Visszatáncolt a Jobbik a vecsési „hanukabotrányból”: megrovás igen, kizárás nem

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2017. február 16.

Kis-Magyarország

Pedig Vona korábban azt mondta, aki olyat tesz, mint a vecsésiek, annak távoznia kell a pártból. Ezek szerint az elnöknél van erősebb tényező a Jobbikban.

Tavaly decemberben Vona Gábor Jobbik-elnök és Mirkóczki Ádám szóvivő levélben üdvözölte a magyarországi zsidóságot hanuka alkalmából. Erre Köves Slomó (EMIH) élesen visszaszólt Vonáéknak, de a Jobbikban sem örült mindenki a néppártosodás e kedveskedő, új formájának.

„A vecsési JOBBIK NEM üdvözli a zsidóságot a hanuka (vagy mi a f sz) alkalmából! Ha valakinek mégis ilyen eszement ötlete támadna, attól szervezetünk elhatárolódik!” – írta a vecsési alapszervezet saját jobbikos Facebook-oldalán.

Azaz a vecsési Jobbik elhatárolódott a Jobbik elnökétől.

Vona Gábor nem is hagyta szó nélkül a vele szembehelyezkedő, antiszemita felhangokkal operáló vecsési reakciót. A Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a történtek miatt etikai vizsgálatot kezdeményezett a pártelnökségnél. Szerinte az ilyen vallásgyalázó tartalmak még a Jobbik „kamaszkorában” sem voltak elfogadhatók. Egyértelműen fogalmazott: „Aki így nyilvánul meg, annak távoznia kell a pártból.”

false

 

Fotó: MTI

 

A magyarnarancs.hu meg is kérdezte tegnap a Jobbikot, hogy is áll ez a fegyelmi, történt-e már kizárás. Gyors, ámde meglepő választ kaptunk, íme:

A Jobbik Etikai Bizottsága a vecsési szervezet vezetőjét megrovásban részesítette, mivel az általa vezetett alapszervezet Facebook-oldalán a Jobbik politikájával ellentétes tartalmú nyilatkozat jelent meg. Az elfogadhatatlan, vallásgyalázó bejegyzést közzétevő személy kiléte az etikai vizsgálat során nem volt kideríthető, így kizárásra a közzétevő személy azonosításának hiányában nem kerülhetett sor.

A döntésből látszik, hogy a Jobbik a legenyhébb megoldást választotta, hiszen a megrovásnak valódi jelentősége nincs, a kizárás elkerülésével pedig nem kockáztatták azt, hogy a párt radikális szárnya – amelyik nyilván szintén nem örült Vona hanukaüdvözletének – esetleg a vecsésiek mellett álljon ki, netalán kövesse őket, szakadást előidézve ezzel.

A történethez tudni kell, hogy a Jobbik vecsési szárnya összefonódott a párthoz kötődő, saját neonáci értékrendjét büszkén vállaló Betyársereggel. Az Átlátszó korábbi cikkében részletesen bemutatta, hogy egy vecsési civil szervezet fedezékében miként építi magát a klán: „a Városi Nemzeti Szövetség Egyesület tehát legális, bejegyzett civil szervezetként működik Vecsésen, hivatalos dokumentumaiban pedig szót sem ejt arról, hogy tulajdonképpen fiókszervezeteként végez ideológiai és harcművészeti képzést a Betyársereg nevű neonáci mozgalom számára.”

Az összekötő kapocs a párt és a Betyársereg közt épp az a Szabó Attila – egy jobbikos önkormányzati képviselő –, aki a hanukabotrány után nyilatkozott – pont a Betyársereg honlapjának.

Érdemes elolvasni az egész interjút: kiderül belőle, hogy Szabó (a Jobbik vecsési alapszervezetének vezetője) büszkén vállalja a bejegyzést, szó sincs arról, hogy túlzásnak tartja – már csak ezért is tűnik megfutamodásnak a pártvezetés részéről a csupán megrovásban részesítő döntés. De azért is érdemes átfutni, hogy a Jobbik kevéssé vállalható arcával is szembesüljünk. Szabó a néppártosodásról például azt mondja: „Én, azaz hogy Mi (a Vecsési Tagság nevében biztosan), de szerintem sok nemzeti radikális nevében is mondhatom, hogy megértjük a folyamatot, de túlzásokba ne essünk. Ne felejtsük el a régi harcosokat, akik az elején is a széllel szemben mentek és küzdöttek a pártért, akiket kirúgtak a Jobbik tagságuk miatt a munkahelyükről, akiket cigány hordák támadtak meg nemzeti mivoltuk miatt és azokat se, akik hóban, fagyban, rekkenő hőségben mentek plakátot ragasztani és tolták a Jobbik szekerét, akár saját pénzükből is. Mi értjük, ez a politika. Lehet néppártosodni, de szerintünk nem mindenáron.” Szabó azt is mondja, hogy a Köves Slomóhoz hasonló emberekkel „felesleges felvenni a kapcsolatot”.

Vona Gábor jó ideje szeretné középre húzni a Jobbikot – ebből az apró történetből is jól látszik, milyen nehéz, alighanem lehetetlen dolga van ebben az ügyben az elnöknek.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.