Hódmezővásárhely

Rontást látok magán, kérem, tejeljen!

Kis-Magyarország

Készpénzben és ékszerekben több mint 30 millió forintot kapott egy hódmezővásárhelyi jósnő 2008 és 2010 között öt hiszékeny embertől, akik azért adták a pénzt, hogy levegye róluk a rontást. Az ügy első tárgyalásán a csalással vádolt asszony ártatlannak vallotta magát.

Reklámújságban is hirdette szolgáltatásait az a hat osztályt végzett, 37 éves hódmezővásárhelyi jósnő, aki öt dél-alföldi „megbízójától” összesen több mint 30 millió forintnyi készpénzt, illetve közel tucatnyi aranyórát, arany nyakláncot, karkötőt és aranygyűrűt kért munkájáért. A Békéscsabai Városi Bíróságon múlt csütörtökön kezdődött a per, amelyben az ügyészség jelentős kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalással vádolja A. Szilviát 2008 és 2010 közötti üzelmei miatt.

Már megint izzad...
„Démonokat láttam, és azt szerettem volna, hogy egy régi szerelmem ismét felkeressen, ezért kértem a jósnő segítségét. Munkadíjként 250 ezer forintot, a rontás levételéért pedig 700 ezer forintot adtam neki. Az összes megtakarított pénzem odaveszett, és szerelmi légyott sem jött létre” – idézte fel a két évvel ezelőtt történteket a bíróságon a ma 91 éves S. Pál.

Egy másik sértett, dr. T. Veronika összesen 18 millió 130 ezer forintot adott át a jósnőnek, több részletben. 2010 februárjában egy hirdetés nyomán kereste fel A. Szilviát, hogy édesanyja meggyógyításában és egy csongrádi férfi megszerzésében kérje segítségét. Először telefonon beszéltek egymással, dr. T. Veronika ekkor „tudta meg”, hogy egy középkorú nő okozza a rontást. A jósnő felajánlotta, hogy megszabadítja a gonosz szellemtől, ám ezért pénzt kért. A hiszékeny nő előbb 2 millió forintot adott át neki, majd kis idő múlva még ugyanennyit. A jósnő ezután azt mondta neki, hogy ha nem adja neki oda az összes pénzét, akkor a rontáslevétel sikertelen lesz. Így végül több részletben összesen 18 millió 130 ezer forintot csalt ki a vádirat szerint a nőtől az ügyben Hódmezővásárhelyről Békéscsabára többször is ellátogató A. Szilvia. A pénzről, illetve a másoktól átvett aranytárgyakról azt mondta a jósnő, hogy azokat szent helyre, egy meg nem nevezett templomba viszi, ahol néhány hétig, esetleg hat hónapig kell maradniuk. Itt állítólag a szentelt víz segítségével űzték el a rontást.

Egy hódmezővásárhelyi ruhakészítőtől még 2008-ban csalt ki 200 ezer forint értékben ékszereket a saját lakodalomára készülő jósnő, aki ekkor az üzletvezetőnek megjegyezte: rontást lát rajta. Az akkor terhes és nem jó pszichés állapotban lévő ruhakészítő hölgy hitt neki: ezt később családi arany ékszerei bánták. Emellett – rontás levételét ígérve – két másik nő arany ékszereit is elvitte a jósnő, aki utóbb az ügyfelei érdeklődésére mindig mást és mást mondott arról, hol van a pénz és az ékszerek. Az időhatárok lejárta után azonban a tulajdonosokhoz egyszer sem került vissza semmi.

Megtért
A vádlott A. Szilvia ártatlannak vallotta magát a tárgyaláson, és tagadta, hogy a rontás levételéért pénzt vagy értéktárgyakat kért. Csupán azt ismerte el, hogy munkadíjként néhány ezer forintot kért mindenkitől. Elmondása szerint tönkre akarják tenni, csak azt nem tudja, miért.
Egy, a szegedi klinika által kiállított dokumentum szerint a jósnő pszichés zavaroktól szenved – erről ő maga számolt be a békéscsabai bíróság előtt. A. Szilvia végül megjegyezte, hogy időközben megtért, és immár a Hit Gyülekezete tagja, ezért bő két éve nem jósol, s nem is vesz le rontást.
A Békéscsabai Városi Bíróságon kezdődött per közjátékkal indult. A vádlott védője egy órával a tárgyalás előtt beteget jelentett telefonon. A bíróság egy óra késéssel, de immár egy új, kirendelt ügyvéddel mégis munkához látott.
További tanúk meghallgatásával a tárgyalás ősszel folytatódik.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.