőven jutott az alig 70 ezres megyeszékhelynek.
Szolnok kapott például Országos Városmarketing Gyémánt Díjat, illetve megkapta a Tisza fővárosa címet. Volt már a Legvirágosabb úticél, a város büszkesége, a RepTár (a szolnoki repülőmúzeum) pedig az Év turisztikai attrakciója. Szolnok elnyerte a Legszebb körforgalom címet is azután, hogy egy közlekedési csomópontban kiállítottak egy Mi-24-es harci helikoptert. A Legvendégszeretőbb város díjjal is büszkélkedhet a megyeszékhely. (A Szolnok a Tisza fővárosa cím azért keltett némi megdöbbenést többekben, hiszen felvetődött, akkor vajon mi lehet Szeged?)
Ugyanígy nagy megrökönyödést és főleg derültséget váltott ki a Legélhetőbb magyar város cím Szolnoknak ítélése. A helyiek ugyanis egyáltalán nem érzik legélhetőbbnek a városukat. Sőt, mintha inkább csak bosszantaná őket ez az elismerés. (A még nem kormányhű, egykori Origo például ezt a címet adta ezzel foglalkozó cikkének: Hangosan kacagnak a szolnokiak városuk sikerén.)
Az akkor felsorolt gondok: a munkanélküliség, a pénzhiány, a csatornaszag, a hajléktalanság, a piszok, az ingerszegény környezet ma is léteznek. A cikkben arról is írtak, sokan feleslegesnek tartják a parkosítást, a Kossuth téri látványszökőkutat és a gyaloghidat. Azóta persze keletkeztek újabb problémák; elég az elhanyagolt, kátyús utakra, a gyakori csőtörésekre, vagy újabban az áramkimaradásokra, a buszközlekedéssel vagy az áldatlan forgalmi helyzettel kapcsolatos panaszokra gondolni.
Utóbbival kapcsolatban valaki meg is jegyezte közösségi oldalán, hogy "csodálatos a gyaloghidunk, de annál nincs semmi csodálatosabb, amikor 40 perc szükségeltetik hozzá, hogy a RepTártól az Evezőscsárdáig kocsival kivergődj". (Normál esetben ez mintegy 15 perces autózást jelentene.)
Sokan pont ezért kérdőjelezik meg a címek jogosságát.
A lapunk által megkérdezett szolnokiakat zömmel hidegen hagyja az újabb cím. A többség úgy volt vele, ettől nekik nem lesz jobb. Szerintük a város ugyanolyan elhanyagolt marad, mint volt korábban.
Olyan is volt, aki azt mondta, még soha nem ment át a Tiszavirág hídon.
Más arról beszélt, jó ez a híd, de helyette sokkal fontosabb lett volna már régen megépíteni egy másik belvárosi közúti hidat, ami megoldhatná a szolnoki közlekedési káoszt, az állandó dugókat. Ugyanakkor számosan osztották azt a véleményt, hogy a Tiszavirág híd gyönyörű, ráadásul kiváló tájékozódási pont, mert sokan, még a városba messziről érkező vendégek is ismerik, tudják, hol van. Kiváló fotós téma is, és többen hangsúlyozták, kell a városnak egy szimbólum, erre pedig kiváló a gyaloghíd.
Egy lapunknak nyilatkozó helybeli úgy fogalmazott, neki tetszik a híd, mérnöki csodának tartja, de szerinte a kitüntető díj legfeljebb annyira jó a városnak, mint egy ünnepélyes szalagátvágás. Lehet vele tetszelegni.
Halálos balesettel kezdődött a Tiszavirág híd története
A híd kereken 10 éves, talán ez is közrejátszik a díj elnyerésében, illetve az is, hogy mondhatni, hazánkban nem túl sok átkelő épül. 2011. január 11-én avatták fel az azóta Szolnok szimbólumává vált hidat. A több mint 400 méter hosszú, Pálossy Miklós tervezte átkelő alapkövét 2009. augusztus 9-én rakták le. Közép-Európa leghosszabb gyalogoshídjának megépítése nettó 1,2 milliárd forintba került, a költségek 70 százalékát európai uniós támogatásból biztosították. A Közgép által kivitelezett szerkezet átadását eredetileg 2010. szeptember 1-jére tűzték ki. A beruházás csúszását a szakemberek elsősorban a Tisza magas vízállásával indokolták.
A beruházás ütemét azonban egy tragédia is visszavetette: munkavégzés közben a Tiszába esett és megfulladt egy munkás. Emlékét ismereteink szerint nem őrzi semmilyen tábla, és idáig a most elnyert kitüntető díjat sem ajánlották fel az emlékére.
