„Főként az angolok” - Interjú Pelével

Kispálya

A Fekete Gyöngyszem a róla szóló játékfilm honi bemutatója kapcsán osztotta meg velünk a táncolásról, a foci Eb-ről, Andy Warholról és Sylvester Stallone ollózásáról vallott nézeteit telefonon. Milánóban értük utol.

Magyar Narancs: A ginga örök, tudjuk meg a filmből; e sajátosan brazil labdarúgóstílus a sajátosan brazil harcművészeti táncból, a capoeirából ered. Ön is megállná a helyét táncosként, illetve harcművészként?

Pelé: Tudja, amikor a Santosban játszottam, az edzőnk, Julio Mazzei, aki mestere volt a fizikai felkészítésnek, azt az álláspontot képviselte, hogy capoeira nélkül nem lehet teljes a felkészülés, és ennek szellemében lépett fel: a capoeira egyes technikáit beépítette az edzésprogramunkba. A mester szerint, aki a ginga mestere akar lenni, annak táncolni is tudnia kell. Úgyhogy mi, focisták, elkezdtünk capoeirázni. Ami azt illeti, nem én voltam a legjobb benne, de később, São Paulóban, ahol minden a táncról szól, volt szerencsém találkozni a capoeira egyik igazi professzorával is.

false

MN: Táncosként hová rangsorolná magát?

P: Nem vagyok jó, de azért nem jövök zavarba a parketten. Tudja, a gingát a capoeira ritmusa, a capoeira mozdulatai, zenéje ihlette. A jó focista lábában, a labdakontrolljában, a cseleiben ott a ginga.

MN: És a harcművészet? Jóban volt Muhammad Alival. Kiállt vele a ringben? (Az interjú a bokszoló halála előtt készült - a szerk.)

P: Nem őrültem meg! Nagyon jóban voltunk, de nem bokszoltunk. Azzal ugrattam, hogy ő az én amerikai kistestvérem. Rengeteg sportot kipróbáltam a focin kívül; a futást, a távolugrást, a kosárlabdát vagy épp a capoeirát, de a bokszot soha. Főleg nem Muhammad Alival.

Muhammad Alival

Muhammad Alival

 

MN: Az első világbajnokságát 17 évesen nyerte; a brazil kormány gyorsan nemzeti kinccsé nyilvánította, sokak szerint azért, hogy maradjon csak otthon, az európai klubcsapatoktól érkező csábító ajánlatokat ne fogadhassa el.

P: Az igaz, hogy folyamatosan érkeztek az ajánlatok Európából. Főként az olaszok hívtak, de mások is. A ’62-es és a ’70-es világbajnoki győzelem után is. Én azonban elégedett voltam a Santos játékosaként, mindenem megvolt, miért mentem volna.

MN: Aktív focikarrierje vége felé mégis elszerződött az Egyesült Államokba.

P: Mr. Kissinger keze volt a dologban, az ő ambíciója volt, hogy népszerűsíteni kell a focit az Államokban, úgyhogy, amikor lejárt a szerződésen a Santosnál, elmentem a New York Cosmoshoz.

MN: Amerikai tartózkodása során Andy Warhollal is összebarátkozott…

P: Életem egyik legjobb korszaka volt, igazi barátra találtam benne. Mindig mondogatta, mennyire bírja a focit. Fantasztikus idők voltak.

Andy Warhollal

Andy Warhollal

 

MN: Egy pillanatra feltűnik az életéről szóló játékfilmben, de akadtak azért ennél jelentősebb alakításai is. Például a Menekülés a győzelembe című „nácik kontra hadifoglyok” világháborús focifilmben. A fociban amatőr sztárok közül ki volt jobb focista: Sylvester Stallone vagy Michael Caine?

P: Filmes pályafutásom csúcsa volt ez. Michael Caine-től és Max von Sydow-tól rengeteget tanultam. A híres amerikai filmrendező, John Huston hívott, hogy nagy dobás lesz: mindenki benne lesz, focisták és filmsztárok együtt, Bobby Moore, te, Osvaldo Ardiles és a sztárok, Caine, Stallone, Sydow. De Pelé – folytatta Huston –, ha nem bánod, kapust csinálnék belőled. Mondom, rendben, oké, vállalom, de ki akarja játszani a középcsatárt? Hát, Sylvester Stallone – bökte ki. Ő a film húzóneve, ő lesz a csatár, aki egy hatalmas, látványos ollózással gólt lő majd, és mindenki megszökik. Ráhagytam, legyen, aztán elkezdődött a forgatás. Stallone remekül értett a focihoz, az amerikaihoz. Az ollózás viszont nem szerepelt a repertoárjában. Ez John Hustonnak is feltűnt, és gyorsan változtatott a felálláson. Stallonét beküldte a kapuba, engem meg beállított csatárnak.

Pelé a hajdani MTK-pályán

Pelé a hajdani MTK-pályán

 

MN: Kötelességem megkérdezni, hogy mit tippel, kik játsszák a döntőt az idei Eb-n.

P: Az ember ilyenkor mindig a nagy csapatokat favorizálja. Ott vannak az angolok, az olaszok, a németek, de főként az angolok… De mint tudja, az élet és azon belül is a futball tele van meglepetésekkel.

MN: Sokan állítják, hogy Pelé, a focista nem is ember, hanem szuperhős. A többi szuperhős közül kik a kedvencei?

P: A focin kívüli világból Muhammad Ali, a focin belüliből Messi. Ma nagyszerű futballisták vannak, ott van Ronaldo, ott van a fiatal brazil játékos, Neymar, de ha egyet kéne kiemelnem az utóbbi tíz évből, az csakis Messi lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.