Továbbra is önteni kell a pénzt a két szolnoki látványberuházásba

Kis-Magyarország

Eddig csak pénztemetőnek bizonyult két nagyberuházás Szolnokon. Az egyik a Szigligeti Színház, a másik a tiszaligeti strand felújítása. Mindkettő már eddig is milliárdokat nyelt el, és azon túl, hogy az átadási határidő a múltba vész, még további milliárdok hiányoznak a befejezésükhöz.

Röviden összefoglalva az eddigieket a színházprojektben:

  • a kivitelezés közel 4 milliárd forint plusz áfa költséggel indult,
  • a kivitelező a város kedvenc fideszes építőipari cége, a Böjtös-Bau,
  • a projekt tervezett befejezési dátumát 2020. szeptember 15-ében jelölték meg.

A színház felújításának bohózatában újabb felvonást jelentett, hogy egyszer már több mint egymilliárd forint többletforrás odaítélésről döntött a kormány. Az indok az ilyenkor szokásos volt: előre nem látható gondok, írtuk tavalyi cikkünkben, amit úgy zártunk, hogy minden valószínűség szerint az építőanyagárak elszabadulása miatt még további állami dotációra lehet szükség.

A színház esetében egyébként tavaly még azt álmodta Szalay Ferenc polgármester, hogy idén márciusra már itt játszhat a társulat. Úgy tűnik, ez a terv sem válik valóra.

 
Színházfelújítás Szolnokon
Fotó: A szerző felvétele

De nézzük meg, mit történt eddig a másik látványberuházással, a tiszaligeti strand felújításával!

Ebben az esetben is további milliárdokért kuncsorog a város. Ahogy tavaly írtuk, a munkát a színházhoz hasonlóan itt is 2019-ben kezdték meg, és 2021 végén kellett volna elkészülni vele. A beruházás költségét itt sem sikerült elsőre eltalálni, mert a kezdeti 7,7 milliárdot még megfejelték 2,3 milliárddal, vagyis így már 10 milliárdból fejlesztik a fürdőt. Úgy tűnt, végre lubickolhatnak a pénzben, ám nem így történt.

Említett korábbi cikkünkben még arról volt szó, hogy a plusz források ellenére is majd csak idén nyárra tudják átadni a létesítményt. Nos, mind a színház, mind a strand esetében kiderült, további hónapokat csúszik mindkét pénzégető látványberuházás. Erről maga Szalay Ferenc számolt be.

A szolnoki polgármester a helyi tévé egyik műsorában közölte, hogy késnek az átadások és még további források szükségeltetnek hozzájuk, már ha egyáltalán be akarják ezeket fejezni. Szalay kijelentette, számukra sem mellékes, miként áll a két nagy beruházás. Ez nem lehet véletlen, hiszen Szolnokon immár e két munka példázza a fideszes vezetésű város tehetetlenségét. Mint a polgármester elmondta,

a tiszaligeti fürdővel kapcsolatban úgy gondolja, hogy 2022 végéig el tud készülni, tehát a következő évre, azaz 2023-ra átadhatóvá válik. A színház szerinte hamarabb lesz kész: a társulat szeptemberben az évadot már ott tudja kezdeni. 

A Szolnok TV műsorában Szolnok fideszes polgármestere hangsúlyozta, már elmondta többször - miután mindig nagyobb probléma egy felújítás, mint egy új építése -, hogy menet közben derültek ki olyan dolgok, amiket előre nem lehetett tudni. És persze plusz forrásigénye van mind a két fejlesztésnek.

Azt nem tudni, hogy a Közbeszerzési Értesítőben 2022. január 12-én a Tiszaligeti fürdőfejlesztés kiegészítő munkálatai címen megjelent 1 milliárd 675 millió 499 ezer 298 forintot már belevette-e a polgármester a plusz forrásigényekbe, vagy még ezen felül is kell pénz. A 2022/8 számú Közbeszerzési Értesítőből kiderül, hogy számos medencével számolnak a plusz források kapcsán, illetve a tervezett beruházás biztonságos üzemeléséhez további 500 l/perc termálvízmennyiségre van szükség. Ráadásul a fürdő és strand üzemeltetésének gazdaságosabbá tételéhez szükséges két saját, hidegvizes kút megépítése is. 

 

 
Így fest most a tiszaligeti strand korszerűsítése
Fotó: A szerző felvétele

Egy biztos: az átadási határidők jelentősen csúsznak. Az más kérdés, hogy a már 10 milliárd fölé kúszó strandfejlesztés mikorra válhat legalább nullszaldóssá, illetve mikortól lehet nyereséges. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a beruházások elhibázottnak bizonyuló eredeti költségvetése és a pluszterhek vajon felvetik-e egyáltalán valakiknek a felelősségét, vagy úgy vannak vele egyesek, hogy jól van az úgy, majd az állam az adófizetők révén úgyis állja a számlát.

Erről a polgármester már nem nyilatkozott a tévében.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.