Továbbra is önteni kell a pénzt a két szolnoki látványberuházásba

Kis-Magyarország

Eddig csak pénztemetőnek bizonyult két nagyberuházás Szolnokon. Az egyik a Szigligeti Színház, a másik a tiszaligeti strand felújítása. Mindkettő már eddig is milliárdokat nyelt el, és azon túl, hogy az átadási határidő a múltba vész, még további milliárdok hiányoznak a befejezésükhöz.

Röviden összefoglalva az eddigieket a színházprojektben:

  • a kivitelezés közel 4 milliárd forint plusz áfa költséggel indult,
  • a kivitelező a város kedvenc fideszes építőipari cége, a Böjtös-Bau,
  • a projekt tervezett befejezési dátumát 2020. szeptember 15-ében jelölték meg.

A színház felújításának bohózatában újabb felvonást jelentett, hogy egyszer már több mint egymilliárd forint többletforrás odaítélésről döntött a kormány. Az indok az ilyenkor szokásos volt: előre nem látható gondok, írtuk tavalyi cikkünkben, amit úgy zártunk, hogy minden valószínűség szerint az építőanyagárak elszabadulása miatt még további állami dotációra lehet szükség.

A színház esetében egyébként tavaly még azt álmodta Szalay Ferenc polgármester, hogy idén márciusra már itt játszhat a társulat. Úgy tűnik, ez a terv sem válik valóra.

 
Színházfelújítás Szolnokon
Fotó: A szerző felvétele

De nézzük meg, mit történt eddig a másik látványberuházással, a tiszaligeti strand felújításával!

Ebben az esetben is további milliárdokért kuncsorog a város. Ahogy tavaly írtuk, a munkát a színházhoz hasonlóan itt is 2019-ben kezdték meg, és 2021 végén kellett volna elkészülni vele. A beruházás költségét itt sem sikerült elsőre eltalálni, mert a kezdeti 7,7 milliárdot még megfejelték 2,3 milliárddal, vagyis így már 10 milliárdból fejlesztik a fürdőt. Úgy tűnt, végre lubickolhatnak a pénzben, ám nem így történt.

Említett korábbi cikkünkben még arról volt szó, hogy a plusz források ellenére is majd csak idén nyárra tudják átadni a létesítményt. Nos, mind a színház, mind a strand esetében kiderült, további hónapokat csúszik mindkét pénzégető látványberuházás. Erről maga Szalay Ferenc számolt be.

A szolnoki polgármester a helyi tévé egyik műsorában közölte, hogy késnek az átadások és még további források szükségeltetnek hozzájuk, már ha egyáltalán be akarják ezeket fejezni. Szalay kijelentette, számukra sem mellékes, miként áll a két nagy beruházás. Ez nem lehet véletlen, hiszen Szolnokon immár e két munka példázza a fideszes vezetésű város tehetetlenségét. Mint a polgármester elmondta,

a tiszaligeti fürdővel kapcsolatban úgy gondolja, hogy 2022 végéig el tud készülni, tehát a következő évre, azaz 2023-ra átadhatóvá válik. A színház szerinte hamarabb lesz kész: a társulat szeptemberben az évadot már ott tudja kezdeni. 

A Szolnok TV műsorában Szolnok fideszes polgármestere hangsúlyozta, már elmondta többször - miután mindig nagyobb probléma egy felújítás, mint egy új építése -, hogy menet közben derültek ki olyan dolgok, amiket előre nem lehetett tudni. És persze plusz forrásigénye van mind a két fejlesztésnek.

Azt nem tudni, hogy a Közbeszerzési Értesítőben 2022. január 12-én a Tiszaligeti fürdőfejlesztés kiegészítő munkálatai címen megjelent 1 milliárd 675 millió 499 ezer 298 forintot már belevette-e a polgármester a plusz forrásigényekbe, vagy még ezen felül is kell pénz. A 2022/8 számú Közbeszerzési Értesítőből kiderül, hogy számos medencével számolnak a plusz források kapcsán, illetve a tervezett beruházás biztonságos üzemeléséhez további 500 l/perc termálvízmennyiségre van szükség. Ráadásul a fürdő és strand üzemeltetésének gazdaságosabbá tételéhez szükséges két saját, hidegvizes kút megépítése is. 

 

 
Így fest most a tiszaligeti strand korszerűsítése
Fotó: A szerző felvétele

Egy biztos: az átadási határidők jelentősen csúsznak. Az más kérdés, hogy a már 10 milliárd fölé kúszó strandfejlesztés mikorra válhat legalább nullszaldóssá, illetve mikortól lehet nyereséges. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a beruházások elhibázottnak bizonyuló eredeti költségvetése és a pluszterhek vajon felvetik-e egyáltalán valakiknek a felelősségét, vagy úgy vannak vele egyesek, hogy jól van az úgy, majd az állam az adófizetők révén úgyis állja a számlát.

Erről a polgármester már nem nyilatkozott a tévében.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.