Az ország legkülönbözőbb részein tucatnyi, az EU által finanszírozott projekt keretében épültek lakóotthonok és szolgáltató központok összességében 18 milliárd forintért. (A lakóotthon önmaga ellátására részben képes, pszichiátriai beteget, fogyatékos személyt befogadó intézmény.) A többségében már elkészült lakóotthonok azonban üresen állnak. A projektgazda, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) ezzel kapcsolatos kérdéseinkre úgy válaszolt, a beruházások megvalósítása még tart. Ezzel viszont az Emmi korábbi válaszait és közleményeit cáfolta.
Az SZGYF főigazgatója, Benedek István Zsolt még tavaly azt írta lapunknak, „valamennyi projekt a hatályos támogatási szerződés ütemezése szerint valósul meg, a projektek megvalósítási időszaka jelenleg is tart”. Egy általa küldött táblázatba foglalt összesítésből kiderül, az ország szinte minden zugában, de döntően a perifériás területeken épülő lakóotthonok megvalósítási határideje vagy 2020. december 31., vagy a 2021. június 30.
Összesen 22 projektről van szó, amelynek keretében 166 lakóotthont és hozzájuk tartozóan 30 szolgáltató központot építettek/építenek fel.
Ezekben olyan enyhe fokú értelmileg fogyatékos emberek élnek majd, akik ma szociális intézményekben vannak elhelyezve, gondozásuk itt folyik - sokszor nem éppen 21. századi körülmények között. (Benedek István Zsoltot egyébként tavaly ősszel visszaélésgyanús ügyek miatt felmentették tisztségéből, ám az Emmi a valódi okot máig sem árulta el.)
Miért állnak üresen?
A beruházások, egyebek között a gazdasági és társadalmi depresszió sújtotta Dél-Békésben, az Alpokalján, a fejlettnek nem nevezhető mátészalkai járásban, a hátrányos helyzetű nagyatádi járáshoz tartozó Segesden, a Csornához közeli Pásztoriban, Zalaapátiban, a Bödőcs Tibor által megénekelt, Zala megyei Búcsúszentlászlón, Hajdú-Biharban, a Heves megyei kisközségben, Andornaktályán és a Püspökladányhoz közeli Sárrétudvariban valósulnak meg.
Miután többször írtunk arról, hogy az unió által 100 százalékban támogatott Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) részeként a Békés megyei Eleken és Vésztőn már hosszabb ideje elkészültek a lakóotthonok, de azok rászorulók és ápolószemélyzet, valamint bútorok és felszerelések nélkül üresen állnak, több kérdéssel kerestük az SZGYF-et. Azt firtattuk, hogy miért áll üresen 2018 decembere és 2019 tavasza óta az a hat eleki és az ugyancsak hat vésztői lakóotthon. De azt is kérdeztük, hány ilyen lakóotthon van még az országban. Hány helyen készült el időre és hány helyütt csúszott a beruházás? Rákérdeztünk a teljes bekerülési összegre és a program végleges befejezésének határidejére is.
Ebben a formában nem igaz
Kérdéseink egy részére kaptunk csak választ még 2020 első felében az SZGYF-től. Időközben Békés megyében ráakadtunk egy pusztaottlakai projektre is. A drogfüggő lányoknak – szó szerint a világ végén –, Pusztaottlaka szélén épült 160 milliós lakóotthon bár 2018 októberére elkészült, de az azóta eltelt másfél évben üresen áll. A kis dél-békési zsáktelepülés egyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselő szülőhelye is, ezért sokan az ő befolyásának tulajdonítják, hogy minden szakmai érv ellenére itt épült meg a hosszú ideje használatba nem vett lakóotthon.
Kérdéseinkre a gordiuszi csomót azzal vágta át a SZGYF főigazgatója, hogy a „projekt a hatályos támogatási szerződés ütemezése szerint valósul meg”. Így hat eleki lakóotthon és a hozzá tartozó szolgáltató központ 2021. június 30-ra készül el. Csakhogy ez nem egészen így van. A 630 millió forintos eleki projektnél 2017. október 11-én írták alá a támogatási szerződést. Ebben azt olvasni, hogy a beruházás kezdő időpontja 2017. október 1-je, míg a projekt fizikai befejezésének időpontja, 2018. december 31. Ezt erősítette meg az SZGYF felügyeletét ellátó Emmi Társadalmi és Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárságának 2018. december eleji lapunknak adott válasza is. Ekkor azt közölték, hogy a „kivitelezés 2018. december végi befejezése után 72 pszichiátriai beteg költözhet az új eleki lakóotthonokba.”
Hozzátették, az új típusú szolgáltatási forma 30 új munkahelyet is teremt az egyébként sok hátránnyal küzdő Békés megyei kisvárosban. Kérdés, mit nem tudott az Emmi illetékes államtitkársága 2018. december elején arról, hogy néhány héten belül elkészül, vagy sem az eleki projekt – és a rászorulók majd hamarosan oda is költözhetnek? Holott a magyar projektgazda feletteséről van szó. Az igaz, hogy a hat lakóotthon és szolgáltató központ elkészült, de üresen, ellátandó betegek és berendezések nélkül ott áll – immár több mint két éve.
Máshogy tudta az Emmi
Az illetékesek nem hivatkoztak arra, hogy a megemelkedett építési árak miatt nem jutott már forrás a berendezésre, s ezért csúszik a projekt. 2018 decemberében éppen ők részletezték kérdéseinkre, hogy azért került olyan sokba, 105 millió forintba egy-egy lakóház, mert egy-egy ingatlannak „a berendezések és az speciális eszközbeszerzések miatt jelentős költségvonzata volt”. Holott az eleki önkormányzat még azzal is segítette a beruházást, hogy ingyen telkeket biztosított a lakóotthonoknak.
Így hiába tudta úgy az Emmi Társadalmi és Felzárkóztatásért Felelős Államtitkársága 2018 decemberében, hogy az otthonok 2019. január 1-jétől működnek, ebből nem lett semmi. Az eleki projekt támogatási szerződését kétszer módosították;
a legfrissebb változat már azt tartalmazza, hogy projekt fizikai befejezésének tervezett napja, 2021. június 30.
Ám a támogatási szerződés módosítása egyetlen szót sem veszteget annak magyarázatára, hogy miért csúszik ilyen sokat a projekt.
Két és fél év különbség
Nem érteni, hogyan módosulhat 2019. január 1-jéről 2021 nyár közepére az időpont, ami két és fél éves időeltolódás, s ez kis híján ezer napot jelent. Nehezen magyarázható, miért telik el csaknem négy év egy egyszerű lakóotthonprojekt kezdési dátuma, 2017. október 1-je és befejezése, 2021. június 30-a között. Ráadásul úgy, hogy az épület 2018. december 31-re elkészült. Ugyanez a helyzet a Békés megyei Vésztőn, annyi különbséggel, hogy itt az építkezés 2019 tavaszán készült el. Itt is hat lakóotthont építettek, ugyancsak 630 milliós költséggel.
A látottak szerint – valódi válaszok és magyarázat nélkül – a bevett protokoll része, hogy két és fél vagy másfél évig üresen állnak a lakóotthonok országszerte. Az utóbbi napokban annyi változás történt, hogy a hat eleki szociális lakóotthonból háromba bútorok és műszaki berendezések kerültek. A másik három egyelőre teljesen üresen áll. Az épületek elég nagyok, hiszen egy házban 12 ellátott lakik majd, akiket 3-4 fős személyzet segít. Több szoba, illetve közösségi tér is helyet kapott belül a kialakítás során.
„A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű ” – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2019-es, az SZGYF-ről szóló ellenőrzési jelentésében. Mint írták, a főigazgató nem gondoskodott belső ellenőrzés szabályszerű működtetéséről. De szabálytalanságokat állapítottak meg a pénzügyi gazdálkodás területén, nem tartották be a számviteli törvény előírásait és megsértették a közbeszerzési törvény előírásait is. Emellett kifogásolták a SZGYT vagyongazdálkodását is.