Megduplázzuk a pénzünket – Gazdagodjon meg a Magyar Naranccsal!

  • SF Főosztály
  • 2016. június 11.

Kispálya

Ma három mérkőzést játszunk meg, és megtanuljuk figyelembe venni a sporton kívüli tényezőket.

Tegnapi ajánlatunknak (minimum három gól a francia–románon) köszönhetően 250 forintos induló tőkénk 450 forintra duzzadt. A szombati három mérkőzéssel ezt az összeget – várakozásaink szerint – 2,5875-szeresére növeljük.

Délután háromkor kezdődik az A csoport második mérkőzése. Az Albánia–Svájc párosítás a korábbi eredmények alapján fix kettesnek tűnik, ám egy körültekintő sportfogadó soha nem a száraz statisztika alapján dönt. Ezúttal például nem hagyhatja figyelmen kívül a modern európai történelem alakulását, jelesül a kilencvenes évek délszláv háborúinak labdarúgásra gyakorolt hatását. (Ennek legismertebb következménye a dánok 1992-es Európa-bajnoki címe; Dánia ugyanis a selejtezők során nem kvalifikálta magát a nyolcas döntőbe, ám Jugoszlávia kizárása miatt az utolsó pillanatban mégis az övék lett az indulás joga, hogy aztán nyári szabadságukról a svédországi stadionokba beesve megnyerjék a tornát.) Svájc a nyolcvanas évek végétől összességében több mint tízezer koszovói albán menekültet fogadott be, és az ettől teljesen függetlenül nagyjából akkortájt megreformált utánpótlásképzésnek köszönhetően hamarosan szekérderéknyi albán származású játékos került ki a futballpiacra. Így ma délután az a fura helyzet áll elő, hogy a svájci válogatott hat labdarúgója származása okán akár az albán válogatottban is játszhatna, míg az albán válogatott kilenc focistája születési helye okán akár Svájc csapatában is.

A Xhaka testvérek sorsa mintegy esszenciája e sajátos helyzetnek: míg a 23 éves Granit Svájc egyik erőssége, a 25 éves Taulant az albán válogatottban játszik. De pályájuk más szempontból is szimbolikus: 2012 őszén a Svájc–Albánia világbajnoki selejtező második félidejében az akkor 19 éves Granit nyilvánvalóan szándékosan hagyott ki egy 110 százalékos ziccert. Utóbb vállalta is tettét, mondván, „abszolút albánnak érzem magam”. A mélyalbánság felől nézve persze okkal felróható, hogy egyrészt Granit mindezt magabiztos svájci vezetésnél tette (vagyis nyugodt lélekkel engedhetett felbuzgó nemzeti érzéseinek), másrészt az első gólt éppen az ő átadásából szerezte a szintén koszovói Xherdan Shaqiri. Bizony, ahogyan Burt Young fogalmaz a Volt egyszer egy Amerikában, „az élet néha furább, mint a szar”.

A svájci győzelem bár nem kizárható, a fentiek alapján erősen kétséges.

A délutáni (Wales–Szlovákia) és az esti (Anglia–Oroszország) meccsek esetében bővebben ki nem fejtendő érzelmi okok határozzák meg a Főosztály számításait. Világszínvonalú etikai kódexünk sarkalatos pontja ugyanis, hogy komoly sportfogadó soha, de soha sem fogad brit csapatok vereségére. Másfelől viszont a sportfogadó, mint az tegnap óta mindenki számára világos, két lábbal áll a valóság talaján, így pontosan tisztában van azzal, hogy a brit játékosok a nyári nemzetközi tornákra a gyilkos iramú hazai bajnokságaik miatt mindig kifacsart állapotban érkeznek, és ezért, főleg az első meccseiken, borzalmasak. Ráadásul, elsősorban a hibátlan kinézetű Marek Hamšík miatt, kifejezetten kedveljük a szlovák nemzeti tizenegyet is, így ellenük sem tippelnénk szívesen.

Mindezen tényezők figyelembevételével mai tippjeink:

Albánia–Svájc X2 (átlagosan 1,15-os szorzóval)

Wales–Szlovákia 1,5 gól felett (átlagodds: 1,5)

Anglia–Oroszország 1,5 gól felett (jellemzően 1,5 körüli oddsszal)

És ne feledjék, már 450 forintunk van, amelyet a mai hármas kötéssel (amelynek a szorzója összességében 2,5875) alaposan fölhizlalunk. Határ a csillagos ég, gazdagodjon továbbra is velünk! Ha még biztosabbra akar menni, fogadjon ellenünk!

Frissítés: Ez bizony megint bejött, úgyhogy immár 450 Ft x 1,15 x 1,5 x 1,5 = 1164,375 forintnál tartunk.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.