Tüntettek az indoklás nélkül leváltott igazgató mellett Szentesen

Kis-Magyarország

„Ha én rózsa volnék” – énekelték a tüntetők. Az iskolát fenntartó egyházközség lelkipásztora szerint azért nem indokolták az elbocsátást mert vannak dolgok, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. 

Hatvanan gyűltek össze kedden délután a szentesi Kossuth téren egy villámcsődület erejéig tiltakozni a Kiss Bálint Református Általános Iskola igazgatójának leváltása ellen.

Mint arról korábban beszámoltunk, Karikó-Tóth Tibor 1996 óta vezette az intézményt, eddig eredményesen. Az iskola fenntartója a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség, ennek szilveszterkor hivatalba lépett, új tagokkal kiegészült döntéshozó testülete, a presbitérium döntötte el, hogy visszavonja Karikó-Tóth Tibor intézményvezetői kinevezését. Az igazgató a téli szünet után már nem volt igazgató. A döntés miatt aláírásgyűjtést kezdeményeztek és a Tiszántúli Református Egyházkerülethez fordultak a helyiek, de a református püspökségnek nincs hatásköre arra, hogy felülbírálja a presbitérium határozatát.

A döntésből azért lett országos hír, mert a presbitérium nem fűzött a felmentéshez indoklást. Ezt egy frissen megjelent jogszabály értelmében meg is tehette, ám Fehér Csaba lelkipásztor azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy ha kérte volna az igazgató, megindokolják a döntésüket, de nem kérte.

A kedd esti demonstrálók sem bíznak abban, hogy a presbitérium meggondolja magát. Csak azért álltak ki a szentesi Kossuth térre, hogy tiltakozzanak az indoklás elmaradása miatt, mert az eljárást méltánytalannak tartják, akár bűnt vagy hibát követett el a leváltott vezető, akár semmit, csak rálépett valaki tyúkszemére.

A felhívás a Facebookon terjedt, szervezőként viszont a helyszínen egyedül a helyi Körtvélyesi László mutatkozott be – akik tiltakozni szeretnének valami ellen, mégsem szeretnének szerepelni a címlapon, egyre több helyen megtalálják azt az embert, aki mögé be lehet állni, mert nyugodt szívvel vállalja a nyilvánosságot. 

Körtvélyesi László szentesi, de legutóbb január 5-én Szegeden, a püspöki palota előtt énekelte-gitározta el a Ne vágj ki minden fát! című Koncz Zsuzsa-dalt, kicsit átírva, megszólítva „Lacit” – azaz Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspököt –, hogy kímélje meg a véderdőt, ne ott akarjon új iskolát építeni. Ott a közgyűlés is, civilek is tiltakoznak a terv ellen. 

Szentesen más a helyzet, az önkormányzatnak nincs köze az iskolához. Körtvélyesi László, miután elmondta, miért vannak jelen az egybegyűltek, szintén dalokkal üzent, a Ha én rózsa volnék című számot már egész sokan énekelték vele. Ennyi volt a villámcsődület, utána még néhányan maradtak beszélgetni.

„Katolikus vagyok, nincs közöm a reformátusokhoz, de mint közösségi ember, van véleményem: ez nagyon gennyes ügy, olyannyira, hogy át is látszik” – mondta a magyarnarancs.hu-nak a Kossuth téren Körtvélyesi László. „Jellemző, hogy azt sem mondták meg azonnal, ki váltja az igazgatót. Tavaly részt vettem ezen a téren két demonstráción a tanárok mellett, és az egyik alkalommal Tiborral közösen tüntettünk. Jó néhány pedagógus kollégája is ott volt mellette. Ez az ő helyzetükben komoly dolog volt, le a kalappal előttük. Meggyőződésem, hogy emiatt kellett mennie. Aki ismeri a NER működését, tudja, hogy ennyi épp elég, egy pedellust is kirúgnak ilyen miatt, nem hogy egy igazgatót. És most el lehet képzelni, mit gondol egy tanár, ha ez történik az igazgatóval.” Tudni is lehet, mit gondoltak, legalábbis a téren álldogálóktól lehetett hallani.

Az iskola pedagógusai közül sokan fekete ruhában mentek be a téli szünet utáni első napon, így fejezték ki szolidaritásukat Karikó-Tóth Tibor mellett. A döntés után, még a szünet idején a presbitérium és Fehér Csaba lelkipásztor testületileg átvonult az iskolába. A pedellust odarendelték, aki állítólag nem tudta, hogy miért kell bemennie, és aztán nem szívesen működött közre abban, ami lezajlott: az igazgatói irodán zárat cseréltek, hogy oda a leváltott vezető már ne is mehessen be.

A presbiterek közben a bejáratnál álltak őrt, nem lehet tudni, mitől tartva. Azt is a demonstrálók mondták – tehát könnyedén szóbeszédnek is lehet minősíteni –, hogy azért nem jelentette be azonnal a presbitérium, hogy ki lesz a megbízott vezető és a helyettese, mert a kiszemeltek először nem akarták vállalni a feladatot. Aztán Fehér Csaba lelkész beszélt a fejükkel.

 
Körtvélyesi László szervező és lebonyolító gitározik, a jelenlévők énekelnek.
Fotó: A szerző felvétele 

Az igazgató menesztésének okáról Szentesen sokféle szóbeszéd kering, ezek vagy valamilyen erkölcsi normaszegésről vagy törvénysértésről szólnak, illetve akad olyan is, ami egészen hajmeresztő. A demonstráción szelídebbeket hallottunk: azt, hogy Karikó-Tóth Tibort nem is az iskolai, hanem az intézményhez tartozó óvoda ügyében, valamilyen késlekedése, elmaradt intézkedése miatt távolította el a presbitérium; más úgy tudja, csak Fehér Csaba és Karikó-Tóth Tibor nem tudott együtt dolgozni, utóbbi az intézmény működtetésében nagy önállósághoz szokott, és ahhoz ragaszkodott volna továbbra is.

A döntés magyarázata alapján – „indoklás, de nem ok nélkül” – mégis valamilyen törvénybe ütköző tettre lehetett gondolni.

A lelkipásztor a magyarnarancs.hu-nak azt mondta korábban, hogy a határozatról részletesen először a Szentes Televíziónak fog nyilatkozni. Ebből a 16 és fél perces interjúból kiderült, hogy Dimákné Sebők Veronika lett a megbízott igazgató, a helyettes pedig továbbra is Tomcsányiné Lucz Szilvia lesz.

Fehér Csaba elmondta, az iskola az egyházközség intézményrendszerének zászlóshajója, az ott dolgozókra úgy tekintenek, „mint koronagyémántra”.

A Karikó-Tóth Tiborral kapcsolatos döntésük „hosszú-hosszú időn keresztül érlelődött”: „alaposan megfontoltuk, amíg oda jutottunk, hogy meghozzuk”, „az indoklás nélküliséget pedig azért választottuk, mert úgy gondoltuk, senkinek sem tenne jót, egyik érintett félnek sem, ha olyan dolgokról beszélnénk, ami igazából egyrészt a múlt, másrészt pedig nem fontos annyira, mint amennyire fontos számunkra az a jövő, ami előttünk áll”. Később Fehér úgy minősítette a történteket, hogy „vannak olyan dolgok, amelyeket jobb bent tartani”, tehát nem tartoznak a nyilvánosságra, mint a családi ügyek.

Mindez azért érdekes, mert ha bármi törvénybe ütközőt követett volna el az igazgató, és ez a fenntartó tudomására jutott volna, nem mérlegelhetne, nem mondhatná azt, hogy nem akar a múlttal foglalkozni: kötelessége lenne feljelentést tenni.

Az interjúban nincs utalás arra, hogy bűncselekmény történt volna. Arra igen, hogy a fenntartó képviselői izgultak, a szünet után hogyan kezdődik az első nap. Fehér Csaba azonban most már nagyon büszke, mert „mindenki odaállt teljes mellszélességgel, és belátta mindenki, hogy a legeslegfontosabb dolog az, hogy az iskola menjen tovább.” „Egy kis döccenővel, de elindult a tanítás” – mondta. Arra, hogy mi volt a döccenő, nem tért ki a lelkész.

„Köszönöm a szülők kiállását. Jelenleg tanárként vagyok az iskolában, a jövő még számomra is kérdéses” – ennyit reagált kérdésünkre Karikó-Tóth Tibor. Nem csak ő, felesége is az iskola pedagógusa.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.