Vidnyánszky megkapta, amit akart: most már pusztulhat a kaposvári színészképzés?

  • Huszka Imre
  • 2020. augusztus 31.

Kis-Magyarország

„… és majd hosszú távon nyilván a kaposvári egyetem művészeti kara is megszűnik, hiszen nincs szükség két színészképzésre Magyarországon” – áll egy alig ismert dokumentumban.

A legkifinomultabb kifejezéssel élve is áthidalhatatlan kommunikációs szakadék húzódik a felsőoktatás döntéshozóinak a nemrég megszűnt Kaposvári Egyetem képzéseivel kapcsolatos, a nyilvánosság és a belső szakmai fórumok számára szánt kijelentései között. Kissé karcosabban: hazudnak, mint a vízfolyás, amikor arról van szó, megmaradnak-e a felhizlalt Szent István agráregyetemi profiljába nem illő szakok, avagy sem. Erre most aktuálisan, a Színművészeti lerohanása kapcsán is fény derült.

Még a mai, sokkolóra hangszerelt hírözönben is dermesztően hatott, hogy a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium ízzé-porrá zúzta a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiáját, magához vonva minden jogkört, egészen az osztályok indításáig és az osztályfőnökök kinevezéséig. Az sem volt kevésbé megbotránkoztató, hogy miután a Kaposvári Egyetem beolvadásával megszűnt művészeti rektorhelyettesi posztja, sebtében kinevezték a „Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán folyó művészeti képzés magas színvonalú biztosításáért felelős rektori megbízottá”.

Vidnyánszky mindent bezsebelt, mellette Hoppál Péter

Vidnyánszky mindent bezsebelt, mellette Hoppál Péter

Fotó: MTI

Átjáró a NER dimenzióiba

Ebben ne keressünk hétköznapi értelmet: féreglyuk ez, átjáró a NER dimenzióiba.

Színvonal-biztosításért felelős rektori megbízott még úgysem volt, kipipálva. Kevesen vették észre, hogy a terjengősségében is abszurd cím csupán augusztus elsejétől „visszavonásig, legkésőbb 2020. december 31-ig” érvényes. Azt pedig úgyszólván senki, hogy az SzFE honlapján megbújik egy szerény, ám az ügy szempontjából kulcsfontosságú emlékeztető.

Ez arról tanúskodik, hogy Palkovics László miniszter és Bódis József államtitkár részvételével az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) épületében június 24-én zajló megbeszélésen elhangzott: „… és majd hosszú távon nyilván a kaposvári egyetem művészeti kara is megszűnik, hiszen nincs szükség két színészképzésre Magyarországon”. (SzFE: „Mi olyan sürgős?" – a modellváltásról szóló rendkívüli hírlevél, 3. szám, 28. oldal).

Nem tudjuk pontosan, hogy melyik nagyember szájából hangzottak el a bűvös szavak, miután a találkozón Palkovics és Bódis urak mellett Novák Eszter oktatási rektorhelyettes és Upor László, a szenátus által megválasztott rektor volt jelen, s habár utóbbiak beszámolója nem jegyzőkönyv pontosságú, hitelességében nincs okunk kételkedni. A kijelentés tágabb kontextusából kiderül: az alapkérdés az volt, hogy miért marad ki az intézmény nevéből az „egyetem” szó, s ennek indokául hozza fel – nyilván a minisztérium vezetése – hogy a jövőben több egység beolvadására is számítani lehet, pl. Kaposváréra is.

 

Bódis József (b) és Palkovics László kimondta...

Bódis József (b) és Palkovics László kimondta...

Fotó: MTI

Visszafogott „színésztermelés”

Nem lepődnénk meg azon, ha Bódis és Palkovics urak tájékozottságát pontosan tükrözné az inkriminált mondat. Ugyanis a volt Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti karán – a miniszteriális urak sugalmazásával szemben – nem csupán színészeket képeznek. Van alapszakon fotográfia, képalkotás, látványtervezés, média design, kézműves tárgykultúra, mesterképzésen fotográfia az osztatlan (öt éves) színművészképzésen kívül, de a felsoroltak többsége, úgy tűnik, nem érte el a fékbetét szakos miniszter és nőgyógyász államtitkára ingerküszöbét, mert csak a színészképzésről beszélnek.

A megjegyzés afféle suta vigasztalásként is értelmezhető: a Színművészeti vezetői a múltban több alkalommal felpanaszolták, hogy önként fogták vissza a „színésztermelést”, kevesebb osztályt indítottak, miután 2003-ban Kaposváron is megkezdődött a képzés. Nem is volt a mostanihoz hasonló hangerejű tiltakozás, amikor 2012-ben Vidnyánszky megkezdte a kaposvári tanszék szétdúlását: sokan egyenesen megkönnyebbültek. Gondolva, hogy Orbán Viktor színházi komisszárja majd szépen eljátszadozik a dunántúli porfészekben, s békét hagy nekik.

A Bódis-Palkovics-duó szavai erősen egybecsengenek L. Simon Lászlónak a parlament kulturális bizottsága ülésén elhangzott kijelentésével: „az első lépés az integrálás, a következő lépés pedig a profiltisztítás kell, hogy legyen, tehát a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának nemhogy hosszú távon, hanem már rövid távon sem lesz helye az integrált agrár-felsőoktatási intézményben”.

Mi lesz a Kaposvári Egyetem sorsa?

Mi lesz a Kaposvári Egyetem sorsa?

Fotó: Wikipedia/Belovai Pál

Többé nem lesz szüksége rá

Sovány vigasz a Színművészetinek, hogy totális annektálásuk fejében netán, stílszerűen szólva beszántják a konkurenciát, még akkor is, ha pontosan tudjuk, hogy a NER-szótárban mit jelent a „hosszabb távon” kifejezés. Néhány hetet vagy hónapot esetleg, s a Szent István Egyetem rektora, Gyuricza Csaba által lekicsinylően csak „színfoltként” aposztrofált kaposvári művészeti képzés megy a szecskába, hiszen Vidnyánszky Attilának a „Színmű” megszerzése után többé nem lesz szüksége rá, s egyre nyilvánvalóbb, hogy csupán ez számít.

(Címlapfotó: Vidnyánszky Attila, a magyar színházi élet ura. A felvétel forrása: Magyar Művészeti Akadémia, mmakademia.hu.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.