Félbemaradt projektek Békésben

A gazda árnyéka

Belpol

Miért húzódik a medgyesegyházi ipari park építése, noha ezt 450 millió forinttal támogatja az unió? Miért üres lassan másfél éve Pusztaottlaka szélén a speciális igényű gyerekeknek 160 millió forintból épült lakóotthon? Válasz nincs, viszont mindenütt fölbukkan Simonka György szelleme.

Rendhagyóra sikeredett a Dél-Békésben található medgyesegyházi ipari park 2019. augusztus végi alapkőletétele. A meghívó szerint a kisváros akkori polgármestere, Nagy Béla mellett a térség fideszes országgyűlési képviselője, Simonka György és a Békés Megyei Önkormányzat ugyancsak kormánypárti elnöke, Zalai Mihály mondott volna beszédet az ünnepségen. Ám Simonka hirtelen jött sportsérülésére hivatkozva mentette ki magát, míg Zalai indokot sem közölt a távolmaradásra (lásd: Kerüli a nyilvánosságot Simonka, magyar­narancs.hu, 2019. augusztus 28.). Persze az eseményen való megjelenés aligha hiányzott Simonkának: előtte éppen egy héttel jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy bűnszervezetben különlegesen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt a dél-békési fideszes politikus ellen. (A büntetőper 2020. január közepén a Fővárosi Törvényszéken meg is kezdődött.)

Ám a medgyesegyházi ipari parkot a 2017. februári döntés, a 2017 júniusában aláírt támogatási szerződésben foglaltak ellenére máig nem adták át. A tavaly augusztusi alapkőletételkor Nagy Béla polgármester megerősítette, a projekt zárása 2019 legvége, ámbár az akkori munkákat látva ez nem tűnt reálisnak. Medgyesegyháza 2017 februárjában 450 millió forintot nyert ipari terület kialakítására a település határában. A döntést a Békés Megyei Önkormányzat hozta meg, igaz, meglehetősen furcsa körülmények között. A Brüsszel által folyósított Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) 58 milliárd forint jutott Békés megyére. Hogy milyen megalapozottságú fejlesztési tervek kaptak végül zöld jelzést, azt jól mutatja, hogy a megyei önkormányzat területfejlesztési bizottsága egyetlen nap alatt, pusztán a pályázatok címei alapján, jóformán vakon döntött 400 projekt 18 milliárdnyi támogatásáról. Ennek „eredményeként” egy kifejezetten hátrányos helyzetű térségben, hihetetlenül kis területi egységen belül Medgyesegyháza mellett Mezőkovácsháza és Simonka szülőfaluja, az alig háromszáz lelkes zsákfalu, Pusztaottlaka is egyaránt 450 millió forintot nyert ipari terület, ipari park kialakítására. Mindenki tudja, hogy e térségben ilyenből egy is elegendő lenne. A mezőkovácsházi és a pusztaottlakai projekt építése még meg sem kezdődött.

Felbomló konzorcium

Érdekes konzorcium állt össze a medgyesegyházi ipari park megvalósítására (lásd: A pók hálója, Magyar Narancs, 2019. október 24.). A projekt indulásakor a Medgyesegyházi Ipari Park Nonprofit Kft. többségi tulajdonosa a kisváros önkormányzata volt, mellette 40 százalékos részesedéssel kezdett a Mentor Me­nedzs­ment Kft. és 9 százalékossal a Paprikakert TÉSZ Kft. Az már akkor is nehezen volt érthető, hogy a hatalmas adósságokkal küzdő, hiteleit visszafizetni képtelen és már felszámolás alatt lévő Paprikakert mit keres ebben az együttműködésben. A magyarázat kizárólag Simonka György személyében rejlik, aki meghatározó tulajdonos a cégben. A Simonka és társai ellen zajló büntetőügy középpontjában éppen az e kft.-vel kapcsolatos csalások és túlárazások állnak, a kárérték összességében eléri az 1,4 milliárd forintot.

A cég végül kiszállt a konzorciumból, és részesedését a Simonkához szintén szorosan kötődő Mentor Menedzsment Kft.-nek adta el. Ez a cég a projekt megvalósítása során a likviditáshoz szükséges előfinanszírozási forrásokat biztosította volna. Ám a fideszes parlamenti képviselő befolyásának csökkenésével a Mentor Menedzs­ment is süllyedni kezdett. Két tulajdonosát, Simonka unokahúgát és egyik legfőbb bizalmasát, üzlettársát a Fővárosi Törvényszéken folyó monstre perben a vádlottak padján találjuk. Aligha meglepő, hogy utóbb kiszállt az iparipark-projektből a Mentor Menedzsment is. Ennek viszont az lett a következménye, hogy Medgyesegyháza önkormányzatának nem csupán a kiugró konzorciumi tagok tulajdonrészét kellett megvásárolnia, hanem gondoskodni kellett arról a forrásról, amely az ipari park területének szánt szántóföld művelési ágból való kivonásának költségére kellett. A több mint 37 millió forintos összeg nem állt a település rendelkezésére, ezért 7 éves futamidő mellett kormányengedélyes hitelt vett fel. Ilyen előzmények után tették le tavaly az ipari park alapkövét azzal, hogy 2019 végére – ahogy az ma is a medgyesegyházi önkormányzat honlapján szerepel – elkészül a beruházás. Nem készült el.

Az ügyben Medgyesegyháza új polgármesterénél, a fideszes Kraller Józsefnél érdeklődtünk, ő lapunknak elmondta, hogy a határidőt 2020. június 27-re módosították. Baukó Lászlóné, a Medgyesegyházi Ipari Park Nonprofit Kft. ügyvezetője írásban kérte a kérdéseinket. Ezt hetekkel ezelőtt megtettük, de választ az­óta sem kaptunk.

A napokban a helyszínen járva kivitelezőknek és munkának nyomát sem láttuk, még a munkásoknak szánt mobil vécé is felborítva árválkodik. Az ott tapasztaltak alapján enyhén szólva kérdéses, hogy az új határidőre elkészülhet a létesítmény.

Üres gyermekotthon

Pusztaottlakán 2018 októbere óta üresen áll a speciális igényű fiataloknak 160 millió forintból megépített Szivárvány Gyermekotthon. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) közbeszerzési eljárására 2017. október 30-ig lehetett jelentkezni, ezt három építőipari cég meg is tette. A projekt az előírt határidőre, 2018 októberére elkészült.

A húsz gyerek befogadására alkalmas speciális otthonban a nevelést és gondozást kisközösségekben biztosítanák. Az intézményben egy 8 és két 6-6 gyermeket befogadó lakóegység működését tervezték. Ezeken belül 2–4 ágyas hálószobákat, közös nappalit és vele egy légtérben konyha-étkezőt, továbbá fürdőszobát, valamint nevelői szobát készültek kialakítani. Továbbá látogatók fogadására alkalmas helyiséget, terápiás célú foglalkozásokhoz, korrepetáláshoz szükséges csoportszobát és sportolásra alkalmas füves udvart is. Az otthonban 22 szakembert lehetne alkalmazni, munkájuk ellátására kétszáz órás szakmai programban készítenék fel őket. Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára 2017 nyarán, Békéscsabán arról beszélt, hogy Pusztaottlakán függőségekkel küzdő lányoknak alakítják ki a speciális gyermekotthont.

Nevük mellőzését kérő pszichológusok a Narancsnak elmondták: nem értik, hogy a drogproblémákkal küzdő fiataloknak miért a rossz megközelíthetőségű, a békéscsabai és gyulai kórházaktól messze lévő, valamint a Gyulán működő drogambulanciától távoli Pusztaottlakán kellett megépíteni ezt a lakóotthont. „Egyetlen szakmainak tűnő érvet tudnék felhozni a zsáktelepülés mellett, itt nehezebb droghoz jutni. Igaz, a kereskedők egyszerűen csak ideküldenek egy futárt, és már ezt az érvet is kilőttük” – mondta némi éllel egyikük. A valódi ok aligha szakmai: 2017-ben még lobbiereje teljében volt Simonka György, és a szülőfalujának egyszerűen kijárta ezt a 160 millió forintos projektet.

Pusztaottlakán helyben amúgy nemhogy szakképzett, de szabad munkaerő sincs, így a drogfüggő lányoknak létesített speciális otthon 22 fős személyzetét Orosházáról, Békéscsabáról, Gyuláról, Medgyesegyházáról és Mezőkovácsházáról kellene verbuválni. Kérdés, sikerül-e. További nehézség, hogy az apró falucskát naponta csak néhány buszjárat érinti.

Az SZGYF-től azt kérdeztük, hogy ha egyszer a speciális gyermekotthon a vállalt határidőre elkészült, akkor miért áll másfél éve üresen és kihasználatlanul az ingatlanegyüttes. „A projekt végrehajtása jelenleg is tart, a pályázat megvalósítási határideje 2020. december 31.” – válaszolta az SZGYF, amivel a közbeszerzési dokumentumot és az Emmi korábbi államtitkárát, Czibere Károlyt is megcáfolták; utóbbi korábban 2018 végére, 2019 leg­elejére ígérte a lakóotthon elkészültét és birtokba vételét. A 160 milliós otthon 2020 végi átadása több mint kétéves érthetetlen csúszást jelentene. Már ha idén decemberben egyáltalán elindul – az eddigiek ismeretében ez erősen kérdéses.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.