Fájhat a fideszes városvezetők feje: feldarabolhatják a Kaposvári Egyetemet

  • Huszka Imre
  • 2020. június 16.

Kis-Magyarország

A helyi politikai erők nem sokat tudtak tenni, hogy megmentsék a húsz éves intézmény önállóságát. A friss hírek szerint akár fel is darabolhatják az intézményt.

Néhány hete még úgy festett, a város a parlamentben képviselő Gelencsér Attila még a saját kormányával is kész szembe menni, ugyanis beadott egy módosító indítványt annak érdekében, hogy a hamarosan létrejövő Szent István giga-agráregyetem központja Gödöllő helyett Kaposvár legyen. Az egy dolog, hogy a módosítójához csak az ellenzék támogatását tudta megszerezni, de menet közben derül ki számára az is, hogy a kormány még ennél is keményebb intézkedésekre készül a kaposvári intézmény ügyében.

A módosítót tárgyaló kulturális bizottsági ülésen L. Simon László egykori államtitkár egészen sajátos tervekről számolt be. Az agráregyetemi integráció célja szerinte a „profiltisztítás”, azaz Kaposvári Egyetem többi karának, így a széles elismertségnek örvendő színészképzésnek, már rövid távon is máshol kell helyet találni.

Ez teljesen ellentmond a hivatalos, Bódis József államtitkár által is hangoztatott álláspontnak, amely szerint a kaposvári campus és a képzések érintetlenek maradnak. Különösen annak fényében, hogy közben kiderült: a fővárosi Színművészeti Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül. A városban már fideszes körökben is azt találgatják: a színészképzést is integrálni fogják? És ha igen, akkor ez azt jelenti Kaposvárról elköltöztetik a képzést?

Segélykiáltás

Már az ominózus, április 15-i bizottsági ülés jegyzőkönyve csak most hétfőn került fel az Országgyűlés honlapjára, miután közérdekű adatigényléssel kikértük. Már a hetekkel később zajló ülések jegyzőkönyvei is elérhetőek voltak, csak ez nem. Mentségükre legyen szólva, gyorsaságban valószínűleg beállították az abszolút rekordot: 50 perc alatt válaszoltak az Átlátszó „KiMitTud?” oldaláról elküldött igénylésre.

Gelencsér: inkább szelfizik, mint lobbizik

Gelencsér szelfizik a parlamentben

Fotó: Gelencsér Attila/Facebook.com

A jegyzőkönyv a „nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9920. számú törvényjavaslat”, valamint a hat egyetem alapítványi működtetéséről szóló törvényjavaslatok kulturális bizottsági (részletes) vitáját tartalmazza, Pósán László (Fidesz) elnökletével. A legnagyobb vitát kiváltó pont éppen a Kaposvár-Gödöllő székhelykérdés volt, amelyet még maga benyújtó, Gelencsér Attila sem képviselt személyesen.

A hozzászólók kivétel nélkül rámutattak a javaslat kétségbeesett, inkább segélykiáltásnak tetsző voltára, s a helyzet abszurditását fokozta, hogy azt csupán Hiller István (MSZP) támogatta. Ő sem azért, mert reálisnak látta volna a tizenháromezer hallgatóval rendelkező Gödöllő Kaposvárhoz csatolását (2500 hallgató), csupán rá akart mutatni, hogy az integráció elhibázott, „életszerűtlen”.

Nagy múltú egyetem?

Ander Balázs (Jobbik) szintén a beolvasztás ellen érvelt: „a Dél-Dunántúl az európai uniós régiók közül, a kétszázötven-egynéhány közül hátulról a tizedik, mindenféle mutatót, gazdasági, társadalmi mutatókat összesítve … azzal fog járni ez a lépés, hogy a Kaposvári Egyetem húszéves működése után tulajdonképpen pontot tehet a létezésének a végére”.

Politikai oldaltól függetlenül mindenki komolytalannak értékelte Gelencsér módosítóját. Bár a jegyzőkönyvet olvasva volt olyan érzésünk, hogy azok, akik Gödöllőről, mint „hihetetlen nagy múltú egyetemről” beszéltek (mint L. Simon László), nem tudják, hogy a Pest megyei kisvárosban valójában csak 1950 óta működött a Magyar Agrártudományi Egyetem. Az Ideiglenes Kormány földművelésügyi miniszterének, a kaposvári születésű Nagy Imrének a javaslatára hozták létre (1945-50 közt Budapest székhellyel).

L. Simon: tovább darabolná az egyetemet

L. Simon: tovább darabolná az egyetemet

Fotó: MTI

Profiltisztítás következhet

Az ellenzéki érvek szerint Kaposváron az agrár csak egy a négy kar közül, s a pedagógiai, művészeti és a gazdaságtudományi mellett az állattudományi képzés a hallgatók számában is elmarad. Ráadásul minden „nem-agrár” kar rendelkezik egy-egy területen figyelemre méltó eredménnyel. A pedagógiain egészen kiváló gyógypedagógus-képzés folyik, a gazdaságtudományi kar doktori iskolája oktatói kiválóság tekintetében első volt az országban, a művészeti karon 2003 óta folyó színészképzést pedig általános elismerés övezte itthon és külföldön.

Erre próbált megnyugtató választ adni L. Simon László képviselő, bizottsági tag, egykori államtitkár: „tehát én azt gondolom, és ezt nemcsak úgy gondolom … hogy az első lépés az integrálás, a következő lépés pedig a profiltisztítás kell, hogy legyen, tehát a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának nemhogy hosszú távon, hanem már rövid távon sem lesz helye az integrált agrár-felsőoktatási intézményben”.

Súlytalan érvelés

„Annak meg kell találni a helyét, és azt egyébként kaposvári bázissal, a kaposvári helyszínen kell megítélésünk szerint továbbvinni. Bár tudjuk, hogy a pécsiek és mások is szívesen integrálnák, de mi azt mondjuk, hogy annak Kaposváron kell maradnia. Kaposvár egyébként hosszú távon akár nyertese is lehet ennek a dolognak, mert nemhogy egy, hanem akár kettő vagy több felsőoktatási intézmény is valamilyen módon részt vehet a kaposvári és a Kaposvár környéki fiatalok képzésében. Én nem látok ebben problémát, én sokkal inkább a lehetőségeket látom” - mondta L. Simon.

Ha jól értjük, ez azt jelenti, hogy a Gödöllőhöz most „hozzácsapott-beolvasztott” Kaposvár egyes karai rövid idő múlva ismét egy vagy több önálló intézményként működnek majd, Orbán Viktor pedig 2000 után ismét egyetemalapító lesz a somogyi megyeszékhelyen? Persze Kaposváron Gelencsér módosítójának bukása után ezt az elméletet senki nem veszi komolyan.

Elérhetetlennek tűnő egykori nívó

A volt államtitkárnak volt még egy módfelett zavaros megnyilvánulása: a kaposvári színészképzés dicséretekor sajátos módon csak Vidnyánszky Attila művészeti rektorhelyettes és Hatos Pál dékán neve jutott eszébe. Miközben pontosan tudható, az utóbbi csupán beleült a készbe, Vidnyánszky viszont éppenséggel kis híján porig rombolta azt, amit Babarczy László egykori kaposvári színidirektor és Leitner Sándor korábbi dékán megálmodtak és kiharcoltak.

Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

Fotó: MTI

Amit a Kaposvárról elüldözött Csáki Judit egykori tanszékvezető, Mohácsi János, Rusznyák Gábor, Réthly Attila, Kocsis Pál s a többiek ma már igen magas tűnő nívóra emeltek, s amelynek a napjai – úgy tűnik – tényleg meg vannak számlálva.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.