Pokollá vált a gyulai börtön mellett lakók élete

Kis-Magyarország

A fogvatartottak hónapok óta tartó, sok esetben egész napos ordítozása miatt háborognak a gyulai börtön közvetlen szomszédságában lakók. Úgy érzik, mindez nyugalmukat és mindennapjaikat lehetetleníti el. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) szerint a gond korántsem ekkora, az elmúlt hat évben csupán négy ilyen panasz érkezett ebben az ügyben. Mintha a felek nem is ugyanarról beszélnének.

„Még a télen kezdődött a folyamatos ordibálás, ez rövid távon is szinte elviselhetetlen, de hónapok óta tart, sok esetben reggel 6 órától este 10 óráig. Nem egy emberhez köthető, hanem többhöz. Van, aki csak ordibál, van, aki ezt énekkel és kántálással is vegyíti. De sajnos az is előfordult már, hogy egy férfi az ablakból kifelé, az udvar felé végzett önkielégítést. Ezt már minősíteni sem akarom. Nekünk ellehetetlenült az életünk és gyakorlatilag az udvarra sem tudunk kijönni” – sorolja a gondokat Marsiné Gombos Márta, aki a legközelebbi szomszédja a gyulai központú, hivatalos nevén Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetnek.

Hozzátette, az ügyben többször keresték a börtön parancsnokát, sőt, a történtek miatt a környéken élők aláírást is gyűjtöttek, és a körzet önkormányzati képviselőjét is kérték a közbenjárásra, de nem történt semmi, visszajelzést sem kaptak visszajelzést a helyi politikustól. Ám annyit biztosan tudnak, hogy ez a kérdés nem szerepelt a gyulai képviselő-testület ülésen nem. Ennek az a legvalószínűbb oka, hogy az önkormányzatnak sem feladat-, sem hatásköre nincs az ügyben. A kérdés a BVOP-ra és a környéken élőkre tartozik.

Remek kilátás a börtön ablakaira

Remek kilátás a börtön ablakaira

Fotó: A szerző felvétele

Mindenki szenved

„Egy asszony folyamatosan ordibál, hosszú hónapok óta. Szerintem beteg, szenved, de szenvednek a zárkatársai és minden bizonnyal a börtönőrök is. És persze a szomszédok is. Ennek az embernek minden bizonnyal kezelésre és szakemberek segítségére van szüksége. Amennyire meg tudom ítélni, az ilyen embereket ki kellene emelni környezetükből és gyógyítani kell őket” – ezt már Kolozsi András mondta, aki ugyancsak szomszédként elszenvedője a történteknek. Neki annyiban más a helyzete, hogy külföldön dolgozik, havonta néhány napra tér haza a gyulai börtönnel szomszédos otthonába.

A panaszosok nehezen értik, hogy az éktelen és folyamatos ordibálást a börtönőrök és feletteseik nem hallják. Marsiné Gombos Márta elmondta, ő többször átment és szólt az ügyeletes tisztnek vagy parancsnoknak, mikor kit ért el, ám a helyzet vajmi keveset változott. Sőt, nemegyszer azt válaszolták neki a börtön alkalmazottai, ők nem hallják a kiabálásokat és ordibálásokat, ami a szomszédok szerint nehezen hihető. A koronavírus-járvány miatt március 9-étől a büntetés-végrehajtási szervezet felfüggesztette az ideiglenes intézetelhagyások – kimaradás, eltávozás – engedélyezését a fogvatartottak számára; a látogatás során a fogvatartottak és hozzátartozóik “fizikális érintkezése” nem lehetséges – közölte a BVOP még tavasz elején a távirati irodával.  Így még nehezebb lett az elítélték helyzete, aminek óhatatlanul lelki kihatásai is annak.

A honi börtönöket is érintő járványhelyzetről egy májusi cikkünkben részletesen írtunk.

Kérdéssor a börtönállapotokról

Az ügyben előbb telefonon a gyulai börtön parancsnokhelyettesét kerestük, aki Hafenscher Csaba Zoltán parancsnokhoz irányított. Személyes találkozóra azonban nem nyílt mód, így kérdéssort küldtünk el a gyulai bv-intézet első emberének.

Ebben a fentebb vázoltak mellett jeleztük, hogy az intézeten belülről szerzett információink szerint zárkanyitással, figyelmeztetéssel, vagy fegyelmikkel próbálják jobb belátásra bírni az ordítozó fogvatartottakat. Kétséges azonban, hogy ezek valódi megoldást jelentenek-e. Nagy valószínűséggel beteg emberekről van szó, akik pszichés ápolásra szorulnak. Szenvednek ők is, de a zárkatársaik, a börtönszemélyzet és a közelben lakók is. Mi lehet ilyenkor a működő börtönprotokoll? – kérdeztük.

Ahogy azt is, mikor hallottak elsőként arról, hogy a fogvatartottak hangoskodására a szomszédok panaszkodnak. Milyen időközönként és hány pszichiáter vagy pszichológus jár a gyulai bv-intézetbe? Milyen terápiában tudják részesíteni a lelki gondokkal szenvedőket? Milyen gyógyszereket kapnak, ezeket téríti-e az állam, előfordult-e már, hogy az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) irányították a betegeket, és onnan milyen lelki/pszichés állapotban tértek vissza?

De azt is firtattuk, hogy gyulai börtönparancsnok milyen súlyúnak és gyakoriságúnak ítéli az ordibálásokat és mi lehet erre a megoldás. Végül azt tudakoltuk, melyik más magyarországi büntetés-végrehajtási intézet van ilyen közelségben civil szomszédokhoz.

Börtön és szomszédos telek: minden idehallatszik

A börtön és a szomszédos telek: minden ide hallatszik

Fotó: A szerző felvétele

A BVOP mindent megtesz

Kérdéseinkre nem Hafenscher Csaba Zoltán gyulai börtönparancsnoktól, hanem a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztályától kaptunk írásbeli választ.

Eszerint: mint minden büntetés-végrehajtási intézet, a gyulai börtön is mindent megtesz azért, hogy a fogvatartottak a hatályos házirendet betartva ne zavarják egymást, vagy más civil állampolgár nyugalmát. A szabályt szegő fogvatartottat figyelmeztetik, amennyiben a jogszabályi feltételek indokolják, úgy fegyelmi eljárásban is részesítik. Az ehhez hasonló esetek száma országszerte és Gyulán is elenyésző, a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokához az elmúlt hat évben mindössze négy ilyen tárgyú állampolgári panasz érkezett.

Mint írták, az ország valamennyi börtönéhez hasonlóan a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben is dolgoznak pszichológusok. Gyulán, napi szinten, két fő látja el a szolgálatot, ők egyéni és csoportos foglalkozások keretei között is segítik a fogvatartottak mindennapjait, munkájuk jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a börtönbe kerülők mentális és pszichológiai egészségüket megőrizzék. Feladatuk eldönteni, hogy a fogvatartott közösségbe helyezhető-e, képes-e az együttműködésre, de a rehabilitációs foglalkoztatás, a munkahelyen való foglalkoztatás és a reszocializációs folyamat figyelemmel kísérésében is fontos szerepük van.

Folyamatos orvosi felügyelet

Emellett az is kiderült, hogy a sajátos kezelési igénnyel rendelkező fogvatartottak minden esetben kiemelt figyelmet kapnak a szakmai munka során. Részükre több speciális részleg is rendelkezésre áll, ezek egyéni ellátást biztosítanak számukra. A befogadó részleg az elítélt személyiségének megismerését a kockázatelemzés elvégzésével és az egyéniesített fogva tartási programterv kialakításával szolgálja. A drogprevenciós részleg a droggal kapcsolatba kerültek és a veszélyeztetettek rehabilitációját segíti. A pszichoszociális részlegre pedig azok az elítéltek kerülhetnek, akik a mentális állapotuk, személyi körülményeik miatt különleges gondozást igényelnek, vagy bűncselekményük jellege miatt indokolt a védett környezetben történő elhelyezésük.

Kifejtették, hogy a fogvatartottak folyamatos orvosi és szakápolói felügyelet alatt állnak, és amennyiben szükséges, úgy ellátásban is részesülnek. A mentális gondokkal küszködők esetleges gyógyszeres kezeléséről, valamint szükség esetén az IMEI-be, vagy kórházba utalásukról minden esetben szakorvosok gondoskodnak.

Egy történet, két előadás

Végül megtudtuk, hogy a fogvatartottaknak maguknak kell fizetniük a gyógyszerekért, azonban bizonyos esetekben azok ellenértéket az intézet megelőlegezheti.

Viszont nem jutottunk közelebb a probléma megértéséhez, mert mintha a szomszédok és a gyulai börtön működéséért felelős Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ugyanarról a problémáról, egy történetről beszélne, de két forgatókönyvet adnak elő.

Neked ajánljuk