Visszatáncolt a Jobbik a vecsési „hanukabotrányból”: megrovás igen, kizárás nem

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2017. február 16.

Kis-Magyarország

Pedig Vona korábban azt mondta, aki olyat tesz, mint a vecsésiek, annak távoznia kell a pártból. Ezek szerint az elnöknél van erősebb tényező a Jobbikban.

Tavaly decemberben Vona Gábor Jobbik-elnök és Mirkóczki Ádám szóvivő levélben üdvözölte a magyarországi zsidóságot hanuka alkalmából. Erre Köves Slomó (EMIH) élesen visszaszólt Vonáéknak, de a Jobbikban sem örült mindenki a néppártosodás e kedveskedő, új formájának.

„A vecsési JOBBIK NEM üdvözli a zsidóságot a hanuka (vagy mi a f sz) alkalmából! Ha valakinek mégis ilyen eszement ötlete támadna, attól szervezetünk elhatárolódik!” – írta a vecsési alapszervezet saját jobbikos Facebook-oldalán.

Azaz a vecsési Jobbik elhatárolódott a Jobbik elnökétől.

Vona Gábor nem is hagyta szó nélkül a vele szembehelyezkedő, antiszemita felhangokkal operáló vecsési reakciót. A Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a történtek miatt etikai vizsgálatot kezdeményezett a pártelnökségnél. Szerinte az ilyen vallásgyalázó tartalmak még a Jobbik „kamaszkorában” sem voltak elfogadhatók. Egyértelműen fogalmazott: „Aki így nyilvánul meg, annak távoznia kell a pártból.”

false

 

Fotó: MTI

 

A magyarnarancs.hu meg is kérdezte tegnap a Jobbikot, hogy is áll ez a fegyelmi, történt-e már kizárás. Gyors, ámde meglepő választ kaptunk, íme:

A Jobbik Etikai Bizottsága a vecsési szervezet vezetőjét megrovásban részesítette, mivel az általa vezetett alapszervezet Facebook-oldalán a Jobbik politikájával ellentétes tartalmú nyilatkozat jelent meg. Az elfogadhatatlan, vallásgyalázó bejegyzést közzétevő személy kiléte az etikai vizsgálat során nem volt kideríthető, így kizárásra a közzétevő személy azonosításának hiányában nem kerülhetett sor.

A döntésből látszik, hogy a Jobbik a legenyhébb megoldást választotta, hiszen a megrovásnak valódi jelentősége nincs, a kizárás elkerülésével pedig nem kockáztatták azt, hogy a párt radikális szárnya – amelyik nyilván szintén nem örült Vona hanukaüdvözletének – esetleg a vecsésiek mellett álljon ki, netalán kövesse őket, szakadást előidézve ezzel.

A történethez tudni kell, hogy a Jobbik vecsési szárnya összefonódott a párthoz kötődő, saját neonáci értékrendjét büszkén vállaló Betyársereggel. Az Átlátszó korábbi cikkében részletesen bemutatta, hogy egy vecsési civil szervezet fedezékében miként építi magát a klán: „a Városi Nemzeti Szövetség Egyesület tehát legális, bejegyzett civil szervezetként működik Vecsésen, hivatalos dokumentumaiban pedig szót sem ejt arról, hogy tulajdonképpen fiókszervezeteként végez ideológiai és harcművészeti képzést a Betyársereg nevű neonáci mozgalom számára.”

Az összekötő kapocs a párt és a Betyársereg közt épp az a Szabó Attila – egy jobbikos önkormányzati képviselő –, aki a hanukabotrány után nyilatkozott – pont a Betyársereg honlapjának.

Érdemes elolvasni az egész interjút: kiderül belőle, hogy Szabó (a Jobbik vecsési alapszervezetének vezetője) büszkén vállalja a bejegyzést, szó sincs arról, hogy túlzásnak tartja – már csak ezért is tűnik megfutamodásnak a pártvezetés részéről a csupán megrovásban részesítő döntés. De azért is érdemes átfutni, hogy a Jobbik kevéssé vállalható arcával is szembesüljünk. Szabó a néppártosodásról például azt mondja: „Én, azaz hogy Mi (a Vecsési Tagság nevében biztosan), de szerintem sok nemzeti radikális nevében is mondhatom, hogy megértjük a folyamatot, de túlzásokba ne essünk. Ne felejtsük el a régi harcosokat, akik az elején is a széllel szemben mentek és küzdöttek a pártért, akiket kirúgtak a Jobbik tagságuk miatt a munkahelyükről, akiket cigány hordák támadtak meg nemzeti mivoltuk miatt és azokat se, akik hóban, fagyban, rekkenő hőségben mentek plakátot ragasztani és tolták a Jobbik szekerét, akár saját pénzükből is. Mi értjük, ez a politika. Lehet néppártosodni, de szerintünk nem mindenáron.” Szabó azt is mondja, hogy a Köves Slomóhoz hasonló emberekkel „felesleges felvenni a kapcsolatot”.

Vona Gábor jó ideje szeretné középre húzni a Jobbikot – ebből az apró történetből is jól látszik, milyen nehéz, alighanem lehetetlen dolga van ebben az ügyben az elnöknek.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.