Budapest, te parás!

KOmplett

„Te rémeket látsz, mert rémeket nézel” – énekelte a Jutott Neki, és Kovács „KoPé” Péter képeiről ez óhatatlanul beugrik. Péter azt állítja, szereti a várost, mégis minduntalan beleérzi a szörnyeit. Képei hihetetlen népszerűek lettek: talán a mi szemünkkel is néz?
false


Bámultam már felakasztott nőt a hálószobámban, és innentől készséggel elhiszem, hogy Kovács Péter a városban azt látja, amit. Persze nekem segített ez-az, nevezzük alkoholnak és nyugtatóknak, de nem feltétlenül kell ilyesmikkel élni – fogalmam nincs amúgy, Péter mit tolhat –, hogy egyszer csak észrevegyünk olyasmit, amit más nem feltétlenül. Nevezzük ezt a képességet talán fantáziának. Nekem nincs fantáziám, ezért a rémek közelebb jönnek, végigmustrálnak, mint tegnap a férfi az Astoriánál, aki a bámulást követően, rövid gondolkodás után annyit mondott: „Ütvefúróval kellene szétverni a fejedet.” Olyan gyorsan ment tovább, hogy reagálni sem tudtam. De az biztos, hogy nem csak én vizionáltam a jelenetet. Mint ahogy az előző heti hajléktalanverést sem. Rémes ez a város, mondom, és érzem át gyakorta, ha az utcára kell kilépnem, és innentől tényleg nem lep meg, hogy Péter képei úgy cirkálnak a neten, hogy nehéz is lenne követni útjukat.

Péter azt állítja, hogy a horrorfilmekből, sci-fikből inspirálódik, ám szerintem sokkal inkább a gyerekkori szorongásaiból. De ne is csodálkozzunk, munkáinak előképeit a kisfiú- és kislányszobákban is meglelhetjük, gondoljunk csak Mosonyi Aliz Mesék Budapestről című könyvének a borítójára!

false

A képeknek egységes  a koncepciója, mindig történik valami a városunk nevezetességei körül, például kiszárad a Duna, meteor csapódik a Bazilikába, zombik ülnek a villamoson. A gyakorló szorongó realitásnak látja ezt, és kicsit megnyugszik. Ezért gondolom ravasznak Péter képeit: paráztat valami apokaliptikussal, és ezzel elfedi kicsit a hétköznapi, reálisabb félelmeinket…

A fotók nem magas minőségűek – alapvetően instagramra készültek, de én például pont így látok szemüveg nélkül.

Péter abba akarta hagyni a sorozatot, de valahogy mindig elkészült egy újabb és újabb darab. Nos, ha fejlődési irány kell, nekem van ötletem. Mert amit én kicsit hiányolok a gyűjteményből, azok a magyar éjszaka magyar szörnyei. Milyen jól mutatna egy kimondottan magyar rém, teszem azt egy lidérccsirke (aki a sótlan kása egyetlen falatjáért mindent megtesz gazdájáért, ám ha nem kapja meg az eledelt, kiszívja a vérünk). És akkor még nem is beszéltem a magyar szuperhősökről, a Nero Blanco Comix Hősmagyarjából Turulfiról, a Fekete hollóról, Galaxy Jane-ről? És minden magyar szuperhősök legszuperebbikéről, Toldi Miklósról…

 

A Budapest Alternative by KoPé kiállítás december 4-ig tekinthető meg az Abszolút Galériában (1075 Budapest, Kazinczy utca 52.)

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?