Néhány hete még úgy festett, a város a parlamentben képviselő Gelencsér Attila még a saját kormányával is kész szembe menni, ugyanis beadott egy módosító indítványt annak érdekében, hogy a hamarosan létrejövő Szent István giga-agráregyetem központja Gödöllő helyett Kaposvár legyen. Az egy dolog, hogy a módosítójához csak az ellenzék támogatását tudta megszerezni, de menet közben derül ki számára az is, hogy a kormány még ennél is keményebb intézkedésekre készül a kaposvári intézmény ügyében.
A módosítót tárgyaló kulturális bizottsági ülésen L. Simon László egykori államtitkár egészen sajátos tervekről számolt be. Az agráregyetemi integráció célja szerinte a „profiltisztítás”, azaz Kaposvári Egyetem többi karának, így a széles elismertségnek örvendő színészképzésnek, már rövid távon is máshol kell helyet találni.
Ez teljesen ellentmond a hivatalos, Bódis József államtitkár által is hangoztatott álláspontnak, amely szerint a kaposvári campus és a képzések érintetlenek maradnak. Különösen annak fényében, hogy közben kiderült: a fővárosi Színművészeti Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül. A városban már fideszes körökben is azt találgatják: a színészképzést is integrálni fogják? És ha igen, akkor ez azt jelenti Kaposvárról elköltöztetik a képzést?
Segélykiáltás
Már az ominózus, április 15-i bizottsági ülés jegyzőkönyve csak most hétfőn került fel az Országgyűlés honlapjára, miután közérdekű adatigényléssel kikértük. Már a hetekkel később zajló ülések jegyzőkönyvei is elérhetőek voltak, csak ez nem. Mentségükre legyen szólva, gyorsaságban valószínűleg beállították az abszolút rekordot: 50 perc alatt válaszoltak az Átlátszó „KiMitTud?” oldaláról elküldött igénylésre.
| ||
A jegyzőkönyv a „nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9920. számú törvényjavaslat”, valamint a hat egyetem alapítványi működtetéséről szóló törvényjavaslatok kulturális bizottsági (részletes) vitáját tartalmazza, Pósán László (Fidesz) elnökletével. A legnagyobb vitát kiváltó pont éppen a Kaposvár-Gödöllő székhelykérdés volt, amelyet még maga benyújtó, Gelencsér Attila sem képviselt személyesen.
A hozzászólók kivétel nélkül rámutattak a javaslat kétségbeesett, inkább segélykiáltásnak tetsző voltára, s a helyzet abszurditását fokozta, hogy azt csupán Hiller István (MSZP) támogatta. Ő sem azért, mert reálisnak látta volna a tizenháromezer hallgatóval rendelkező Gödöllő Kaposvárhoz csatolását (2500 hallgató), csupán rá akart mutatni, hogy az integráció elhibázott, „életszerűtlen”.
Nagy múltú egyetem?
Ander Balázs (Jobbik) szintén a beolvasztás ellen érvelt: „a Dél-Dunántúl az európai uniós régiók közül, a kétszázötven-egynéhány közül hátulról a tizedik, mindenféle mutatót, gazdasági, társadalmi mutatókat összesítve … azzal fog járni ez a lépés, hogy a Kaposvári Egyetem húszéves működése után tulajdonképpen pontot tehet a létezésének a végére”.
Politikai oldaltól függetlenül mindenki komolytalannak értékelte Gelencsér módosítóját. Bár a jegyzőkönyvet olvasva volt olyan érzésünk, hogy azok, akik Gödöllőről, mint „hihetetlen nagy múltú egyetemről” beszéltek (mint L. Simon László), nem tudják, hogy a Pest megyei kisvárosban valójában csak 1950 óta működött a Magyar Agrártudományi Egyetem. Az Ideiglenes Kormány földművelésügyi miniszterének, a kaposvári születésű Nagy Imrének a javaslatára hozták létre (1945-50 közt Budapest székhellyel).
| ||
Profiltisztítás következhet
Az ellenzéki érvek szerint Kaposváron az agrár csak egy a négy kar közül, s a pedagógiai, művészeti és a gazdaságtudományi mellett az állattudományi képzés a hallgatók számában is elmarad. Ráadásul minden „nem-agrár” kar rendelkezik egy-egy területen figyelemre méltó eredménnyel. A pedagógiain egészen kiváló gyógypedagógus-képzés folyik, a gazdaságtudományi kar doktori iskolája oktatói kiválóság tekintetében első volt az országban, a művészeti karon 2003 óta folyó színészképzést pedig általános elismerés övezte itthon és külföldön.
Erre próbált megnyugtató választ adni L. Simon László képviselő, bizottsági tag, egykori államtitkár: „tehát én azt gondolom, és ezt nemcsak úgy gondolom … hogy az első lépés az integrálás, a következő lépés pedig a profiltisztítás kell, hogy legyen, tehát a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának nemhogy hosszú távon, hanem már rövid távon sem lesz helye az integrált agrár-felsőoktatási intézményben”.
Súlytalan érvelés
„Annak meg kell találni a helyét, és azt egyébként kaposvári bázissal, a kaposvári helyszínen kell megítélésünk szerint továbbvinni. Bár tudjuk, hogy a pécsiek és mások is szívesen integrálnák, de mi azt mondjuk, hogy annak Kaposváron kell maradnia. Kaposvár egyébként hosszú távon akár nyertese is lehet ennek a dolognak, mert nemhogy egy, hanem akár kettő vagy több felsőoktatási intézmény is valamilyen módon részt vehet a kaposvári és a Kaposvár környéki fiatalok képzésében. Én nem látok ebben problémát, én sokkal inkább a lehetőségeket látom” - mondta L. Simon.
Ha jól értjük, ez azt jelenti, hogy a Gödöllőhöz most „hozzácsapott-beolvasztott” Kaposvár egyes karai rövid idő múlva ismét egy vagy több önálló intézményként működnek majd, Orbán Viktor pedig 2000 után ismét egyetemalapító lesz a somogyi megyeszékhelyen? Persze Kaposváron Gelencsér módosítójának bukása után ezt az elméletet senki nem veszi komolyan.
Elérhetetlennek tűnő egykori nívó
A volt államtitkárnak volt még egy módfelett zavaros megnyilvánulása: a kaposvári színészképzés dicséretekor sajátos módon csak Vidnyánszky Attila művészeti rektorhelyettes és Hatos Pál dékán neve jutott eszébe. Miközben pontosan tudható, az utóbbi csupán beleült a készbe, Vidnyánszky viszont éppenséggel kis híján porig rombolta azt, amit Babarczy László egykori kaposvári színidirektor és Leitner Sándor korábbi dékán megálmodtak és kiharcoltak.
| ||
Amit a Kaposvárról elüldözött Csáki Judit egykori tanszékvezető, Mohácsi János, Rusznyák Gábor, Réthly Attila, Kocsis Pál s a többiek ma már igen magas tűnő nívóra emeltek, s amelynek a napjai – úgy tűnik – tényleg meg vannak számlálva.
