"Tudjukkik” – Keszthelyen nyíltan nem mondják ki Mészáros és Tiborcz nevét

Kis-Magyarország

Meglehet, a keszthelyiek hamarosan helyi népszavazáson mondhatnak véleményt arról: akarják-e, hogy Mészáros Lőrinc és Tiborcz István hozza el üdülővárosuk számára a fellendülést?

A helyi népszavazási kezdeményezést a múlt héten benyújtó Molnár Tibor persze nem egészen így fogalmazott. Ő azt firtatná egy helyi referendumon, hogy akarja-e Keszthely népe a város Balaton-partjának kiemelt fejlesztési övezetté nyilvánítását? A tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt korábbi elnökségi tagjának éppen azon a napon tartott lakossági fórumon nyomta a kezébe a helyi választási iroda vezetője a hiánypótlásra felszólítást, amelyen a keszthelyi Balaton-part kiemelt fejlesztési övezetté nyilvánítása volt a téma.

Keszthely lesz az új Felcsút, az új királyi város – ez a szlogen járja a Balaton nyugati végén azóta, hogy az elmúlt néhány évben az Orbán-vő és az immár leggazdagabb magyar érdekeltségei szerezték meg Keszthely értékes vízparti területeit. Ma már övék a vitorláskikötő, a kemping, valamint a Balaton és a Hullám, továbbá a Helikon és a Via szálloda. A hotelek közül ma egy sem üzemel, lepusztult mind. (A Viában néhány hete tűz ütött ki, a városlakók szerint az elhagyatott épületben tanyát verő csavargók okozták). Nem véletlenül mondták többen is a néhány nappal ezelőtti fórumon: Keszthely a Balaton-part szégyene, nincs egy szálloda sem ma, amit ajánlani lehetne egy turistának.

Toronyház legalább nem épül

De már körvonalazódik a szép jövő! A helyi, kormánypárti többségű képviselő-testület a befektetői érdekeknek kedvezve sietősen, a beépítési százalékok és építménymagasságok növelésével kiemelt fejlesztési övezetté nyilvánítaná a város vízparti területeit; nem véletlen, hogy csaknem kicsinek bizonyult a városháza díszterme a témában összehívott fórumra.

Apartman-házakban 900 lakás, továbbá egy közel 100 méter magas, 25 emeletes szálloda – ez tűnt a legelborzasztóbbnak a befektetői szándékok közül egészen a múlt hétfői lakossági fórumig, amelyen a legtöbben éppen ezen fölhorgadva jelentek meg. Ruzsics Ferenc fideszes polgármester sietett lehűteni a kedélyeket.

A svájci befektető – aki a Mészáros-Tiborcz kettőst jóval megelőzve bukkant föl Keszthelyen – a számára megszabott határidőig nem írta alá a szerződést a területtulajdonos önkormányzattal, így nem lesz semmi sem az apartman-házakból, sem a tűháznak emlegetett gigahotelből. (Megjegyzés a hallgatóságból: „Ez sem az önkormányzaton múlott, a képviselő-testület készséggel megszavazta volna akár a 100 méter magas szállodát is.”) Pedig nyilván a vitorláskikötőnek sem jött volna rosszul, hiszen a terület közvetlenül a Tiborcz-közelbe került jachtkikötő mellett-mögött van.

Az egyelőfe elmaradt  százméteres magas terv

Az egyelőre elmaradt "százméteres" terv

 

Egy következő befektető nem rondíthat bele  ugyanott, ugyanígy a Balaton-partba? Ezt a fontos kérdést több felszólaló is feszegette, mire Ruzsics polgármester annyit mondott: azon a területen minden marad a régiben, nem növelik sem a beépítési százalékot, sem az építménymagasságot. A Balaton-törvény módosítása a március 15-i hatályba lépés után amúgy sem enged majd ilyen változtatásokat.

Csakhogy Nagy Bálint keszthelyi alpolgármester nem is olyan régen arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy ha az országos szabályozás megengedné is ott egy toronyház építését, akkor is csak a keszthelyi lakosság megkérdezése után járulnának hozzá ilyesmihez. Talán erre gondolt az alpolgármester: országos érdekből kiemeltnek nyilvánított beruházás esetén továbbra is lesz lehetőség arra, hogy fent felülírják azt, hogy hová és mi épülhet. Márpedig a befektetői kört ismerve a tervbe vett keszthelyi szállásfejlesztések – kifejezetten szálláshelyfejlesztésre hirdette meg a kormány a 300 milliárd forintos Kisfaludy-programot – esélyesek az országosan kiemelt beruházássá nyilvánításra.

A polgármestert nem érdekli, ki a befektető

Balaton és Hullám, Via és Helikon hotelek – a polgármester szavaival ezek „egy tulajdonosi közösség részei”. A Balaton és a Hullám szálló országos műemlék, a helyiek balatoni főtérnek emlegetik, ahol ezek a valaha patinás, százéves hotelok állnak. S hogy miért van szükség a területükön 30-ról 50 százalékra növelni a maximális beépítési lehetőséget? Ruzsics Ferenc azt mondta, „ez csak lehetőség”. Egy hozzászóló, Kende Gusztáv azonban úgy vélte: különösen a Balaton Hotelt ma már bővítés nélkül aligha lehetne a turizmus szolgálatába állítani.

false

A keszthelyi polgármester azt mondta, ha fejlesztenek és a turisták elégedettek lesznek, az adók pedig befolynak a város kasszájába, akkor neki teljesen mindegy, hogy ki a befektető. Hozzátette: ő sem akar olyan településen élni, mint Balatonfüred, ahol „nem lehet látni a Balatont, mert minden be van építve”.

Ruzics, a kegyvesztett

A magyarnarancs.hu-t helyi források arról is tájékoztatták, hogy Ruzsics Ferenc jó ideje „kegyvesztettnek” számít a Fideszben, kizárt, hogy őt indítsa a kormánypárt idén ősszel a polgármester-választáson. Talán éppen a két évvel ezelőtti szezonnyitón előadott gondolataival „érdemelte” ezt ki, amikor is többek között azt mondta: „Egyesek mások becsapásával, félrevezetésével, újabban a pályázati rendszer kiskapuinak a kihasználásával próbálnak haszonra szert tenni, nagyjából munka nélkül, és utána ezt a hasznot felelőtlenül élvezik mások kárára.”

Petícióval tiltakozó civilek

Miközben két hozzászóló is üdvözölte, hogy végre van befektetői szándék a parti részek fejlesztésére, hiszen „adóbevételből lesz a fejlődés”, Tóth Gergely egy frissen alakuló civil szervezet nevében jelentette be: petíciót írtak, aláírásokat gyűjtenek az ellen, hogy kiemelt fejlesztési övezet legyen a város vízpartja. Úgy vélte, a tóparti területek beépítése ellentétes „a kialakult Balaton-képpel, a tájmegőrzés elvárásaival, Keszthely város saját környezetvédelmi stratégiájával, sőt a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával is, és csak arra jó, hogy a befektetői érdekek előbbre valók lehessenek a közösség érdekeinél”.

Adóbevételre amúgy valóban nagy szüksége volna Keszthelynek, hiszen a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly 78 millió forint folyt be, míg a Balaton két másik „fővárosában”, Siófokon és Balatonfüreden ez közel 400 milliós nagyságrendű.

Máris kinőtték a vitorláskikötőt?

Eladó Keszthelyen a Balaton-parti futballpálya is, ott is felemelik 50 százalékra a beépítési lehetőséget. Amiről viszont nem esett szó a hétfői lakossági fórumon: a Tiborcz-féle jachtkikötővel szomszédos, a helyi vitorlás egyesület által használt „kis kikötőt” is értékesíteni tervezi a város. Kovács Viktória DK-s önkormányzati képviselő azt mondta a magyarnarancs.hu-nak: a jövő évi költségvetés tervezetében a befolyó vételárat is szerepelteti a polgármesteri hivatal, 250 millió forinttal. „Márpedig ez eléggé konkrét, nyilván megvan már a vevő is, nem nehéz kitalálni, ki lehet az, meglehet, szűk ma már az a vitorláskikötő, amit pár éve a balatoni hajózási társaság, mint veszteségest adott el Tiborcz István érdekeltségének” – jegyezte meg a DK-s képviselő. És nem mellékesen e kis kikötő a nagy vitorláskikötő, valamint az „egyazon tulajdonosi körhöz tartozó” Via és Helikon szállók közé ékelődik...

S habár Keszthelyen lépten-nyomon a „tudjukkik” érdekeltségébe botlani, és a múlt hétfő esti lakossági fórumon is össze-össze súgva az emberek Mészárost, meg Tiborczot emlegették, hangosan és nyíltan egyetlen felszólalásban sem hangzott el a nevük. Ilyen Keszthely, a Balaton környéke és Magyarország, 2019 februárjában.

Figyelmébe ajánljuk

Polt Péter írásbeli válaszából kiderül: azt sem tudja, miben folyik nyomozás

Elég súlyos ellentmondásra derült fény egy, az orosházi férfi kézilabdát érintő 1,3 milliárd forintos szabálytalan tao-felhasználási ügyben. A minden jel szerint költségvetési csalás gyanúja ügyében tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki azt válaszolta, hogy az ügyben nem indult büntetőeljárás. A Narancs.hu-t korábban és most is az ellenkezőjéről tájékoztatta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.  A Sportállamtitkárság hallgat az ügyben.

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.