260 millióba került, de már repedezik és süllyed: trükkös útépítés uniós pénzből

Kis-Magyarország

A helyzet többszörösen abszurd. Egy Gyula határában 260 millió forintból teljesen felújított útszakasz esik szét, mert valaki hibázott. De nem tudni, ki.

Az Európai Unió támogatásával 3,7 milliárd forintot fordítanak a lerobbant viharsarki utak felújítására. Ennek keretében készült el Gyula és Dénesmajor között 1,6 kilométernyi út felújítása az idén májusban.

A Gyulától a román határig vezető, egyébként nem különösebben forgalmas mellékút a maga nemében páratlan. 2012-ben az EU határokon átívelő programja keretében közvetlen a magyar és a román határ előtt teljesen megújult az út.

A semmibe vezetett

Ezt nagy csinnadratta közepette Szijjártó Péter, akkori külügyi és külgazdasági államtitkár adta át úgy, hogy a 700 milliós fejlesztés ellenére akkor és még néhány évig itt a határátlépés nem volt lehetséges. Az utóbbi években hétvégente néhány órára megnyílik a határ. (Románia még ma sem a schengeni határőrizeti rendszer része.)

Szijjártó használhatatlan utat adott át, rögtön lezárták

Már az átadó után lezárták a 700 millió forintból épülő utat, amely egy romániai falut és Gyulát köti össze.

Az idén májusban ennek a mellékútnak újult meg a középső része, míg a Gyulához közeli része továbbra is ramaty állapotban van. Egyébként nem ez az egyetlen problémás útszakasz Gyula körül: az elkerülő felújítását például a kampányban ígérték be, de máig nem lett belőle semmi, miközben az út lassan járhatatlan állapotban van.

Így veszett a semmibe idén a Fidesz egyik fő kampányígérete

Bohózatba fullad Békés megye legfontosabb és legforgalmasabb közútja, a 44-es számú főút gyulai szakaszának felújítása, pontosabban annak elhúzódása.

De hogy a pici örömben üröm is legyen, a májusi átadás után az arra közlekedők arra lettek figyelmesek, hogy az út szakaszosan reped és több helyen süllyed. Ezt gúnyos megjegyzések követték a közösségi oldalakon, de a probléma gyorsan a gyulai képviselő-testület elé is került. Itt több interpelláció és kérdés is elhangzott, de megnyugtató válasz máig nincs.

Ki hibázott?

Az interpellációkban feltett kérdésekre nagy késéssel, nemrégiben írásban válaszolt Virág Mihály, a Magyar Közút Zrt. Békés Megyei Igazgatóságának vezetője. A történteket azzal magyarázta, hogy az út több helyen olyan altalajra épült, amelyik „nedvesség esetén megduzzad, szárasság esetén pedig összezsugorodik, összerepedezik”. A „látható romlások” megítélése szerint „még messze vannak a tönkremeneteltől”.

Brüsszel a hibás?

Brüsszel a hibás?

 

 

Majd hosszas kifejtette, milyen eljárással készült az út és hány burkolatot kapott, de a 3 oldalas levélben egyetlen szó sincs arról, hogy talajvizsgálatokat végeztek-e, s ha igen, milyen eredményre jutottak? Ugyanis az ilyen süppedős altalaj esetén az alkalmazott burkolási technológia elégtelen.

false

 

Egyelőre az sem világos, hogy a beruházást megrendelő Magyar Közút Zrt. békési igazgatósága, vagy a közbeszerzést elnyerő kivitelező hibázott-e? Benne voltak vagy sem a tervekben és az előírásokban a talaj minőségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatok vagy sem?

A Magyar Közút nem minden részletre kiterjedő válasza miatt a gyulai testület gazdasági bizottsága szerdán kérdéssorral fordult az állami céghez, hogy tisztázza, ki, hol, mikor és miben hibázott? Csakhogy út állami tulajdonú és fenntartású, nem önkormányzati.

false

 

A helyszínen járva és olyan dénesmajori, valamint gyulavári emberekkel beszélgetve, aki annak idején nap mint nap látták az útépítést, az a kép bontakozik ki, hogy vékonyan marták fel a régi utat. Az altalajjal nem foglalkoztak, s így került az új, ma repedező és süllyedő aszfaltréteg a helyére.

(A szerző felvételei)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.