Milyen kár, hogy a fociban nincs kettős vereség

  • narancs.hu
  • 2016. július 3.

Kispálya

Két óra óvatoskodás után nagy burleszk tegnap. Mi jöhet még?

Tegnap este a kontinens legjobbjai csaptak össze a labdarúgó Európa-bajnokságon. Az eredmény két óra izzadmányos unalom: játékosoknak és nézőknek is a végkimerülésig. Mondjuk azt, hogy a magas ellenfelek annyira tartottak egymástól a tegnapi Németország–Olaszország-focimeccsen, hogy mindvégig csak a biztonsági játékra koncentráltak, s az ilyesmi sosem eredményez látványos futballt. De ez még csak hagyján lenne, viszont ez a harcmodor tegnap jól láthatóan a játékosok idegeit is felőrölte.

Müller és Parolo fejelne

Müller és Parolo fejelne

Fotó: MTI

Mire a 11-esek „drámájához” értek, nos, nem nagyon voltak maguknál, s egészen nevetséges dolgokat produkáltak. Gondoljunk csak a direkt tizenegyest rúgni beállított Zaza táncára (annyit kábé egy óvodás is tud, hogy azzal nem rúgatok büntetőt, aki a meccsen hozzá sem ért a labdához, mert ideje sem volt 20 méternél többet futni). Vagy éppenséggel szegény – pályája vége felé járó – Schweinsteiger egekbe lőtt labdájára (pedig a német kedvenc másodszor dicsőülhetett volna meg a versenyen; az ukránoknak rögtön a beállítása után lőtt gólja mellett nyilván jól mutatott volna az olaszok ellen szerzett győztes találat). De ilyen a foci, néha ölik egy kicsit.

A dolog mégis elgondolkodtató: biztos, hogy ez a tizenegyrúgósdi a legjobb megoldás? A tegnapi helyett például sorsolással is eldönthették volna a továbbjutást. Még a meccs előtt.

Vagy egyszerűen csak felhívják Linekert.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.