Bekamerázzák Kunhegyest

Vadkelet

  • Matkovich Ilona
  • 2012.07.13 05:07

Kis-Magyarország

Egy hét alatt négy brutális bűncselekmény történt Kunhegyesen és környékén. Hová vezethet a fokozódó bizonytalanságérzet?

Május másodikán belehalt sérüléseibe az a tomajmonostorai férfi, akit négy nappal azelőtt, az újszentgyörgyi falunap után fiatalok csoportja a felismerhetetlenségig összevert, majd az úttestre húzott. Ugyanazon a héten mások a szomszédos Kunhegyesen egy idős asszonyt raboltak ki és bántalmaztak otthonában. Másnap a közeli Kenderes idős gyógyszerésznőjére törtek rá éjszaka, majd ismét Kunhegyesen egy 84 éves férfit kínoztak halálra. A kunhegyesi, tiszabői és tiszaszentimrei elkövetőket napokon belül elfogta a rendőrség; egyiküket még aznap, mert a megtámadott asszony lakásán felejtette a kabátját.

Az eseményeket követően a Jobbik azonnal lépett. A párt kunhegyesi szervezete Szegedi Csanád akkori alelnökkel közösen demonstrációt szervezett a kisváros főterére: a környéken terjedő erőszak elleni tiltakozásra szólították fel az embereket.

És jött a Jobbik

Szathmári Norbert, a helyi Jobbik-alapszervezet vezetője szerint erre azért volt szükség, mert fájdalmasan tudatosult az emberekben, hogy a brutális bűnesetek bárki otthonában megtörténhetnek. Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legszegényebb térségében, amelynek több települése - Abádszalók, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs - adósságrendezés alatt áll, lassan a biztonságnak még az illúziója is szertefoszlik, amit nehéz elfogadni.

A kunhegyesi cigány közösség egy tagja megkereste a jobbikos helyi vezetőt, jelezve, hogy együttéreznek a megtámadottakkal és a halottak hozzátartozóival, és ők is részt vennének a rendezvényen. A több száz fő előtt a cigánybűnözésről értekező Szegedi Csanád természetesen nem hagyta ki az alkalmat a kormány ostorozására: beszélt a nemzeti oligarchákról, a fiatalok elüldözéséről és a gettósított vidékről, ahol szögesdrótok és rácsok mögött reszkető öregemberek várják esténként a betörőket. Nem maradhatott el a pártprogram ismertetése a bentlakásos iskolákról, az Afganisztánból hazarendelt katonákból átképzett csendőrség felállításáról, az önfenntartó börtönökről, a halálbüntetés visszaállításának szükségességéről, valamint a rendszerváltás után privatizált gyárak visszaadásáról.

 

A májusi Jobbik-demonstráció


A májusi Jobbik-demonstráció

Fotó: MTI

Bár a rendezvényen a Jobbik külön köszöntötte a velük szolidarizáló romákat, az erőszak ellen tüntetni érkező helyi cigányságot sokkolta, hogy a három szónok - Szegedi Csanád, Szathmári Norbert és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület vezetője, László Attila - "minden hatodik szava" a cigánybűnözés volt. Egy, a neve elhallgatását kérő roma férfi szerint "a romák között van, aki uszít a romák és a magyarok ellen is, de a gyűlölet retúrba van" - mondja. A Jobbikot cigányellenes pártnak tartja, ennek ellenére a jóérzésű cigányok elmentek a demonstrációra, mert meg akarták mutatni, hogy nincs félnivalójuk. "Főleg azt nehezményeztem, hogy a sok cigánybűnözés közben egyik szónok sem mondta, hogy tisztelet a kivételnek. Ez nekem személy szerint rosszulesett, mert ha elmegy valaki fát lopni, és megfogják, akkor a cigányokat utálják, pedig mindenki vállalja a felelősséget a tettéért, és ne tömbösítsenek."

 

Szabó András, a 8300 lakosú város 2006-ban megválasztott polgármestere látszólag nyugalommal figyelte a Jobbik első kunhegyesi szereplését. "Beleegyeztem azzal a feltétellel, hogy a kiültetett 3000 rózsából egyet sem taposhatnak le. Én nem voltam ott, de az interneten láttam az eseményt." A fideszes polgármester nem tartja helyesnek, hogy a Jobbik mások nyomorúságából akar politikai tőkét kovácsolni. Amúgy nem jó a viszonya a jobbikos vezetővel. "Amíg mellettem politizáltak, volt esélyük, de jobbikosként nem jutottak be a képviselő-testületbe."

A 2010-es választások előtt a jobbikos Szathmári a polgármestert a közel félmilliárdból megépült sportcsarnokkal támadta, mert szerinte a polgármester a beruházást számon kérő levelére zavaros pénzügyi magyarázatot adott. "Uniós pénzből épült sportcsarnok akad még Kunhegyesen. A városi sportcsarnok mellett van tornacsarnok a Dózsa György Általános Iskolában és a Nagy László Gimnázium és Szakiskolában is, valamint a református általános iskolának is van egy nagy tornaterme" - sorolja. A támadás ellenére újraválasztott Szabó András a "nemzetibb érzelmű" lakók óhajának engedve hozzájárult a rovásírásos helységnévjelző táblák kihelyezéséhez a bevezető utakra. "Volt rá igény, a városnak meg egy fillérjébe sem került, a Jobbik fizette a 70 ezer forintot a táblákért és az ünnepélyes átadásért."

Az iskolaigazgatóságot polgármesterségre cserélő Szabó korábban saját hoteljében fogadta az általa szervezett Kun Kupa Ifjúsági Labdarúgó Torna résztvevőit, akik a világ minden tájáról, még Dél-Amerikából is érkeztek. "A sport mellett azért is érdekesek voltunk, mert sokan látni akarták, milyen lett Magyarország a kommunizmus megszűnésével. A rendezvény idején a szolnoki szállodák tele voltak, de aztán elszaladt a ló, tavaly már Dániában rendezték meg a labdarúgótornát az alacsonyabb költségek miatt, a szállodámat megvásárolta a buddhista egyház, ahol jelenleg lámaképző működik."

A polgármester egy fociakadémia megalapításában látja a környékbeli hátrányos helyzetű gyermekek kiemelkedési lehetőségét, de erre egyelőre nincs pénz, hiszen a térségben drámaian megemelkedett a munkanélküliség. (A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal jelentése szerint Kunhegyesen tavaly az előző évhez képest a munkanélküliség 25,6 százalékkal nőtt.)

A munka emléke

A városvezető Kunhegyes legnagyobb tragédiájának a Beloiannisz Híradás-technikai Gyár megszűnését tartja, amelynek során 1400 dolgozót bocsátottak el. A rendszerváltás után itt is megszűnt a kétkezi munkát igénylő termelőszövetkezet, "ma a földeken, ahol korábban kétszázan dolgoztak, elég két gépkezelő". Kunhegyesen, bár a nem kötelezően adandó segélyek folyósítását rég beszüntették, idén 17 millió forintot fizettek ki rendkívüli segélyre. A mintegy 4000 főre tehető munkaképes lakosság az önkormányzati intézmények mellett a 250 főt foglalkoztató húsüzemben, a 80-80 fővel működő két vasüzemben és a 20 fős varrodában helyezkedhet el. Kunhegyes büszkesége, a 30 embernek munkát adó, mindvégig rentábilisan működő kis kórház állami kézbe adását éppen ottjártunkkor látta el kézjegyével a polgármester. "Sok a probléma", adott kitérő választ az eddig önkormányzati tulajdonban lévő kis kórház épületének és eszközeinek kötelező átadását firtató kérdésünkre.

Kunhegyesen idén 400 embert foglalkoztatnak közmunkaprogram keretében, a hivatalban is minden osztályon közmunkás diplomások segítenek a feladatellátásban. A polgármester úgy véli, a közmunkára feltétlenül szükség van, hiszen a város kasszájába befolyó évi 100 millió forint iparűzési adó éppen csak az iskola és az óvoda állami normatívájának kiegészítésére elég. A környező, munkanélküliségtől sújtott falvakkal való egymás mellett élésről azt mondja, "közmunkára több pénzt adnék, mert jelenleg nem tudnak megélni, ezért aztán este kirajzanak, jönnek a Ladákkal Tiszabőről, Tiszaburáról. Gyakoriak a betörések, de eddig nem volt jellemző a mostaniakhoz hasonló brutalitás. És mindez egy hét alatt."

A polgármesteri hivatallal szemben fehérlik a háromszintes református templom, befogadóképessége nagyobb a debreceninél. A templom melletti épületsorban helyezték el a református általános iskolát, vele szemben az önkormányzati iskola, a Kossuth Lajos egykor szebb napokat látott téglaépülete, amelyben a polgármester szerint "nincs roma osztály, de közelít hozzá". A fokozatosan szegregálódó, megszűnés előtt álló Kossuthba idén csak 10 gyereket írattak be első osztályba, emiatt ősztől minden kunhegyesi gyermek a másik tagintézményben, az évfolyamonként két osztállyal működő Dózsa György Általános Iskolában tanul.

A várostól 1,5 km-re feltörő 56 °C-os vízre alapozva 2007-ben termálfürdő építésére adott be pályázatot a testület, a pénzből azonban az úszómedencén kívül csak egy parányi gyermek- és gyógymedencére futotta. A további kétszázmilliós fejlesztés meghiúsult, mivel Hajdúszoboszló elnyert 4,5 milliárdja kimerítette a régió fürdőfejlesztésre szánt keretét, az önkormányzatnak pedig nincs forrása az önerő befizetésére. A héthektáros strandon szinte mindenki közmunkában dolgozik, bért alig fizetnek, így tavaly néhány millió forintnyi nyeresége is lett a strandot üzemeltető közhasznú társaságnak.

Pozícióharcban

A Jobbik szervezte demonstrációról a helyiek azt mondják, sokan részt vettek, "mert van itt vagy tíz bűnöző család, akikkel baj van. Az előző, szocialista polgármester telepítette be őket szocpolos házakba, és földterületet is kimért hozzá. Mindennaposak a betörések, a zártkertekben megszűnt a veteményezés, gyümölcstermesztés, minek dolgozzunk vele, ha úgyis ellopják?" - teszik fel az ezerszer feltett kérdést, majd sorolják: a lakosságot nagyon megviselték ezek az események, mindenhova kerítést hegesztenek, kamerákat telepítenek - húsz éve még az ajtókat sem zárták. A tavalyig a szomszédos Abádszalókon éttermet üzemeltető Horváth Viktor állítja: a kedvezőtlen gazdasági viszonyok mellett a szórakozóhelyekre visszatérő bandák is gyötrik a vendéglátásból élő környékbeli vállalkozókat. Ha például fizetés nélkül távoznak, a tulajdonos és a rendőrség is tehetetlen.

Szathmári Norbert, a helyi Jobbik elnöke szerint minden egyes súlyos bűncselekmény a Jobbik pozícióit erősíti. Úgy látja, Kunhegyesen ellentmondásos helyzet alakult ki, mert a város szépül, kövezett a főtér, de látni kell, hogy ezek mind uniós támogatásból vannak, a mélyszegénység változatlan. A fideszes többségű vezetés nem tudott semmilyen valódi eredményt felmutatni, és nem koncentrált a munkahelyteremtésre. Arra a kérdésre, hogy a tavaly tavaszi dicstelen, ám a Jobbiknak polgármesterséget hozó gyöngyöspatai eseményekből tanulva, valamint a kunhegyesiek felháborodását és a közbiztonság utáni igényét kihasználva netán Kunhegyesen is politikai hatalomátvételre készülnek-e, a jobbikos vezető azt mondja: Kunhegyesen csak 2006-ban, a szocialista polgármester leváltásával történt meg a rendszerváltás, és időbe telik, amíg az emberek eljutnak a Jobbikig. "A helyi MSZP-s politikusok is azt mondták a bűncselekmények után, be kell hívni a Magyar Gárdát, én meg felhívtam a figyelmet, hogy óvatosan fogalmazzanak, hiszen ők tiltották be a szervezet működését. Sokan elmondják, hogy félnek közösséget vállalni velünk, mert nyomozzák, ki kivel áll szóba, de reménykeltő, hogy Kunmadarason már többségben van a Jobbik a testületben, Fegyverneken is választottak jobbikos képviselőt" - magyarázza.

A magyartanár Szathmári a várostól hét kilométere fekvő Tomajmonostorán tanít. Kunhegyesen korábban a Jobbik kezdeményezte a mezőőrség és a járőrszolgálat felállítását, valamint hetven főből álló riadóláncot szerveztek, de Szathmári szerint a városvezetés megfojtotta, illetve a saját kezébe vette a kezdeményezést.

Szabó András polgármester az újszentgyörgyi, a kenderesi és a két kunhegyesi bűncselekményt követően is beelőzött: a Jobbik demonstrációja előtti napon körlevelet írt a város lakóinak, amelyben egy többmilliós intézkedési terv megvalósítását ígéri a lakosság biztonságérzetének erősítéséért. A bevezető utakon felszerelendő kamerák mellett járőrszolgálat és mezőőrség megszervezése, a jelenleg hét személlyel működő helyi rendőrőrs öt próbaidős rendőrrel való bővítése szerepel e tervekben, és szó esik a református egyház működtetésében lévő Sarepta Idősek Otthona vállalásáról. Az idősotthon bővíti jelzőrendszerét, vagyis havi 500 forint ellenében egy pánikkészülék segítségével az egyedül élő idős emberek otthonukból értesíthetik a diszpécserszolgálatot, amely azonnal továbbítja a hívást a rendőrségnek vagy a mentőknek.

Habár a polgármesteri ígéretek beváltását könnyen megakaszthatja az állami támogatások drasztikus csökkentése és a rendőrség egyre romló anyagi helyzete, a polgármester bízik elképzeléseiben. "Kunhegyesen bárki csatlakozhat a polgárőrséghez, de szabadcsapatok szerveződését nem engedélyezem" - mondja, utalva a korábbi jobbikos akciókra.


Neked ajánljuk