Vidnyánszky megkapta, amit akart: most már pusztulhat a kaposvári színészképzés?

  • Huszka Imre
  • 2020. augusztus 31.

Kis-Magyarország

„… és majd hosszú távon nyilván a kaposvári egyetem művészeti kara is megszűnik, hiszen nincs szükség két színészképzésre Magyarországon” – áll egy alig ismert dokumentumban.

A legkifinomultabb kifejezéssel élve is áthidalhatatlan kommunikációs szakadék húzódik a felsőoktatás döntéshozóinak a nemrég megszűnt Kaposvári Egyetem képzéseivel kapcsolatos, a nyilvánosság és a belső szakmai fórumok számára szánt kijelentései között. Kissé karcosabban: hazudnak, mint a vízfolyás, amikor arról van szó, megmaradnak-e a felhizlalt Szent István agráregyetemi profiljába nem illő szakok, avagy sem. Erre most aktuálisan, a Színművészeti lerohanása kapcsán is fény derült.

Még a mai, sokkolóra hangszerelt hírözönben is dermesztően hatott, hogy a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium ízzé-porrá zúzta a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiáját, magához vonva minden jogkört, egészen az osztályok indításáig és az osztályfőnökök kinevezéséig. Az sem volt kevésbé megbotránkoztató, hogy miután a Kaposvári Egyetem beolvadásával megszűnt művészeti rektorhelyettesi posztja, sebtében kinevezték a „Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán folyó művészeti képzés magas színvonalú biztosításáért felelős rektori megbízottá”.

Vidnyánszky mindent bezsebelt, mellette Hoppál Péter

Vidnyánszky mindent bezsebelt, mellette Hoppál Péter

Fotó: MTI

Átjáró a NER dimenzióiba

Ebben ne keressünk hétköznapi értelmet: féreglyuk ez, átjáró a NER dimenzióiba.

Színvonal-biztosításért felelős rektori megbízott még úgysem volt, kipipálva. Kevesen vették észre, hogy a terjengősségében is abszurd cím csupán augusztus elsejétől „visszavonásig, legkésőbb 2020. december 31-ig” érvényes. Azt pedig úgyszólván senki, hogy az SzFE honlapján megbújik egy szerény, ám az ügy szempontjából kulcsfontosságú emlékeztető.

Ez arról tanúskodik, hogy Palkovics László miniszter és Bódis József államtitkár részvételével az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) épületében június 24-én zajló megbeszélésen elhangzott: „… és majd hosszú távon nyilván a kaposvári egyetem művészeti kara is megszűnik, hiszen nincs szükség két színészképzésre Magyarországon”. (SzFE: „Mi olyan sürgős?" – a modellváltásról szóló rendkívüli hírlevél, 3. szám, 28. oldal).

Nem tudjuk pontosan, hogy melyik nagyember szájából hangzottak el a bűvös szavak, miután a találkozón Palkovics és Bódis urak mellett Novák Eszter oktatási rektorhelyettes és Upor László, a szenátus által megválasztott rektor volt jelen, s habár utóbbiak beszámolója nem jegyzőkönyv pontosságú, hitelességében nincs okunk kételkedni. A kijelentés tágabb kontextusából kiderül: az alapkérdés az volt, hogy miért marad ki az intézmény nevéből az „egyetem” szó, s ennek indokául hozza fel – nyilván a minisztérium vezetése – hogy a jövőben több egység beolvadására is számítani lehet, pl. Kaposváréra is.

 

Bódis József (b) és Palkovics László kimondta...

Bódis József (b) és Palkovics László kimondta...

Fotó: MTI

Visszafogott „színésztermelés”

Nem lepődnénk meg azon, ha Bódis és Palkovics urak tájékozottságát pontosan tükrözné az inkriminált mondat. Ugyanis a volt Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti karán – a miniszteriális urak sugalmazásával szemben – nem csupán színészeket képeznek. Van alapszakon fotográfia, képalkotás, látványtervezés, média design, kézműves tárgykultúra, mesterképzésen fotográfia az osztatlan (öt éves) színművészképzésen kívül, de a felsoroltak többsége, úgy tűnik, nem érte el a fékbetét szakos miniszter és nőgyógyász államtitkára ingerküszöbét, mert csak a színészképzésről beszélnek.

A megjegyzés afféle suta vigasztalásként is értelmezhető: a Színművészeti vezetői a múltban több alkalommal felpanaszolták, hogy önként fogták vissza a „színésztermelést”, kevesebb osztályt indítottak, miután 2003-ban Kaposváron is megkezdődött a képzés. Nem is volt a mostanihoz hasonló hangerejű tiltakozás, amikor 2012-ben Vidnyánszky megkezdte a kaposvári tanszék szétdúlását: sokan egyenesen megkönnyebbültek. Gondolva, hogy Orbán Viktor színházi komisszárja majd szépen eljátszadozik a dunántúli porfészekben, s békét hagy nekik.

A Bódis-Palkovics-duó szavai erősen egybecsengenek L. Simon Lászlónak a parlament kulturális bizottsága ülésén elhangzott kijelentésével: „az első lépés az integrálás, a következő lépés pedig a profiltisztítás kell, hogy legyen, tehát a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának nemhogy hosszú távon, hanem már rövid távon sem lesz helye az integrált agrár-felsőoktatási intézményben”.

Mi lesz a Kaposvári Egyetem sorsa?

Mi lesz a Kaposvári Egyetem sorsa?

Fotó: Wikipedia/Belovai Pál

Többé nem lesz szüksége rá

Sovány vigasz a Színművészetinek, hogy totális annektálásuk fejében netán, stílszerűen szólva beszántják a konkurenciát, még akkor is, ha pontosan tudjuk, hogy a NER-szótárban mit jelent a „hosszabb távon” kifejezés. Néhány hetet vagy hónapot esetleg, s a Szent István Egyetem rektora, Gyuricza Csaba által lekicsinylően csak „színfoltként” aposztrofált kaposvári művészeti képzés megy a szecskába, hiszen Vidnyánszky Attilának a „Színmű” megszerzése után többé nem lesz szüksége rá, s egyre nyilvánvalóbb, hogy csupán ez számít.

(Címlapfotó: Vidnyánszky Attila, a magyar színházi élet ura. A felvétel forrása: Magyar Művészeti Akadémia, mmakademia.hu.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.