Az Európai Unió támogatásával 3,7 milliárd forintot fordítanak a lerobbant viharsarki utak felújítására. Ennek keretében készült el Gyula és Dénesmajor között 1,6 kilométernyi út felújítása az idén májusban.
A Gyulától a román határig vezető, egyébként nem különösebben forgalmas mellékút a maga nemében páratlan. 2012-ben az EU határokon átívelő programja keretében közvetlen a magyar és a román határ előtt teljesen megújult az út.
A semmibe vezetett
Ezt nagy csinnadratta közepette Szijjártó Péter, akkori külügyi és külgazdasági államtitkár adta át úgy, hogy a 700 milliós fejlesztés ellenére akkor és még néhány évig itt a határátlépés nem volt lehetséges. Az utóbbi években hétvégente néhány órára megnyílik a határ. (Románia még ma sem a schengeni határőrizeti rendszer része.)
Szijjártó használhatatlan utat adott át, rögtön lezárták
Már az átadó után lezárták a 700 millió forintból épülő utat, amely egy romániai falut és Gyulát köti össze.
Az idén májusban ennek a mellékútnak újult meg a középső része, míg a Gyulához közeli része továbbra is ramaty állapotban van. Egyébként nem ez az egyetlen problémás útszakasz Gyula körül: az elkerülő felújítását például a kampányban ígérték be, de máig nem lett belőle semmi, miközben az út lassan járhatatlan állapotban van.
Így veszett a semmibe idén a Fidesz egyik fő kampányígérete
Bohózatba fullad Békés megye legfontosabb és legforgalmasabb közútja, a 44-es számú főút gyulai szakaszának felújítása, pontosabban annak elhúzódása.
De hogy a pici örömben üröm is legyen, a májusi átadás után az arra közlekedők arra lettek figyelmesek, hogy az út szakaszosan reped és több helyen süllyed. Ezt gúnyos megjegyzések követték a közösségi oldalakon, de a probléma gyorsan a gyulai képviselő-testület elé is került. Itt több interpelláció és kérdés is elhangzott, de megnyugtató válasz máig nincs.
Ki hibázott?
Az interpellációkban feltett kérdésekre nagy késéssel, nemrégiben írásban válaszolt Virág Mihály, a Magyar Közút Zrt. Békés Megyei Igazgatóságának vezetője. A történteket azzal magyarázta, hogy az út több helyen olyan altalajra épült, amelyik „nedvesség esetén megduzzad, szárasság esetén pedig összezsugorodik, összerepedezik”. A „látható romlások” megítélése szerint „még messze vannak a tönkremeneteltől”.
| ||
Majd hosszas kifejtette, milyen eljárással készült az út és hány burkolatot kapott, de a 3 oldalas levélben egyetlen szó sincs arról, hogy talajvizsgálatokat végeztek-e, s ha igen, milyen eredményre jutottak? Ugyanis az ilyen süppedős altalaj esetén az alkalmazott burkolási technológia elégtelen.
| ||
Egyelőre az sem világos, hogy a beruházást megrendelő Magyar Közút Zrt. békési igazgatósága, vagy a közbeszerzést elnyerő kivitelező hibázott-e? Benne voltak vagy sem a tervekben és az előírásokban a talaj minőségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatok vagy sem?
A Magyar Közút nem minden részletre kiterjedő válasza miatt a gyulai testület gazdasági bizottsága szerdán kérdéssorral fordult az állami céghez, hogy tisztázza, ki, hol, mikor és miben hibázott? Csakhogy út állami tulajdonú és fenntartású, nem önkormányzati.
| ||
A helyszínen járva és olyan dénesmajori, valamint gyulavári emberekkel beszélgetve, aki annak idején nap mint nap látták az útépítést, az a kép bontakozik ki, hogy vékonyan marták fel a régi utat. Az altalajjal nem foglalkoztak, s így került az új, ma repedező és süllyedő aszfaltréteg a helyére.
(A szerző felvételei)
