Több mint tengelytörés: íme az ország legdurvább útja!

Kis-Magyarország

Számos tankcsapdákkal teli útszakasz van Békés megyében. Szemügyre vettünk egyet és megkérdeztük az illetékeseket, hogy jutottunk idáig?

A cikkünkben látható fotók január végén készültek a Gyulát Kétegyházával összekötő 4434. számú út egy szakaszáról. A felvételek arról árulkodnak, hogy nem csak baleset-, hanem már életveszélyes közlekedni ezen az úton.

Elküldtük ezeket fotókat a két érintett település, Gyula és Kétegyháza polgármesterének, Görgényi Ernőnek és Kalcsó Istvánnénak, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek – és négy kérdést tettünk fel.

  • Azt tudakoltuk, mit gondolnak, amikor ilyen botrányosan rossz utat látnak?
  • Kérdeztük, milyen tervek, megvalósítási javaslatok, teendők fogalmazódnak meg bennük, s azt, látnak-e esélyt, hogy az út belátható időn belül érzékelhetően jobb minőségű lesz?
  • Végül azt firtattuk, minderre miből lesz majd pénz?

Tény, hogy az ország 32 ezer kilométer közúti hálózatának nagyobb része lerobbant, és ez fokozottan igaz az alsórendű utakra. Évtizedes lemaradások vannak.

A rossz utak mindenütt

„Személy szerint is érint a Kétegyházára bevezető utak rossz állapota. Ez a probléma körbe veszi Kétegyházát. Hozzánk Gyula, Békéscsaba és Elek felől is igen rossz állapotú utak vezetnek” – válaszolta a Narancs.hu kérdésére Kalcsó Istvánné polgármester.

false

 

Közölte, akárhonnan közelítünk a Békés megyei nagyközséghez, csak kirívóan rossz utakon keresztül lehet elérni. A polgármester szerint „egy település fejlődésének és megmaradásának egyik alapfeltétele, hogy közúton jól megközelíthető legyen.” Az ügyben már többször egyeztetett a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel is, az érintett utak fenntartójával, ám kisebb kátyúzásokon kívül nem látnak esélyt nagyobb szakaszt érintő felújításra.

A Narancs.hu-nak küldött válaszában azt is leírta, kistérségi ülésen jelezte, kirívóan rossz a Gyula és Kétegyháza közötti mellékút, egyben a fürdőváros polgármesterében segítségét kérte, és jelezte a problémát a térség országgyűlési képviselőinek is. Reményei szerint a közeljövőben a Magyar Falvak Program keretében sikerülhet pénzt találni a minősíthetetlen útszakasz felújítására.

Rossz utak, csúszó beruházás

„A gyulai járásban több rossz útszakasz is van az állami utak között” – ismerte el a Narancs.hu-nak Görgényi Ernő gyulai polgármester. Hozzátette, az elmúlt 8 évben felújították a Gyula és Szanazug, a Gyula és Elek közötti útvonal, valamint a 44-es főút Gyulát elkerülő szakaszának egy része a határhoz közeli szakaszon.

„Az elkerülő út jelenlegi legrosszabb állapotú szakasza is a kivitelezésre váró projektek között van, amelyet a tavalyi évben kellett volna megvalósítania az állami közútkezelőnek, azonban általam pontosan a mai napig nem ismert okból a beruházás csúszik” – válaszolta a békési fürdőváros első embere. (Minderről a Narancs.hu is beszámolt, ahogy arról is, hogy egy felújított útszakasz az átadást követően repedni kezdett Gyula és Dénesmajor között).

A Gyula és környéke kistérségi társulás 2018. november végi ülésén polgármesterek egyhangú döntéssel elfogadták, felkérik a két érintett fideszes országgyűlési képviselőt, Kovács József és Herczeg Tamást, hogy támogassák Kétegyháza–Gyula, a Kétegyháza–Elek, a Lőkösháza–Elek és a Lőkösháza községen átvezető közút felújítását. Görgényi is abban bízik, hogy a Modern Falvak Program keretén belül elkülönített jelentős útfelújítási keretből jut majd a megjelölt utak rekonstrukciójára.

Nincs listán a kérdéses út

Az ügyben a Magyar Közút Nonprofit Kft.-t is megkerestük, akik büszkén számoltak be arról, hogy 2019-ben és 2020-ban a Magyar Falu Program keretében 50-50 milliárd forint értékben indulhatnak el új útfelújítási programok. El is küldték csatolva a vonatkozó kormányhatározatot, ám meglepő módon a tervezett projekteket tartalmazó, a levelükhöz csatolt listán a Gyula és Kétegyháza közötti út nem szerepel.

false

 

Emellett írnak arról, hogy az országos közutak és hidak állapotáról folyamatos felmérést készítenek, az adatokat az Országos Közúti Adatbankban tartják nyilván, így a Gyula és Kétegyháza közötti alsóbbrendű út állapota is ismert szakemberek előtt. Közlik, minden évben előre meghatározott költségvetési forrásaikból az üzemeltetési és karbantartási, vagyis a lokális burkolatjavítási munkákat végeznek. A teljes körű útfelújítások külön erre a célra indított hazai vagy európai uniós forrásokból valósulhatnak meg, ebben az esetben javaslattételi lehetőségük van, hogy mely utak kerüljenek az egyes programokba.

Jelzik, hogy 2010 óta a mellékút-hálózatra egyre nagyobb forrásokat fordítanak, így az elmúlt 9 évben közel 4000 kilométernyi alsóbbrendű út újulhatott már meg. Azt nem teszik hozzá, ha így haladnak, akkor 50 év múlva sem érnek az összes út felújításának a végére, miközben egy új út élettartama nem haladja meg a tíz évet.

Hozzáteszik, hogy az országos, 32 ezer kilométeres közút-hálózaton 2018-ban több mint 1000 kilométeren végeztek teljes körű felújítási munkákat. A teljes képhez hozzátartozik: a tavalyi év az útfelújítások terén kiemelkedő volt, de ezzel együtt is csak 32 év alatt sikerülne az ország minden közútját megújítani. A Gyula és Kétegyháza közötti szakaszról azt közölték, ennek kátyúzási munkái is szerepelnek az ütemterveikben. Ez, elnézve a tankcsapdákat, kevésnek tűnik...

(A fotók a szerző felvételei.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.